Sokan már a fizetés vagy a nyugdíj napján kiveszik készpénzben a teljes összeget
Fotó: Jakab Mónika
A készpénzhasználat továbbra is alapvető fontosságú Romániában: a bankautomatákból kivont összegeket vizsgálva kiderül, hogy nagy a lakosság készpénz iránti étvágya, de a forgalomban lévő készpénz növekvő mennyisége is ezt tanúsítja – mutat rá elemzésében a Román Nemzeti Bank (BNR). A jegybanki szakértők rámutatnak: Romániában az elmúlt 10 évben nőtt a készpénz használata, ami különösen a járvány idején és az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor volt látványos.
2024. december 17., 08:062024. december 17., 08:06
Számos tényező áll a romániai lakosság készpénz iránti rajongása mögött. Van, aki elvből nem akarja gazdagítani a bankot, mások azt nem akarják, hogy le lehessen követni a pénz útját, de akadnak olyanok is, akik hiába szeretnék, a környezetükben nem megvalósítható.
Vannak Romániában olyan nagy népsűrűségű területek, ahol nehezebb a bankautomata-hálózathoz való hozzáférés – ilyenek Moldva egyes vidékei, valamint Olténia és Munténia egy része – ismerik el a Hotnews.ro portál által ismertetett elemzésben a Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei, akik szerint ez magyarázhatja, hogy az IRES felmérése szerint 10 romániai lakosból 6 inkább készpénzben tartja megtakarításait. Régiónként a helyzet éles kontrasztot mutat: a moldvaiak megtakarításaik 70 százalékát inkább készpénzben tartják, míg a Bánság és Erdély lakosainak „mindössze” 54 százaléka részesíti előnyben a készpénzes megtakarításokat.
Az elemzés egyik következtetése, hogy a bankokhoz való hozzáférés javul tugyan, de a pénzügyi integráció csak kis mértékben, 68 százalékról 71 százalékra nőtt az elmúlt két évben: a 18 év feletti romániai lakosok negyede, és a nők egyharmada nem rendelkezik bankkártyával vagy más banki termékkel az IRES felmérése szerint.
A Világbank adataira hivatkozva a jegybanki elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a romániai vállalatok mintegy 41 százaléka nem kártyára utalja az alkalmazottak bérét. Az IRES már idézett felmérése szerint
Emellett a BNR arra is rámutat arra, hogy több intézkedést kell hozni a készpénzhez való hozzáférés védelmében, a polgári védelmi hatóság pedig azt ajánlja, hogy az emberek tartsanak annyi készpénzt, amennyi az aktuális szükségleteket fedezi.
A készpénz legfőbb előnyének az anonimitást és a magánélet védelmét tartják, valamint azt, hogy a készpénz használatának köszönhetően tudatosabbá válik a költekezés – derül ki egy, a Hotnews által idézett uniós jelentésből.
Visszakozni kényszerült a kormány a készpénzhasználat korlátozását célzó törvény kapcsán: Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormány következő ülésén felülvizsgálja készpénzlimitre vonatkozó javaslatokat.
A Román Nemzeti Bank 2024 márciusa és áprilisa között felmérést készített a bankautomaták és a bankok eloszlásáról, a következtetés pedig az volt, hogy ezek általában megfelelően kielégítik a lakosság igényeit, ám európai összevetésben továbbra is utolsó helyen állunk, ha az egy négyzetkilométerre eső bankok vagy bankautomatát számát vizsgáljuk.
Készpénz vagy bankkártya? Aki kártyával szeret fizetni, alig tart magánál készpénzt
Fotó: Haáz Vince
„Ez az eltérés azt a tényt hangsúlyozza, hogy a banki infrastruktúra továbbra is erősen koncentrálódik a városi területeken, ahol a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet és a technológiához való hozzáférés nagyobb, míg a vidéki területeken a hozzáférés továbbra is korlátozottabb. Erre megoldást jelenthetne, ha az ATM-ek nagyobb mértékben jelennének meg a bankoktól távolabb eső területeken” – szerepel az elemzésben.
Románia 3186 településéből 1055-ben (32 százalék) működik ATM, de ezek 13,4 millió lakost (a 15 éves és idősebb lakosok mintegy 71 százalékát) látnak el.
A tízezernél több lakost számláló 221 település közül mindössze háromban nincs bankautomata, az 5000 és 10 000 fő közötti lakosságú települések közül pedig több mint 150-ben nem található ATM. Ha pedig az 5000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeket nézzük, akkor a 2501 ilyen helységből csak 525-ben (21 százalék) van ATM.
Bukarestben van a legtöbb bankautomata, itt a legmagasabb az 1000 lakosra jutó ATM-sűrűség. A megyék szerinti toplistát Kolozs megye vezeti 440 ATM-mel, vagyis nagyjából 1583 főre vagy 15,3 négyzetkilométerre jut egy bankautomata. Temes megye következik 413 ATM-mel, vagyis körülbelül 1643 főre vagy 21,5 négyzetkilométerre jut 1 ATM.
A legtöbben készpénzben tartják a megtakarításaikat is
Fotó: Borbély Fanni
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy 2023-ban összesen 257 milliárd lej és 820 millió euró értékben vettek ki pénzt az automatákból. A legnagyobb összegeket a fővárosban vették fel, ezt követi Temes, Kolozs és Iași megye. A bankok összesen 93 milliárd lejt és 4 milliárd eurót adtak ki készpénzben.
Csúcson a „párna alatt” tartott készpénz összege Romániában: a jegybank szerint a lakosság immár rekordot jelentő 65 milliárd lejt (13 milliárd eurónak felel meg) halmozott fel otthon, ami a 15 évvel ezelőtt becsült összeg ötszöröse.
A BNR elemzése arra is rávilágít, hogy a legtöbb bankfiók is Bukarestben található (604). Kolozs (173), Iași (147) és Temes (143) megye következik, az ellenkező póluson pedig ezúttal is Giurgiu megye áll, mindössze 40 bankfiókkal, ami azt jelenti, hogy 6518 lakosra, illetve 88,5 négyzetkilométerre jut egy bank. A jegybanki elemzők emlékeztetnek, Giurgiu a harmadik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező megye az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2023-as évre vonatkozó adatai szerint a maga egy főre jutó 8 034 eurójával.
A 100 000 lakosra jutó bankfiókok számát tekintve Bukarest után Tulcea rendelkezik a legnagyobb sűrűséggel, ahol 3 354 lakosra jut egy pénzintézet. A nagy megyék között nincsenek jelentős eltérések.
A banki egységek négyzetkilométerenkénti megoszlását tekintve a Duna-deltát magában foglaló Tulcea a második legalacsonyabb értékkel rendelkezik, ami az alacsony népsűrűségének tudható be (22 lakos/négyzetkilométer). Egy négyzetkilométerre számítva a legkevesebb bank Krassó-Szörény megyében van, ahol egy bank átlagosan 175 négyzetkilométeres területet szolgál ki – az elemzés emlékeztet, Krassó-Szörény megye a második legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!