Egy elektromos tűzhely mintegy 445 kWh áramot „eszik meg” évente, ám odafigyeléssel akár 120 kWh-t is meg lehet spórolni
Fotó: Pixabay.com
Az energiahatékonyság biztosítása széleskörű intézkedéseket feltételez egy háztartásban, de már az első lépés egyszerű és eredményes, ez pedig az energiapazarlás megszüntetése – olvasható abban a spórolási kisokosban, amelyet az ország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója adott ki.
2023. március 13., 09:112023. március 13., 09:11
Az E.on romániai energiavállalata által összeállított útmutató szerint egy átlagos fogyasztónak fel kell ismernie, milyen felesleges energiafelhasználás történik háztartásában.
– figyelmeztetnek a jelentésben. Ebben sorra veszik a háztartási gépeket, berendezéseket, ismertetik átlagfogyasztásukat, és tanácsokkal szolgálnak, miként lehet spórolni. A felsorolást a régi gázkazánokkal kezdik, amelyek évente 600–800 kWh áramot igényelnek működésükhöz – egy új, kondenzációs kazán azonban legalább harminc százalékkal kevesebbet, azaz évente mintegy 200 kWh elektromos energiát meg lehet spórolni a régi lecserélésével.
Egy elektromos tűzhely az E.on által közölt adatok szerint mintegy 445 kWh áramot „eszik meg” évente, ám odafigyeléssel akár 120 kWh-t is meg lehet spórolni. Mégpedig úgy, hogy a főzőlapon készülő ételek esetében rendszerint használjunk fedőt, illetve a főzőfelületnek megfelelő edényt, a sütőt pedig ne hagyjuk üresen az előmelegítés során sem.
A mélyhűtő mintegy 415 kilowatt elektromos energiát igényel évente, ám ha odafigyelünk arra, hogy minél kevesebbet legyen nyitva az ajtaja, és – jegesedő fagyasztók esetén – rendszeresen leolvasztjuk, legalább 50 kWh-t „lefaraghatunk” energiaigényéből. A 330 kWh-s fogyasztással szereplő hűtőt a meleg helyektől távolabb kell tartani, az ajtónyitogatás észszerűsítésével pedig szintén mintegy 50 kWh-t „menthetünk meg”.
A mosógép esetében 200 kWh-s átlagfogyasztással számolhatunk. Az E.on szakemberei azt javasolják 40 helyett 30 fokon mossunk, a gép higiéniája szempontjából elég, ha havonta csak egyszer használjuk a 60 fokos programot. Ez esetben is érdemes a takarékos programokat futtatni, amelyek feleannyi vizet és elektromos energiát igényelnek, ezáltal mintegy 60 kWh felhasználatlan energia nyerhető. Ha pedig emellett rendszeresen tisztítjuk a szűrőket, nem alkalmazunk előmosást, és csak akkor indítjuk be, ha megtelt a gép, akkor akár 90 kWh-ra is feltornázhatjuk a megspórolt energiamennyiséget.
A ruhaszárítókból – melyek mintegy 325 kWh-ért „felelnek” – érdemes mindjárt a program lejárta után kiszedni a ruhát, mert a gyűrődést megelőző utóforgatások pluszenergiát emésztenek fel. Ugyanakkor ajánlott erre a célra külön gépet vásárolni, mert a mosógéppel kombinált berendezések több vizet használnak, és egy teljes szárítási ciklus ideje kétszeresre nő.
Ugyanakkor a modern, energiatakarékos konnektorok teljesen lekapcsolják az áramot, azaz a berendezések nem fogyasztanak akkor sem, ha nem üzemelnek.
Egy televízió eközben évente mintegy 190 kilowattórát „szív le”. Az E.on kisokosa szerint 100 centiméteres képernyőátmérőnél kisebb tévék esetén legalább A, nagyobbaknál legalább A+ energiahatékonyságú berendezést kell vásárolni. Fontos, hogy csak akkor kapcsoljuk be, ha valóban nézzük; ha megelégszünk a HD minőséggel, áramot spórolunk az ultra HD vagy 4K technológiához képest. Emellett a LED tévék akár háromszor kevesebb áramot fogyasztanak, mint a plazmatévék.
Az összefoglalóban a wifi útválasztóra (routerre) is kitérnek, amely évente kb. 190 kWh áramot igényel működéséhez. Ezzel is spórolni lehet, ha kikapcsoljuk, mielőtt több időre elhagynánk otthonunkat.
A hidegebb időjárás beköszöntével egyre inkább meghatározóvá válnak a családi, baráti beszélgetések alkalmával a téli fűtés- és villanyszámlák, szinte nem is akad ember, aki ne tekintene aggodalommal a következő hónapokra.
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!