Egy elektromos tűzhely mintegy 445 kWh áramot „eszik meg” évente, ám odafigyeléssel akár 120 kWh-t is meg lehet spórolni
Fotó: Pixabay.com
Az energiahatékonyság biztosítása széleskörű intézkedéseket feltételez egy háztartásban, de már az első lépés egyszerű és eredményes, ez pedig az energiapazarlás megszüntetése – olvasható abban a spórolási kisokosban, amelyet az ország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója adott ki.
2023. március 13., 09:112023. március 13., 09:11
Az E.on romániai energiavállalata által összeállított útmutató szerint egy átlagos fogyasztónak fel kell ismernie, milyen felesleges energiafelhasználás történik háztartásában.
– figyelmeztetnek a jelentésben. Ebben sorra veszik a háztartási gépeket, berendezéseket, ismertetik átlagfogyasztásukat, és tanácsokkal szolgálnak, miként lehet spórolni. A felsorolást a régi gázkazánokkal kezdik, amelyek évente 600–800 kWh áramot igényelnek működésükhöz – egy új, kondenzációs kazán azonban legalább harminc százalékkal kevesebbet, azaz évente mintegy 200 kWh elektromos energiát meg lehet spórolni a régi lecserélésével.
Egy elektromos tűzhely az E.on által közölt adatok szerint mintegy 445 kWh áramot „eszik meg” évente, ám odafigyeléssel akár 120 kWh-t is meg lehet spórolni. Mégpedig úgy, hogy a főzőlapon készülő ételek esetében rendszerint használjunk fedőt, illetve a főzőfelületnek megfelelő edényt, a sütőt pedig ne hagyjuk üresen az előmelegítés során sem.
A mélyhűtő mintegy 415 kilowatt elektromos energiát igényel évente, ám ha odafigyelünk arra, hogy minél kevesebbet legyen nyitva az ajtaja, és – jegesedő fagyasztók esetén – rendszeresen leolvasztjuk, legalább 50 kWh-t „lefaraghatunk” energiaigényéből. A 330 kWh-s fogyasztással szereplő hűtőt a meleg helyektől távolabb kell tartani, az ajtónyitogatás észszerűsítésével pedig szintén mintegy 50 kWh-t „menthetünk meg”.
A mosógép esetében 200 kWh-s átlagfogyasztással számolhatunk. Az E.on szakemberei azt javasolják 40 helyett 30 fokon mossunk, a gép higiéniája szempontjából elég, ha havonta csak egyszer használjuk a 60 fokos programot. Ez esetben is érdemes a takarékos programokat futtatni, amelyek feleannyi vizet és elektromos energiát igényelnek, ezáltal mintegy 60 kWh felhasználatlan energia nyerhető. Ha pedig emellett rendszeresen tisztítjuk a szűrőket, nem alkalmazunk előmosást, és csak akkor indítjuk be, ha megtelt a gép, akkor akár 90 kWh-ra is feltornázhatjuk a megspórolt energiamennyiséget.
A ruhaszárítókból – melyek mintegy 325 kWh-ért „felelnek” – érdemes mindjárt a program lejárta után kiszedni a ruhát, mert a gyűrődést megelőző utóforgatások pluszenergiát emésztenek fel. Ugyanakkor ajánlott erre a célra külön gépet vásárolni, mert a mosógéppel kombinált berendezések több vizet használnak, és egy teljes szárítási ciklus ideje kétszeresre nő.
Ugyanakkor a modern, energiatakarékos konnektorok teljesen lekapcsolják az áramot, azaz a berendezések nem fogyasztanak akkor sem, ha nem üzemelnek.
Egy televízió eközben évente mintegy 190 kilowattórát „szív le”. Az E.on kisokosa szerint 100 centiméteres képernyőátmérőnél kisebb tévék esetén legalább A, nagyobbaknál legalább A+ energiahatékonyságú berendezést kell vásárolni. Fontos, hogy csak akkor kapcsoljuk be, ha valóban nézzük; ha megelégszünk a HD minőséggel, áramot spórolunk az ultra HD vagy 4K technológiához képest. Emellett a LED tévék akár háromszor kevesebb áramot fogyasztanak, mint a plazmatévék.
Az összefoglalóban a wifi útválasztóra (routerre) is kitérnek, amely évente kb. 190 kWh áramot igényel működéséhez. Ezzel is spórolni lehet, ha kikapcsoljuk, mielőtt több időre elhagynánk otthonunkat.
A hidegebb időjárás beköszöntével egyre inkább meghatározóvá válnak a családi, baráti beszélgetések alkalmával a téli fűtés- és villanyszámlák, szinte nem is akad ember, aki ne tekintene aggodalommal a következő hónapokra.
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!