Kétszer is meggondolják az emberek, mi kerüljön a bevásárlókosárba
Fotó: Rostás Szabolcs
Az egyre magasabb megélhetési költségek miatt jelentősen lelassult a román gazdaságot pörgető fogyasztás, ami alaposan rányomta a bélyegét a hazai össztermék (GDP) alakulására. Nem csoda, hiszen csökkennek a lakosság megtakarításai, az árak továbbra is magasak, nőttek a banki törlesztőrészletek, ilyen körülmények között pedig a fogyasztók kétszer is meggondolják, mit vásárolnak meg. Sok még a kérdőjel, de egyáltalán nem kizárt, hogy lefelé kell majd módosítani a bukaresti kormány által az év végére várt 2,8 százalékos növekedési prognózist.
2023. augusztus 16., 18:352023. augusztus 16., 18:35
Az idei második negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a román össztermék (GDP) az előző három hónaphoz viszonyítva, az első félévben pedig éves összevetésben a nyers adatok szerint 1,7 százalékos, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,8 százalékos volt a növekedés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett becsült adataiból.
Az első félévben éves összevetésben 2,8 százalékos volt a bővülés. A nyers adatok szerint a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a GDP az idei második három hónapban, míg az első félévben 1,7 százalékos volt a növekedés a tavalyi első szemeszterhez képest.
Mint ismeretes, az első fél évben a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki kimutatása szerint. Miközben az első negyedévi növekedés még 5,2 százalékos volt, majd április végéig 3,4, május végéig pedig 3,3 százalékra lassult.
Romániában a nyers adatok szerint 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Román Fejlesztési Bank (BRD) közgazdászainak jelentése szerint látványosan csökkennek a koronavírus-világjárvány idején felhalmozott megtakarítások, az árak – főként az élelmiszerek esetében – magasak, nőttek a banki törlesztőrészletek, ilyen körülmények között pedig a fogyasztók kétszer is meggondolják, hogy mit vásárolnak meg. Ugyanakkor inkább az olcsóbb termékeket választják, más márkákra esik a választásuk.
Az export, amely tavaly 28 százalékkal nőtt, az év első felében szerény 6 százalékkal bővült, és az ipari forgalom az első 5 hónapban mindössze 3 százalékkal nőtt, miután az előző év első 5 hónapjában több mint 27 százalékkal nőtt – emlékeztet a Hotnews.ro portál által idézett elemzés. Egy másik jelentésben, amelyet a BRD bocsátott a befektetők rendelkezésére, a közgazdászok 2023-ra 2,6 százalékos, 2024-re pedig 3,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak. Elemzők szerint viszont
„Kérdéses, hogy mennyire sikerül megvalósítani az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli finanszírozás felszabadításához. Ugyanakkor bizonytalanságot és volatilitást látunk a mezőgazdasági piacokon, ahol a szilárd termelési becsléseket ellensúlyozza a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, a globális gazdasági kihívások és a még mindig magas inputköltségek. Nem kevésbé fontos a költségvetés gyenge végrehajtásának kockázata” – írják jelentésükben a BRD közgazdászai.
„A reál-GDP növekedésére vonatkozó feltételezéseink alapján (2,1% 2023-ban és 4,2% 2024-ben) modellünk azt jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta a gazdaság lassulása és a romló gazdasági feltételek miatt idén enyhén, 5,8 százalékra emelkedik” – áll jelentésükben.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
Az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék, ám májusban kiadott jelentésükben egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 2,5 százalékkal növekedik. Idén februárban az EBRD még 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált erre az évre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén 2,4 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását, a Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos bővülésre lehet számítani Romániában. A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált, de a Pénzügyi Tanács szerint nagy a lefelé módosítás valószínűsége.
míg a 2024-es növekedésre vonatkozó becslését 4,8 százalékról 4,2 százalékra módosította. A 2023–2027-as időszakra vonatkozó, szerdán közzétett nyári jelentésében az intézmény azzal magyarázta a 2024-es várakozásainak lefelé módosítását, hogy az ipari termelés fellendülése a vártnál jobban elhúzódik az orosz–ukrán háború miatti bizonytalanságok miatt.
Az intézmény szakemberei szerint 2025 és 2027 között GDP-arányosan átlagban 4,6 százalékos gazdasági növekedés várható Romániában, és
Az Agerpres által idézett dokumentum erre az időszakra az ipari termelés és a szolgáltatások átlagban évi 4,4 százalékos, a bruttó beruházásoknak pedig az átlagban évi 7,7 százalékos növekedését jósolja.
A nyári előrejelzés szerint Románia GDP-je idén 1591 milliárd lej, jövőre pedig 1746,7 milliárd lej lesz, a gazdasági növekedés üteme pedig 2024-ben 4,2, 2025-ben 5, 2026-ban 4,6 és 2027-ben 4,1 százalékos. A folyó fizetési mérleg hiányát idén az intézmény a GDP 8,1 százalékára, jövőre pedig a 7,7 százalékára becsüli. Az éves infláció a szakembereik szerint idén 10,4, 2024-ben 5,8, 2025-ben 3,5, 2026-ban 2,9 és 2027-ben 2,6 százalékos lesz a prognózis szerint. A kereskedelmi mérleg deficitje az idei 35,38 milliárd euróról jövőre 38,1 milliárd euróra nő, 2025-ben pedig 40,92 milliárd euró lesz. A nyári előrejelzés kitér a nettó átlagbér alakulására is, amelynek összege a prognózis szerint az idei 4306 lejről jövőre 4710 lejre nő.
Írországban és Romániában volt a legnagyobb gazdasági növekedés
Az Európai Unió (EU) gazdasága 0,5 százalékkal, az eurózónáé 0,6 százalékkal nőtt az idei második negyedévben 2022 második trimeszteréhez képest; a bővülés Írországban és Romániában volt a legnagyobb mértékű az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán ismertetett adatai szerint. Az első negyedévben az EU és az eurózóna gazdasága is 1,1 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Idén április és június között az uniós tagállamok közül Írországban növekedett a legnagyobb mértékben – 2,8 százalékkal – a hazai össztermék (GDP), Romániában 2,7 százalékos, Cipruson és Portugáliában egyaránt 2,3 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek. Ezzel szemben az észt gazdaság teljesítménye 3 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábban regisztráltat, Svédország 2,4 százalékos, Magyarország 2,3 százalékos, Lengyelország 1,3 százalékos visszaesést jegyzett.
A második negyedévben az Egyesült Államok GDP-je az előző három hónaphoz képest 0,6 százalékkal, éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt. Az idei második negyedévben az Európai Unió gazdasága stagnált, az eurózónáé 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amikor az EU-ban 0,2 százalékos növekedést jegyeztek, az eurózóna gazdasága pedig stagnált.
2023 második negyedévében az előző három hónaphoz képest a legjelentősebb növekedést Írországban (3,3 százalék), Litvániában (2,8 százalék), Szlovéniában (1,4 százalék) és Romániában (0,9 százalék) jegyezték, a legnagyobb csökkenést pedig Lengyelországban (mínusz 3,7 százalék) és Svédországban (mínusz 1,5 százalék).
A román bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!