Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, amit a 2024 januárjában hatályba lépő új adók táplálnak. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu gazdasági elemző, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint a gazdaságra nehezedő nyomások már 2024 első negyedévében 5 lej feletti lej–euró-árfolyamot eredményezhetnek.
2024. január 03., 09:462024. január 03., 09:46
Miközben az elmúlt év végén csökkenésnek indult végre az infláció Romániában, az Economica.net portál által idézett közgazdász szerint az év elején életbe lépett adóügyi módosításk miatt újabb emelkedés várható 2024. első felében. „A novemberi inflációcsökkenést semmissé fogják tenni az év eleji adóemelések.
– fogalmazott Adrian Codirlașu.
Marcel Boloș pénzügyminiszter továbbra is váltig állítja, hogy 2025. január elsejéig egészen biztosan nem nő egyetlen adó vagy illetéke sem, és ezt a tényt rögzítették a költségvetési törvényben is.
„Amit a költségvetési békéről mondtam, arra a tényre utaltam, hogy ezeken a változtatásokon kívül semmilyen más adó vagy illeték nem lesz napirenden 2024-ben. Ez már az állami költségvetési törvény elfogadása óta” – jelentette ki a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában, mintegy megismételve Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban elhangzott ígéreteit. Boloș aláhúzta: „Romániának haladnia kell az európai beruházásokkal, mert ezek jelentik Románia hosszú távú fejlődésének alapját”.
Adrian Codirlașu ugyanakkor úgy véli, hogy az adóemeléseket, sőt a minimálbér emelését is az állami költségvetés „befoltozására” fogják fordítani. „A minimálbér emelésének 42 százaléka az adóemeléseken keresztül visszakerül a költségvetésbe. A vállalatokra kivetett új adók megmutatkoznak majd az árakban. A vállalatok kiadásainak növelésével az árak automatikusan emelkedni fognak” – részletezte Codirlașu, aki szerint ilyen körülmények között az infláció 2024-ben 5 és 6 százalék között alakul, de az év első negyedévében közelebb lesz a 6 százalékhoz, még akkor is, ha az eurózóna gazdaságának lassulása az infláció jelentős csökkenéséhez vezet.
„Az igazi adók 2025-ben jönnek majd. Akkor számíthatunk arra, hogy az áfa 21–22 százalékra emelkedik, magasabb lesz a jövedelem- és az ingatlanadó” – vetítette előre a CFA alelnöke.
Ami az árfolyamot illeti, Adrian Codirlașu szerint az továbbra is „erős inflációellenes horgony marad”, de a megváltozott körülmények között az euró az év első negyedévében 5 lej fölé ugorhat, majd egyensúlyban marad, és az év végéig nem haladja meg az 5,05 lej/eurót.
Az alapkamat kapcsán az elemző úgy véli, hogy 2024 második felében 6 százalék körüli szintre csökken. A jogi személyeknek nyújtott hitelek esetében a kamatláb csökkenésének hatása azonnali lesz, a magánszemélyek esetében a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) számítási módja miatt viszont körülbelül két negyedév kell az elemző szerint a látványos csökkenéshez.
Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben – január 1-jétől és július 1-jétől – emelkedik, ami önmagában is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat.
Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az új adók növelni fogják az inflációt.
A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!