Fotó: Bnr.ro
Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az adóügyi intézkedések növelni fogják az inflációt, vagyis a büdzséfoltozás árát a lakosság fizeti meg a magasabb árak révén. A jegybank ugyanakkor bizonytalanságokra és az inflációs kilátásokat érintő jelentős kockázatokra is ráirányítja a figyelmet.
2023. november 09., 17:422023. november 09., 17:42
A bukaresti központi pénzintézet november 8-ai ülésén felülvizsgálta és jóváhagyta az inflációs jelentés 2023. novemberi kiadását, amely a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat és információkat tartalmazza. „Az aktualizált előrejelzés újra megerősíti az éves inflációs ráta további csökkenésének kilátását a következő két évben, bár 2024 első felében a korábban előre jelzettnél magasabb pályán, de a következő negyedévekben már alacsonyabb szinten. Így az éves inflációs ráta a jövő év elején – az adóemelések és az új adók, illetékek hatására – várhatóan emelkedik, a következő negyedévekben fokozatosan csökken, majd 2025-ben felgyorsul a zsugorodás, és az előrejelzési horizont végén a céltartományba esik” – fogalmaz friss jelentésében a BNR.
„Ugyanakkor továbbra is jelentős bizonytalanságok és kockázatok kapcsolódnak a költségvetési politika jövőbeli alakításához is, tekintettel a költségvetési kiadások 2023-as korlátozására irányuló közelmúltbeli lépésekre és a korrekciós csomagnak a következő években történő lehetséges bővítésére, valamint a nyugdíjakra és bérekre vonatkozó új jogszabályok lehetséges hatásaira és a közalkalmazottak esetleges további béremelésére” – figyelmeztet a jegybank.
– mutatnak rá. „Ugyanakkor az európai uniós források felhasználása – különösen az EU Next Generation programja keretében – szigorú célok és mérföldkövek teljesítéséhez kötött. Ez azonban létfontosságú a szükséges strukturális reformok megvalósításához, beleértve az energetikai átmenetet, de ahhoz is, hogy legalább részben ellensúlyozni lehessen a kínálati oldali sokkok zsugorító hatását, amelyet a nemzetközi gazdasági és pénzügyi feltételek szigorodása is felerősít” – szögezi le a nemzeti bank jelentése.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a legutóbbi prognózisában, amelyben 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az inflációs ráta 2024 végére 7 százalékról 4 százalékra csökken, de továbbra is a Román Nemzeti Bank által kitűzött cél felett marad.
Kihirdette csütörtökön Klaus Iohannis államfő a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedésekről szóló törvényt – közölte a bukaresti elnöki hivatal.
A kormány egy sor intézkedést készül jóváhagyni a költségvetési kiadások csökkentésére, hogy év végéig tartani tudja a hiánycélt – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!