Bíró Tamás. 91-es mezzel játszott, mert 1991-ben született
Fotó: Veres Nándor
Pár nappal 31. születésnapja előtt nehéz döntésre kényszerült Bíró Tamás, a Csíkszeredai Sportklub jégkorongozója. A kiváló csatár ki-kiújuló könyöksérülése miatt befejezi sportolói karrierjét. A csíkpálfalvi játékossal beszélgettünk.
2022. október 01., 14:132022. október 01., 14:13
2022. szeptember 29., 15:052022. szeptember 29., 15:05
„Sajnos a testem és szervezetem már nem úgy reagál terhelésre, mint régen. A tavalyi szezonban teniszkönyököt diagnosztizáltak nálam, ami jócskán visszavetette a teljesítményem. Mindezek miatt arra a döntésre jutottam, hogy felhagyok a profi jégkoronggal és befejezem pályafutásomat” – fogalmazott Bíró a közösségi oldalán.
– Bizonyára nagyon nehéz döntés volt a visszavonulást bejelenteni. Mit is jelent a teniszkönyök?
– Egészségügyi problémák miatt vagyok kénytelen visszavonulni. A könyököm nagyon fáj, és emiatt nem tudok száz százalékban a játékra koncentrálni. A szaknyelv szerint a teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételből eredő könyöktáji állapot, amely az alkar feszítő izmainak tapadási helyén kialakuló csonthártyagyulladás. Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon.
Sokat jártam kezelésre, de nem szűnt meg. Kaptam szteroidot is, talán többet, mint amennyire szükség lett volna, de nem jött helyre. Mérlegelnem kellett, nagyon nehéz döntést hoztam meg. Úgy döntöttem, hogy az egészségem fontosabb. Január 7. óta nem játszottam meccset, jött az Erste Liga-rájátszás, nem találtam a helyemet, haszontalannak éreztem magam. Volt egy olyan pillanat, amikor úgy éreztem, hogy szakemberre van szükségem, de jött a szezon vége, foglalkoztam a kezeléssel. A nyáron nem fájt. 2023. április 31-éig van szerződésem a Sportklubbal, gondoltam, hogy ezt az időszakot mindenképp ki szeretném játszani, de jött augusztus, rámentünk a jégre, és két-három hét után újra megjelentek a fájdalmak. A kiesés, illetve a fájdalom miatt éreztem, hogy visszaesett a teljesítményem. Szép emlékekkel szerettem volna távozni.
Bíró Tamás szögre akasztotta a korcsolyát. A felnőttek között 14 eredményes szezon van mögötte
Fotó: Veres Nándor
– A csíkszeredai klubbal mindent megnyert, 14 szezont hokizott kék-fehérben. Elégedett azzal, amit a csíki hokinak tudott nyújtani?
– Az én kis hokis világomban nagyítóval kellene keresnem, hogy mit nem nyertem meg. Sose voltam egy ponthajszás, nem hajtottam az egyéni csúcsokra, mindig csapatban gondolkodtam, a klub érdekét tettem előtérbe. Nincs hiányérzet bennem. Persze, lehetett volna még jobb, még több. Boldog és büszke lehetek arra, amit elértem a Sportklub színeiben, mert számomra mindig fontos volt a klubhűség.
– Hogyan kezdődött, mikor fertőzte meg önt a jégkorong?
– Talán négyéves lehettem, amikor édesapám elvitt egy Sportklub–Steaua mérkőzésre. Azóta a hokipálya közelében vagyok. Legelső edzőm Janovits Endre tanár úr volt. Ő akkor nagyobb korosztállyal foglalkozott, nála tanultam meg korcsolyázni, aztán Daradics András, Basa János és Kalamár Sándor is egyengette pályafutásomat. Isten nyugtassa, Antal Zsombor is volt edzőm. Aztán 14 éves koromban elkerültem Magyarországra, Váradi Csaba együttesébe, a Budapest Starshoz. Onnan másfél év után hazatértem, akik ott maradtak, azokból fradisok lettek. Egyébként mindig imádtam a sportot, otthon Pálfalván egész nyáron fociztunk.
– Sportos család a Bíró család, többen hokiztak és hokiznak a rokonságban. Nem egyszer kellett unokatestvérei ellen jégre lépnie. Hogyan élte meg azokat a meccseket?
– Nagybátyámat még láttam védeni (Bíró Ottó – szerk. megj.), nem a Sportklub 1996-os bajnokcsapatában, hanem később a Rapid és a Szentgyörgy színeiben. Unokatestvéreim, Ottó, Gergő és Mátyás szintén magas szinten hokiznak, így nem volt olyan családi ebéd, ahol a jégkorong ne lett volna téma. Többször játszottunk egymás ellen, de ők is mind megfordultak a Sportklubnál. Versengés volt közöttünk, rivalizáltunk, de tiszteltük egymást, sosem szerettünk volna sérülést okozni, és természetesen örültünk a sikereknek.
– Hogyan tovább?
– A hoki mellett a feleségemmel egy vállalkozást működtetünk, a kávézót, amelyet a tervek szerint bővíteni szeretnénk egy kis étteremmel. Szeretnék a hoki berkein belül maradni, de jelenleg nincs semmilyen konkrét megkeresés. Testnevelő tanári és jégkorongedzői képesítésem van. A megszerzett tapasztalatot mindenképpen tovább szeretném adni.
Fotó: Veres Nándor
– Nagyon szerették a szurkolók, főleg azért, mert mindig odatette a csontot, csapatember volt, soha nem adta fel a küzdelmet.
– Valóban, mindig éreztem a szurkolóktól kapott szeretetet, most is, ahogy kiderült ez a történet, nagyon sok megkeresést, üzenetet kaptam. Szívszorító, ilyenkor veszi észre az ember, hogy egy-egy megnyert meccs mennyi embernek tud örömet szerezni.
Amikor pályára léptem, megalkuvást nem ismerve hokiztam, a célom az volt, hogy a csapat érdekeit maximálisan kiszolgáljam. Ez mindig a nevelésre vezethető vissza, ezt kaptam édesanyámtól, édesapámtól. Ha valamit csinálsz, azt csináld százszázalékosan, ha nem, akkor félre kell állni.
– Hogyan fogadta a család a döntését?
– Édesanyám mosolygott, egy kicsit örvendett is, mert a kemény meccsek előtt féltett, izgult, az anyai szív az mindig aggódó. Édesapámmal megkönnyeztük, de megértette a döntésemet. Több időt fogok tölteni a családdal, a közel két és fél éves kisfiammal.
A visszavonulásról szóló döntésemben arra is gondoltam, hogy a fiam nem fog látni játszani, de mivel több meccsre elvittük, megmaradhat benne valami. Szép, két és fél évtizedes jégkorongos periódus volt az életemben, és ezért köszönet szüleimnek, edzőimnek és mindenkinek, aki ebben segítségemre volt.
– A szurkolókban megmaradt, hogy az utóbbi évtizedben a meccsek előtt Bíró Tamás jött ki elsőnek a Sportklub öltözőjéből. Hogyan alakult ez ki?
– Kisgyerekként sok Sportklub-meccsen voltam, nagyon csodáltam például Elekes Levente játékát, később Szőcs Szabolcs volt a példaképem, aki nagyon eredményes csatár volt. A jégen érződött, hogy Szőcs azért az eredményességért nagyon sokat dolgozott az edzéseken és a meccseken is. Amíg Szőcs Szabolcs a Sportklubnál játszott, ő jött ki elsőnek az öltözőből. Amikor eligazolt, akkor ezt a rituálét én vettem át tőle.
Névjegy
Bíró Tamás Áron 1991. szeptember 23-án született Csíkszeredában, román és magyar állampolgár. Egész profi karrierjét a Csíkszeredai Sportklub színeiben tudta le, de nemcsak a kék-fehérekkel szerzett román bajnoki aranyat, hanem a Galaci Dunăreával is. A 2014/2015-ös idény hozta azt furcsaságot, amikor a szakszövetség érdekes versenykiírása miatt a Sportklub nem jutott be a honi rájátszásba, játékosait viszont kölcsönadta más kluboknak, így többedmagával Bíró Tamás is Galacon kötött ki, ahol román bajnoki aranyérmet nyert. 2008–2022 között volt a Sportklub játékosa, ifiként szerepelt az U18-as és az U20-as romániai válogatottban. A Sportklubbal román bajnok, Román Kupa-győztes, csapatával háromszor nyerte meg az Erste Ligát (2020, 2021 és 2022). A közös magyar–román hokibajnokságban 454 mérkőzésen szerepelt, ahol 177 pontot szerzett (54 gól + 123 gólpassz).
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot szeptember 27-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás