A hetven ár szőlőst akár húsz hektárra bővítenék a következő években
Fotó: Makkay József
Az egykori nyárádmenti borok újjáélesztésével próbálkozik a Nyárádkarácsonban élő Fazakas Csaba fiatal agrárvállalkozó. A szüleivel közösen zöldségtermesztéssel is foglalkozó fiatalember pályázatból telepített hetven árnyi bor- és csemegeszőlőt.
2022. augusztus 30., 08:312022. augusztus 30., 08:31
A hazai agrártudományi egyetemeken tanuló szép számú fiatal ellenére nem jellemző, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya lényegesen fiatalodna. Viszonylag kevés a fiatal gazda: akik agrármérnöki diplomával kerülnek a munkaerőpiacra, többségük más területen helyezkedik el, csak kis részük kötelezi el magát a mezőgazdaság mellett.
Ennek sok oka van, egyebek közt egy korszerű agrárvállalkozás indulásához szükséges tőke hiánya, a nehéz pályázási lehetőség, a rengeteg bürokrácia és a román állam közömbössége, amely a rendszerváltás óta nem tud mit kezdeni a romániai mezőgazdaság korszerűsítésével.
Augusztusi muskotály. A csemegeszőlőre nagy a kereslet a marosvásárhelyi piacokon is
Fotó: Makkay József
Az Alsó-Nyárád menti Nyárádkarácsonon gazdálkodó huszonéves fiatalember, Fazakas Csaba két évvel ezelőtt a Pro Economica Alapítvány által finanszírozott magyarországi gazdatámogatással vágott bele a szőlőtermesztésbe.
Szülei hosszú évek óta fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így másik két testvérével együtt gyerekkorától besegített a gazdálkodásba. Ilyen előzmények után nem volt kérdés számára, hogy az első adódó alkalommal agrárvállalkozóként vág bele a gazdálkodásba.
,,Az Alsó-Nyárád menti falvakban a kertészet minden ága otthon van. A zöldségtermesztés mellett megpróbálkoztunk gyümölcstermesztéssel is, így pattant ki az ötlet, hogy mi lenne, ha felélesztenénk elődeink szőlészetét. Abban az oldalban, ahova két évvel ezelőtt pályázati segítséggel hetven ár szőlőt telepítettem, dédnagyapám szőlőbirtoka volt, és alatta működött a borospince. Ma már hűlt helye van, ahogyan a szőlőtermesztésnek is” – magyarázza az előzményeket a fiatalember, akinek barátnője is segít a szőlőművelésben.
Nagy tervei vannak Fazakas Csaba agrárvállalkozónak
Fotó: Makkay József
Mielőtt belevágott volna, részletesen dokumentálódott az egykori nyárádmenti borvidékről, amelyről Csávossy György, a leghíresebb erdélyi borszakértő részletesen írt a Jó boroknak szép hazája, Erdély című szőlészeti és borászati monográfiájában. Az Alsó-Nyárád mente borvidék a román szakminisztériumi nyilvántartásban is szerepel, ami megkönnyíti a vidék borászatának újjáélesztési elképzeléseit.
Miközben megnézzük a támrendszer művelésű szőlőt – amelynek a 160 méter hosszú 17 sora csepegtetős öntözőrendszerrel van ellátva –, Fazakas Csaba sorra mutatja a különböző szőlőfajtákat. Két év után szépen terem a magyarországi nemesítésű Palatina augusztusi muskotály, a Moldova és a Néró csemegeszőlő.
A támrendszer művelésű szőlőben csepegtetős öntözés biztosítja az állandó vízellátást
Fotó: Makkay József
Az első szállítmány már bekerült a marosvásárhelyi piacra. A négyszáz tőke csemegeszőlő igazából egy-két év múlva hozza a jó termést. A gazda szerint a csemegeszőlő-termesztésben több jövedelem van, mint a borszőlőben: ilyenkor, nyáridőben nagyon keresett a bevásárlóközpontokban és a piacokon egyaránt, állandó öntözéssel pedig nagyon jó eredményeket lehet elérni.
Felvetésemre, hogy az idéntől bevezetett ezer eurós hektáronkénti állami támogatás a csemegeszőlő-termesztésre mennyire felhajtó erő, a fiatal gazda elmosolyodik: ez az összeg az egy hektáros telepítés és szőlőgondozás töredékét sem fedezi, aligha ettől a támogatástól fog fellendülni Romániában a csemegeszőlő-telepítés.
Fotó: Makkay József
A legtöbb szőlősgazda álma a borkészítés. Az itteni borvidék fehérborairól volt ismert, így Fazakasék is elsősorban Királyleánykát, Olaszrizlinget, Traminit és Ottonel Muskotályt telepítettek, a soron következő bővítésssel pedig Szürkebarát-töveket is vásárolnak.
Vendéglátóm álma, hogy idővel akár húsz hektáros szőlőbirtokra növelje a jelenlegi telepítését. Az eltervezett borospince a járulékos épületekkel a szomszédos telken épülne fel. Tervei szerint a kolozsvári agrártudományi egyetemen elkezdett kertészmérnöki szakon szőlészetre és borászatra fog szakosodni, ehhez jó tanári gárda áll rendelkezésre.
Fotó: Makkay József
Közben tapasztalt erdélyi és magyarországi szőlészekkel és borászokkal veszi fel a kapcsolatot, hiszen ebben a szakmában nagyon fontos az állandó tapasztalatcsere, a szaktanácsadás. ,,Még nagyon az elején vagyunk, de már az idei csemegeszőlő-termés és a borszőlő színesedő fürtjei meggyőztek, hogy jó úton járunk.
– érvel Fazakas Csaba, aki testvéreivel továbbra is sokat segít szüleik fólia alatti és szabadföldi zöldségtermesztésében is. Igazából csak a családra számíthatnak, hiszen szinte lehetetlen állandó jelleggel külső segítséget, napszámost találni. Amit lehet, gépesítenek, a kézi munkára pedig a család tagjai maradnak.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot augusztus 24-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!