Térképre kerül, amit érdemes megmutatni a székelyföldi gasztrovilágból

Egy sarki büfé nem tud felkerülni, hacsak nem kimagasló színvonalat képvisel, de sajnos mi ilyet nem ismerünk. Mindenképp állandó és nem szezonálisan nyitva tartó, valamint fix hellyel rendelkező éttermeket listázunk, food truckok nem lesznek megjelenítve. Sajnos nem tudunk csak csúcstermékeket megmutatni – ez nem Lyon környéke, ahol minden sarkon egy európai vagy világszínvonalú étterem van –, de ahogyan egy térkép sem csak az autópályákat mutatja, hanem a főbb utakat is, így mi is igyekszünk lefödni és bemutatni Székelyföld gasztrocélpontjait használhatóan és tényszerűen. Jövőre kiadjuk a Top50 nevű kiadványt is e témában, és kézműves termelőket is be fogunk mutatni hasonlóképpen.

– Hogyan lesz felépítve a térkép? Hol lesz elérhető, megkapható?

– A térkép nyomtatott verziója b3-as formátumú lesz, egyik oldalán a tényleges térkép, rajta az éttermekkel. A három székelyföldi megye turisztikai applikációjának letöltési útvonalát és logóit is megjelenítjük, hogy a gasztronómiai kínálaton túl szálláshelyeket, eseményeket és programokat is elérhessenek azok, akik megvásárolják a térképet. A térkép hátoldalán minden étteremről egy-egy mondat lesz olvasható, és a hasznos információk: cím, telefonszám, nyitvatartási idő, web- vagy Facebook-cím. Ezt idén 15 000, jövőre 50 000 példányban készülünk kiadni. Továbbá ezzel párhuzamosan egy webes verzió is készült, ahol szűrni lehet, és több fotót, valamint bővebb leírást megmutatni az adott éttermekről, illetve mobilos applikációval is készülünk.

Ezt a forradalmat együtt kell megvívnunk.

– Összességében milyennek látja az erdélyi étteremkultúrát? Létezik egyáltalán erdélyi gasztronómia?

– Sajnos még gyerekcipőben jár a székelyföldi étteremkultúra, bár vannak komoly és életerős próbálkozások is, de egyelőre hagy kívánnivalót maga után. Mindenképpen van létjogosultsága az erdélyi gasztronómiának, hiszen olyan fűszerek, olyan alapanyagok állnak vagy állhatnának az éttermek rendelkezésére, amelyekkel a világ élvonalába is tartozhatnának. De még ki kell találni és újragondolni az igazi székelyföldi, erdélyi gasztronómiát, hogy a mostani világban működő étteremkultúrához fel tudjon nőni.

– Miért volna fontos Erdélyt is felhelyezni a világ gasztrotérképére? És ennek mi lenne a módja? Mit kellene tenniük az éttermeknek és a vendégeknek az erdélyi étteremkultúra fejlesztéséhez, versenyképességének növeléséhez?

– Rendelkezésre állnak szenzációs alapanyagok, olyan, szinte gyógyfüvet legelő szarvasmarhák és birkák, vadhúsok, szárnyasok, fűszerek, sajtok, amelyek ha magas minőségben és kellő feldolgozottsággal eljutnak az éttermi szereplőkhöz, valóban világszínvonalat lehetne produkálni. Természetesen ehhez az ellátási láncot is fejleszteni kellene, és olyan séfeket, szakácsokat képezni, akik az erősségeket meg is tudják mutatni. Tehát többszereplős a dolog, de egy világ körüli utazás is egy lépéssel kezdődik. A kommunikáció, a marketing is gyerekcipőben jár, félünk megmutatni az értékeket, ezért is kell még többet konzultálnunk az éttermi szereplőkkel.

– Mit szeret leginkább a hazai, erdélyi éttermekben? Miért jó itthon étterembe járni?

– Számomra öröm, amikor olyan étteremben járok, ahol eredeti ízeket kóstolhatok vagy újragondolt, ám hagyományos ízvilágot produkáló ételt lehet fogyasztani magas minőségben. Ahol helyi alapanyagot vagy csak erre a tájra jellemző fűszert használnak, ahol esetleg házi tojást, kenyeret vagy húst használnak fel a nagyipari helyett. Hiszem és vallom, hogy a székelyföldi gasztrokultúrának megvan a sajátos szerepe, és azon kell dolgoznunk, hogy a világ gasztrotérképére is felkerülhessünk.