Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az Átlátszó Erdély és a magyarországi Magyar Hang hetilap összehangoltan állítja, hogy „pult alatt megy a susmus” a magyar állam Székelyföldön meghirdetett gazdaságfejlesztési program során. Vérbő állításokban, vágyvezérelt következtetésekben bővelkedik a nagy „leleplezés”, és szemmel láthatóan érdektelen a szerzők számára, hogy milyen hatásai lehetnek a félrevezetésnek a gazdaságfejlesztési programban résztvevő székelyföldi gazdák számára. De vegyük sorra.
2019. június 24., 14:252019. június 24., 14:25
2019. június 24., 14:272019. június 24., 14:27
Kiíráskor a Pro Economica Alapítvány tényleg 2019. június 21-i határidővel hirdette meg a pályázatot és valóban korábban zárt a részvétel előfeltételét jelentő regisztráció határideje (2019. május 29.). Ez a vájtfülűek számára sem egyéb, minthogy a már regisztrált pályázók 21-ig nyújthatták be pályázatukat. Nincs mit kezdeni azzal a mindent bizonyító (?) feltételezéssel (Átlátszó), hogy „május 21–28. periódusban még valószínűleg kevesen töltöttek fel pályázatot”.
Egyszerűen értelmetlen lett volna növelni azoknak a számát, akik a túljelentkezés miatt egyértelmű, hogy nem nyerhetnek - teszi hozzá az ügyvezető igazgató.
Nyilván, nem valami eldugott oknyomozó portálról szerzett tudomást a 10000 regisztrált székelyföldi pályázó, hiszen valahogyan e nélkül is eljutott hozzájuk a lehetőség híre. Amúgy hónapok óta járták Székelyföldet a programban résztvevő szervezetek munkatársai, és gazdatalálkozókon, falugyűléseken tájékoztatták az érdeklődőket, illetve csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi vállalkozói rendezvényeken, azaz közvetlenül. Például a május 23-án szervezett Csíkszeredai Üzleti Fórumon, melyen személyesen, fültanúként én is részt vettem. (Bizonyítékom is van róla!)
Hát persze, mert megjelentek a kóklerek, akik haszonszerzés céljából attól sem riadnak vissza, hogy átverjék a hiszékenyeket. Például egy magyarországi traktorforgalmazó, aki nagyban hirdeti magát (nyilván bennfenteseknek!), hogy tőlük vegyenek új traktort, csakhogy akkor minősül elszámolható tételnek a traktorvásárlás, ha az első üzembe helyező maga a pályázó. Ha olyan traktort vásárol valaki, amit már egyszer beírattak, akkor utólagosan azt a tételt vissza kell fizetni.
De azok a cégek sem kerülnek be ebbe a listába, melyek a program indulásakor egyik napról a másikra megemelték az általuk forgalmazott traktorok árát. Mert csak. Nos ez indokolja azt, hogy ellenőrzött partnereket tartalmazó szállítói adatbázist használjanak a pályázók, mert így csökkenthető az átverések kockázata. Nyilván, ez nem zárja ki azt, hogy ne ebből az adatbázisból válasszon valaki beszállítót, saját szakállra.
Halkan súgom meg, hogy azért az sem lehet ördögtől való szempont, hogy lehetőleg olyan beszállítók is jussanak lehetőséghez, melyek a magyar(országi) gazdaságnak-kereskedelemnek hoznak hasznot. Tudjuk, szeretnék ezt hivatalos nyilatkozatban is viszontlátni egyesek, csakhogy valami istenverte okból ezt nem fogják látni. Ez körülbelül annyira nyilvános, mint a diplomáciai háttéregyeztetések tartalma, mely korábban, a székelyföldi gazdaságfejlesztési program elindítása előtt a két kormány között lezajlott.
Nagy susmust sugall az is, hogy Székelyföld Romániában található, így a román kormánynak van némi illetősége, s utóbbi éppen PSD-s. S lám, máris eljutottunk a „titkos” FIDESZ-PSD paktumig, amit az RMDSZ hozott össze. Ez lenne az a diplomáciai egyezség, amivel elfogadtatta a magyar kormány a románnal, hogy az ő területén támogasson román állampolgárokat egy “idegen” állam.
Szintén a Magyar Hang hiányolja, hogy bár román politikus is van egy 2017-ben zárult, mezőségi mezőgazdasági pályázat nyertesei között, nem hozták nyilvánosságra a nyertes pályázók listáját. Nem is kell különben, mert az eredményhirdetés nem nyilvánosan böngészhető, neveket tartalmazó listát jelenti, a különböző szolgálatok nagy bánatára. Mellesleg, az APIA-támogatások listája sem böngészhető nyilvánosan, és nem is lesz, pedig ott is vannak nyertesek szép számmal.
A Magyar Hang von le messzemenő következtetéseket abból, hogy a korábban Maros megye szociáldemokrata parlamenti képviselője részesült magyar támogatásban. Nahát. Írja ezt az a Magyar Hang, melynek szerzője jól tudja, hogy Székelyföld tele van olyan román titkosszolgákkal, akik magyar felmenőket „gyártottak” maguknak azért, hogy igényelhessék és megkaphassák a magyar állampolgárságot. Nos bármennyire is „szeretnénk”, nemzetiségi alapon nem lehet „diszkriminálni” a románokat Románia területén, még magyar állami pénzből sem.
Szűrni csak és kizárólag azzal lehet valamennyire, hogy magyarul kell benyújtani a pályázatot, ami román részről állandó kritika is. Azt az állítást pedig bizonyítani kellene, hogy a román politikus azért és kizárólag csak azért juthatott támogatáshoz, mert ő politikus és susmus van/volt.
Igen, megtörtént. Programba regisztrált felhasználó árulta hozzáférését ezer lejért. A Royal Dru Kft. egyik eladási ügynöke, Incze Róbert elismerte, hogy ő próbálkozott felhasználói adatainak az eladásával (ezt dokumentálta az Átlátszó Erdély, a szándékot!). Ezt beismerte Incze Róbert, a Royal Dru Kft. pedig el is fogadta felmondását.
El- és beismerő vallomással,valamint felmondással zárulta csalási kísérlet
Fotó: Pro Economica Alapítvány
Tehát mit is tudunk? Azt és annyit, hogy valaki, eddigi tudomásunk szerint az egyetlen, értékesíteni akarta a saját nevére és nevében bejegyzett felhasználói adatokat. Nem biztosan nyerő pályázati helyet és pályázatot árultak, és még csak nem is a gazdaságfejlesztési programot bonyolító (a Pro Economica) szervezet munkatársa tette ezt, hanem egy külső cég alkalmazottja.
És nem bizonyít a susmusról sokat az sem, hogy a Royal Dru-ban érdekelt Török família, vagy annak valamelyik tagja felbukkan egy mezőgazdasági rendezvényen Sáromberkén, annak VIP-rendezvényein, hiszen igen, mezőgazdasági tevékenységben érdekeltek, tehát feltehetően a szűkebb régióban (Maros megye) ismerik a szakmai köröket – így a Pro Economica mezőgazdasági rendezvényeinek szervezőit is. Ha nem vágyvezérelt oknyomozást folytatna az Átlátszó, akkor azt kellett volna bizonyítania, hogy a Pro Economica munkatársai vannak benne a Török família ügyleteiben. Utóbbira még csak kísérlet sem történik…
Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély munkatársa – nagyon ügyesen – talált egy csalót. És beszállt személyesen a csalásba, azaz ő maga is részese annak. Esemény azért van, mert ő kért lehetőséget (inkognitóban) arra, hogy szabálytalanul, előzetes regisztráció nélkül (!) is pályázhasson. És láss csodát, talált lehetőséget a csalásra!
Pont úgy, ahogyan például egy haditudósító lemarad az évtized harci eseményéről, ezért lefizet egy katonát, hogy öljön meg már valakit a kamera kedvéért, így aztán a kegyetlen háború leghitelesebb képeivel villoghat. Képletesen fogalmazva: az „oknyomozó” talált egy lefizethető portást egy bankfiókban, akitől szerezni tudott pénzért egy kulcsot a bank bejárati ajtajához. Aztán ebből levonja azt a következtetést, hogy biztosan bankrablásra készül(t) a bankfiók összes tisztségviselője, sőt a banktulajdonos is, különben nem juthatott volna hozzá a bejárati ajtó kulcsához. Ennyit a vágyvezérelt oknyomozásról…
Kozma Mónika szerint felelőtlen provokáció
A Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója közölte: „A magunk részéről igyekszünk mindig körültekintően és mind a jogi előírásokat mind a transzparenciát betartani, ám sajnos nem tudjuk kontrollálni a tőlünk független, a szabad piaci verseny szabályai alatt dolgozó harmadik feleket. Az viszont egyértelműen látszik, hogy ez egy jól megtervezett provokáció volt és lejáratás, hiszen Sipos Zoltán maga levelezte le a fiatalemberrel, aki hibázott. Jómagam örülök, hogy erre fény derült és ilyen módon meg tudtuk akadályozni, hogy egy pályázat így bekerüljön a rendszerbe, tehát elvileg akár köszönettel is tartozom annak aki ezt kiderítette, de csak abban az esetben, ha nem rossz és hátsó szándékkal tette ezt, hanem csak a segítő szándék vezérelte.
A Pro Economica Alapítvány, ahogy azt állandóan mondjuk, egy egész Erdélyre kiterjedő programot szeretne életbe ültetni, amelynek a székelyföldi állomásánál a mezőgazdasági kiírások mellett eljutottunk a turizmusfejlesztéshez is. Most már szálláshelyfejlesztésre is megjelent kiírásunk, amellyel ismét azt a célt szeretnénk elérni, hogy az erdélyi családok és vállalkozások erősödjenek és ezáltal egy hosszútávú gazdasági fejlődést érjünk el. Ehhez a munkához szükségünk van partnerekre, szükségünk van a vállalkozók és az erdélyi emberek bizalmára.
Nagy kihívás egy ekkora hatású programot megtervezni és lebonyolítani, éppen ezért igyekszünk ezt felelősséggel és maximális bizalommal végezni. A bizalom az alapja a programunknak, hiszen emiatt kívánjuk továbbra is a lehető legegyszerűbb és legkönnyebben elérhetővé tenni a pályázati rendszerünket. Amennyiben ezzel visszaélnek, úgy a jövőben kénytelenek leszünk a feltételeken szigorítani. Az Alapítvány eddig is mindent megtett, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdaságfejlesztési program minden résztvevője számára sikeres legyen.”
A cikk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot június 24-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás