Nagypénteken a kereszt lekerül az oltárról
Fotó: Iochom Zsolt
Virágvasárnappal megkezdődött a húsvéti nagyhét, ami nagyszombat délutánig tart. Legnagyobb keresztény ünnepünk a húsvét, amire most készülünk. Mire is emlékeztetnek az előttünk álló napok, és milyen gondolatokat helyeznek szívünkre a kármelita nővérek?
2022. április 13., 20:022022. április 13., 20:02
Már a IV. században is nagy hétnek nevezik a húsvétot megelőző hetet görögül és latinul is, és a szakértők szerint innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként sanyarúhétnek is hívták.
Nagycsütörtökön volt az utolsó vacsora, és ekkor mosta meg Jézus tanítványai lábát. Ez már a gyász napja, így aznap a katolikus templomokban már nem szólnak a harangok.
Nagycsütörtökön Gyulafehérváron a székesegyházban Kovács Gergely érsek megáldja a betegek és katekumenek olaját és a krizmát, és a római katolikus lelkészek megújítják papi ígéreteiket.
A krizma a Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová. A bérmálkozók homlokára is ezzel rajzolják a keresztet. Nagypéntek a római katolikus egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja.
Nagyszombaton este a hívek virrasztanak, és a gyertyagyújtással jelzik, hogy Krisztus feltámadt
Fotó: Iochom Zsolt
Az oltár üres: nincs rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Ezen a napon nincs szentmise, de felolvassák Jézus szenvedéstörténetét. A katolikus egyház tanítása szerint ez szigorú böjti nap.
Nagyszombaton a katolikus templomokban nincs mise, de este kezdődik a vigília szertartása, melynek keretében meggyújtják a gyertyákat, majd a szentmisét követően a hívek részt vesznek a feltámadási körmeneten, amikor elhagyva a templomot az örömhírt hirdetik a világban: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!
A református egyházban húsvét vasárnapján tartanak ünnepi istentiszteletet, a fekete úrasztali terítőt színesre, fehérre cserélik, és kiszolgáltatják az úrvacsorát. Az ünnephez tartozik a húsvéthétfő is, amikor Erdély-szerte locsolkodni indulnak a legények, és a lányok pirosra festett tojással hálálják meg a rájuk figyelést.
Gondolatok 2022 nagyhetén a kármelita nővérektől
Búcsúbeszédében így szólt Jézus apostolaihoz: „Eljön az óra, sőt már itt is van, amikor elszéledtek, ki-ki a maga útjára tér, engem pedig magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.” (Jn 16,32) A Getszemáni-kertben átélt halálfélelmében és magányában így könyörgött: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd” (Lk 22,42). Az Atya nem vonta el Jézust a keresztáldozattól, de végig ott volt Szent Fia mellett, amikor ő emberileg átélte az Atya hiányát. A Golgota éjszakájában a zsoltárral szólt: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” Mégsem vesztette el bizalmát az Atyában, nem vádolta hűtlenséggel, hanem mindvégig bízott benne, és hűséges maradt a Szeretethez mindhalálig... a feltámadásig... értünk. Jó Pásztorként egzisztenciánk mélyéig utánunk jön, keres, és Feltámadottként azt mondja nekünk: Nézzétek a sebek helyét... ez az
én testem... örökké élek, hogy közbenjárjak értetek az Atyánál, aki hűséges! Én vagyok az Út, aki Hozzá vezetlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol Én vagyok!
Béküljünk meg Istennel, egymással
Idei nagyböjtünkre rányomja bélyegét az orosz–ukrán háború, a békéért és az áldozatokért végzett ima. Szent Pál szavai jutottak eszembe, míg újra meg újra az Úr elé vittem imámban ezt a helyzetet, ezeket az embereket: „Isten ránk bízta a kiengesztelődés igéjét” (2 Kor 5,20). Szoktunk beszélni arról, hogy ki kell engesztelődnünk egymással vagy Istennel, néha mondjuk másokról, hogy engesztelhetetlen ellenfelek, vagy magunkról, hogy nem tudunk megbocsátani valakinek. Valóban, néha annyira mély a kapott seb, hogy minden jó szándékunk és imánk ellenére sem tudunk kiengesztelődni megbántónkkal, s esetleg ő sem velünk. Krisztus azonban kiengesztelt bennünket Istennel, mondja Szent Pál, tehát kérhetjük az ő segítségét, hogy árassza szívünkbe Szentlelkét és feltámadásának erejét, hogy engeszteljen ki bennünket önmagunkkal, egymással, Istennel, az oroszokat az ukránokkal, s az ukránokat az oroszokkal, hogy mi is új életre támadjunk.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot április 11-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!