Előbbiek esetében az adagalópult legalább -8 Celsius fokon kell legyen, hogy az anyag meg tudja tartani eredeti állagát. Hagyományos viszonylatban tejszínből, tejből, tojássárgájából és cukorból áll össze, de mára már a növényi zsiradékok, édesítők, citromsav, savópor és víz helyettesíti, illetve egészíti ki ezeket. Ezzel szemben a jégkrémek jóval alacsonyabb, legalább -18 fokot igényelnek szállítás és tárolás alatt egyaránt.

Lassan zárkózunk

Világviszonylatban lakosságarányosan Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban fogyasztanak a legtöbb fagylaltot és jégkrémet, előbbi esetében csaknem 30 kilogramm jut egy lakosra évente. Egy tavaly készült hazai felmérés szerint ehhez képest elenyésző a romániai fogyasztás a maga 3-4 kilogrammjával – Magyarországon is hasonló szinten áll a fogyasztás.

Világszinten a vanília ízesítés első helye megkérdőjelezhetetlen, de szorosan a nyomában ott van a csokoládé is. Hazai viszonylatban e kettő kombinációja a nyerő, majd sorban a vanília, a csokoládé, a karamell, a kakaó és az erdei gyümölcs a legkeresettebbek. Térségünkben a legelterjedtebbek a dobozos – a székely nyelvjárás szerint „torta” – fagylaltok, a pálcikások, poharasok, tölcséresek, keksz-gofri-szendvics típusúak, a lágyfagylaltok – a tipikus „kinyomós” –, a gyümölcsös jégtömbök, illetve a gombócosak.

Felfelé ívelő ipar

Egy fagylaltot árusító egység üzemeltetője érdeklődésünkre elmondta, nem túl gyakori hazai viszonylatban, hogy rangsorolják a gyártókat, de nem mellékes, hogy például Hargita megyei gyártósor is beverekedte már magát a piacra csaknem harmincéves múlttal a háta mögött.

„Tizenöt, húsz évvel ezelőtt a poharas ostyába belefagyasztott csoki és vanília ízesítésű fagyik uralták a piacot. Aztán kiharcolta a maga helyét a piacon az adagológépből nyomott fagyi, szintén nosztalgikus élményt nyújtva, de közel sem annyi ízfokozót tartalmazva, mint manapság.

Nagyot ívelt az elmúlt években a jégkrémek és fagylaltok piaci, aminek egyszerű magyarázata van: nem luxuscikk, bárki számára szinte bárhol elérhető és az alapanyagok drágulása is minimális áremelkedéssel terheli a nagyobb tömbökben gyártott termékeket. Egy olyan dologról beszélünk, ami soha nem volt és nem is lesz állandó, napi szinten fogyasztott termék, így az előállítók az eladási számokból könnyen meg tudják határozni a gyártás mértékét. Másodsorban teljesen időjárás- és évszakfüggő, így csak nyáron dübörög a piac, de akkor nagyon”– közölte.

Azt tanácsolja, engedjük el magunkat, minél több ízvilágot és kombinációt próbáljunk ki, hiszen így mindig csak gazdagabbak leszünk, mert – meglátása szerint – nincs rossz fagyi, csak eltérő ízlés. „Ha valóban nem akarunk kísérletezni és minőséget keresünk, akkor a Häagen-Dazs, a Ben&Jerry, a Carte d’Or és a Magnum termékekkel nem tudunk melléfogni, hiszen ezek a világpiaci éllovasok” – mutatott rá. 

„A fagylaltpult legyen tiszta, napfénytől védett, a fagylalt ne legyen olvadt, minden gombóc után használják a kanálöblítőt, továbbá eltérő kézben kerüljön sor a fizetésre, illetve a fagylalt átvételére és fogyasztására. Ez saját egészségünk miatt is fontos óvintézkedés” – osztotta meg az alapvető tanácsokat.

Pálkövi Bence