„Tiszta” hagyma, amit vegyszerek nélkül állítanak elő
Fotó: Makkay József
Nem csak kis bioüzletekben vásárolhatunk egészséges élelmiszereket, hanem a nagy áruházláncok polcain is egyre nagyobb a felhozatal biotermékekből. A romániai biotermelés úttörő mezőgazdasági szakemberével, dr. Albert Imrével a Kolozsvár melletti Magyarlónán jártuk körül az ökogazdálkodás térnyerését.
2022. január 22., 09:002022. január 22., 09:00
Romániában évi rendszerességgel mintegy 10-15 százalékkal nő a biotermékek piaca. Gombamód jelennek meg az újabb bioüzletek, ahol az egészséges élelmiszerek és gyógynövények széles választékát vásárolhatjuk meg. Népszerűek a hidegen préselt, bio minőségű olajok, a biobúzából készült lisztek, de nagy keletje van az ökogazdaságokból származó biotejnek és tejtermékeknek egyaránt.
Amit jelentősen elősegít az európai uniós területalapú mezőgazdasági támogatás, hiszen a szokványos földalapú támogatással együtt a biogazdaságok hektáronként mintegy 400 euró szubvencióhoz jutnak évente.
Albert Imre, a biogazdálkodásra történő átállást előkészítő és ellenőrző kolozsvári Ecoinspect cég tulajdonosa 18 mezőgazdasági szakemberrel dolgozik. Az országban összesen 14 ilyen cég működik: aki biogazdává szeretne válni, az egy erre szakosodott cégen keresztül kell elindítsa az eljárást, amihez részletes szaktanácsadás is tartozik. A kolozsvári agrártudományi egyetemen a rendszerváltás után az elsők között biogazdálkodási témában doktori disszertációját megvédő agrárszakember 1992 óta kötelezte el magát az egészséges élelmiszertermelés mellett.
A legfontosabb impulzust a magyarországi, svájci és németországi szakirodalom adta, közben Európa-szerte számos biogazdával és mezőgazdasági szakemberrel ismerkedett meg, akikhez később erdélyi gazdacsoportokkal és mezőgazdasági szakemberekkel is ellátogatott.
Dr. Albert Imre biotermelésre szakosodott mezőgazdasági szakember
Fotó: Makkay József
„Amikor gazdaképzőkön előadást tartok a biokörülmények között történő szántóföldi növénytermesztésről, a gazdák nehezen értik, hogyan lehet gyomirtók nélkül gabonát termelni? Ilyenkor a felvidéki Palik László gazdaságát szoktam felhozni példaként, aki ezer hektáron termeszt többek között kalászosokat. Ennek a technológiának az alapja a megfelelő vetésforgó – a pillangós növények kiölik a nem kívánatos gyomok 90 százalékát –, ugyanakkor számos növényi eredetű trágyázási lehetőség van, amennyiben a gazda nem rendelkezik kellő mennyiségű istállótrágyával” – összegzi tapasztalatait a kolozsvári szakember.
Albert Imre szerint a székelyföldi megyék előljárnak a biotermelésre történő átállással. Ennek egyik magyarázata, hogy a jelentős kaszáló- és legelőterületekkel rendelkező közbirtokosságok vezetői könyebben átlátják a váltásban rejlő lehetőségeket.
De minden más mezőgazdasági területen is jó áruk van a biominőségű növényi és állati eredetű élelmiszereknek, a felvásárlók többet fizetnek, mint a szokványos vegyszeres technológiákkal előállított termékekért. Albert példaként a repcét hozza fel, amelyre óriási a kereslet Európa-szerte: a biogazdaságokból ezt az olajos növényt háromszoros feláron vásárolják fel a nagybani feldolgozók. Nagy a kereslet biobúzára is, amelyből nem csak Magyarországon vagy Nyugat-Európában készítenek jó minőségű, egészséges liszteket, hanem a hazai piacon is korlátlan mennyiségben lehet értékesíteni az erre szakosodott malmoknak.
Biokert Magyarlóna határában
Fotó: Makkay József
Vendéglátómnak hosszú listája van olyan partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi gazdákról, akiknek a biotermesztését saját cége indította el. Szakemberei országszerte mintegy 2500 biogazdaságot ellenőriznek, illetve látnak el szaktanáccsal. A gazda idevágó költségei a területalapú támogatásként kapott uniós forrás töredéke. A biotermelők közül sokan feldolgozzák saját termékeiket, és különböző kézműves vásárokon vagy a városok zöldségpiacain forgalmazzák. A standra mindig kikerül a biotermesztői minősítés is.
A kétévente, Budapesten megszervezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra (OMÉK) rendszeresen kilátogató mezőgazdasági szakember sok erdélyi gazdát segített hozzá, hogy részt vehessen a Kárpát-medence legjelentősebb élelmiszeripari vásárán, amely jelentős piacot nyit az erdélyi biotermesztők előtt is.
Fólia alatt is megterem természetes növényvédelemmel a paradicsom
Fotó: Makkay József
„A tapasztalatcsere a legfontosabb, hogy a gazdák lássák, mások hogyan boldogulnak ezen a területen. Szívesen szervezünk tanulmányutakat Erdélybe, Magyarországra, de akár Nyugat-Európába is. Az erdélyi gazdának nagy élményt jelent egy-egy svájci biogazdaság meglátogatása. Rájön, hogy semmi ördöngösség nincs abban, amit a nyugat-európai gazda végez.
Amikor kilátogatunk Rózsa Péter biogazdaságába Balmazújvárosba, Magyarországra, és a gazdák végignézik azt a 300 terméket, amit a vállalkozó tehén- és bivalytejből, gyógynövényekből, kertészeti és szántóföldi növényekből állít elő, elképedve szemlélik a hatalmas árubőséget. Pedig nem egy nagyvállalatról van szó” – magyarázza Albert Imre. A biogazdálkodásra szakosodott mezőgazdasági szakember a Kolozsvár melletti Magyarlónán maga is gazdálkodik, igaz, kisebb területen, hiszen számos teendői elszólítják a napi földművesség mellől.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot január 19-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!