Monumentális művészet: a kihívás különlegessége – Beszélgetés Zsigmond Márton képzőművésszel

Monumentális művészet: a kihívás különlegessége – Beszélgetés Zsigmond Márton képzőművésszel

Mikor arra kérdeztem rá, hogy miért választotta az egyik legnehezebben kivitelezhető művészeti ágat, a monumentális képzőművészetet, Zsigmond Márton Csíkszeredában élő alkotó azzal válaszolt: „Csak a döglött halak úsznak az árral”.

2022. február 13., 20:482022. február 13., 20:48

– Melyek voltak a pálya főbb mérföldkövei?

– Néhai tanáraim, a marosvásárhelyi Nagy Pál és Nagy József szülőfalumban végzett tehetségkutató tevékenységének hála indulhattam el a képzőművészeti pályán. Marosvásárhelyen az ötödik osztályban már az is egyértelművé vált, hogy a képzőművészetnek fogok élni. A családom nehéz társadalmi és anyagi helyzetét tekintve is, akkor ez volt az egyedüli üdvözítő út. A felső tagozat és a középiskola elvégzése után egy éven át édesanyám mellett műkedvelő szobafestőként működtem, majd Kolozsvárra felvételiztem és jutottam be elsőként a Pedagógiai Intézet rajztanári szakjára.

Idézet
Ott tudatosult bennem, hogy a monumentális művészeti szakkal tehetném teljessé képzőművészeti tanulmányaimat, noha ez a szakma számomra akkoriban még valamelyest a titokzatosság félhomályába burkolózott.

Háromévnyi maroshévizi pedagógiai gyakorlatot követően aztán véglegesen kiérlelődött bennem, hogy tanulmányaimat a monumentális képzőművészet vonalán Bukarestben folytassam. Elsőként kerültem be az évfolyamra, és négyévnyi tanulmányaimat elsőként is fejeztem be, azonban mivel ez esetemben már a második felsőfokú tanulmányi időszaknak számított, ösztöndíjat nem kaphattam. Drága szüleim egész életemben támogattak, önzetlenül segítettek…

Galéria

Vászon előtt (1989)

– Azon nagyon ritka kivételek közé tartozik, aki a monumentalitásban teljesedett ki, erre fordította idejét és tehetségét. Minek a hatására indult ebbe az irányba, és legfőképpen milyen nehézségek mellett vagy azok ellenében sikerült maradandót alkotnia?

– Talán a kihívás különlegessége (ti. csak a döglött halak úsznak együtt az árral) késztetett arra, hogy ezt a megpróbáltatásokkal teli szakmát válasszam egy jóval könnyebbnek tűnő út helyett. A Felszabadulás című alkotásommal nem jutottam el a kiteljesedésig, csupán egy alázatosan áldozatos lépésig.

Idézet
Minden előremutató életút enyhén szólva drámai vagy tragikus, ezzel a gondolattal vágtam neki a munkának, és ezzel az elhatározással vérteztem fel magam.

A sorssal nem érdemes alkuba bocsátkozni, ha nem tudatosan vállalod fel a sorsod, visszaél veled (ahogy Petőfi írja Ha férfi vagy, légy férfi című versében: „Félénk eb a sors, csak csahol; A bátraktól szalad...”). Sajnos a maradandóság, noha előfordulhat, nem tőlem függ, bizonyítják e tényt utóvédharcaim.

Galéria

Ancsa (2013)

Felszabadulás

– Gondolom, a csíkszeredai mozi homlokzatán található mozaikjának történetére utal. Ez kétségkívül az ön legtöbb szem által látott alkotása, mely tíz év alatt készült el. 1994-ben avatták fel, majd a 2000-es évek elején ön azzal szembesült, hogy le akarják bontani a mozit (nyilván mozaikostól). Mi ennek a története?

Idézet
– Egyértelmű, hogy a leginkább szem előtt levő művek a köztériséget feltételezik, részei az építészetnek, a mesterséges környezetnek, mi több, a tájnak. Nem mellékesen pedig meghaladják az emberi léptéket.

Idejében rájöttem, hogy egy hiányszakma mellett döntöttem. Ebben a meggyőződésemben igazolt Sigfried Giedion építészettörténész és filozófus Breviario di Architettura című könyve (már 1956-ban megjelent az eredeti kiadása németül, nekem a 2008-as olasz kiadása került a kezembe), amelyben bizonyítja, hogy Európában több mint 200 évig nem volt monumentális művészet.

A mozin levő Felszabadulás története 1980-82-re nyúlik vissza, kétévnyi tervezést, majd hosszas elfogadtatási procedúrát követően fogtam bele Zsögödön a kivitelezésébe (még arról is nyilatkoznom kellett, hogy anyagi támogatás nélkül vállalom a munkát), a 21,8 x 7,5 méteres alkotás – bár a Transilvania mozi épületének átépítése következtében mára sajnos az alsó részét párkány, illetve üvegkorlát takarja – elkészülte számos bürokratikus akadály miatt sokáig húzódott, végül 1994-re kerülhetett a kiválasztott helyére. Később a mozit le akarták bontani, végül szerencsére felújították.

Galéria

Őszi reggel

– Több helyen vallott arról, hogy a tanítást is tanulásként fogja fel: miközben tanít, tanul is a fiatal nemzedéktől, akik mindig új élményeket hoznak az életébe. A tanítás és alkotás hogyan fértek meg egymás mellett?

– A tanulás-tanítás kettős tevékenysége egymást kölcsönösen gerjeszti, e kettős adok-kapokban teljesedik ki az ember. József Attila 1924-ben írt, Nem én kiáltok című versében áll: „hiába fürösztöd önmagadban, / csak másban moshatod meg arcodat.”

Idézet
A tanulás-tanítás, jelzés-visszajelzés az önigazolás mércéje is. Az alkotásban mindez az öntépelődő párbeszédben valósul meg, melynek feltétele a konfliktustűrő képesség.

Valami jól kellett azért ezen a téren alakuljon, mert mindhárom gyerekem művészeti/zenei pályán indult el, az érdeklődést sikerült bennük is elültetni.

Galéria

Mozaik – Felszabadulás

– Több műfajban, technikával alkot. Miképp dől el, hogy egy ötlet vagy téma milyen formában öltsön testet? Melyik a legkedveltebb technikája?

– Mindenekelőtt természetes kíváncsiságom késztetett arra, hogy a képzőművészet különböző ágaiban kipróbáljam magam. A monumentális művészet igényli a legnagyobb elszántságot és erőnlétet. A monumentális köztéri alkotás az alkalmazott művészet területére tartozik, ekként adott téregység esztétikai fókuszpontjában kell állnia. A táblaképnek vagy kisplasztikának/kisszobornak utólag találjuk meg a helyét, vagy illesztjük be az adott esztétikai környezetbe, ezzel tisztában kell lenni.

Galéria

Alvó (2017)

Papírhajtogatás

– Hogyan fertőzte meg az origami, melyet a diákjainak is igyekezett továbbadni, és könyvet is jelentetett meg róla?

– Az origamival vagy papírhajtogatással a kötelességtudat hozott össze.

Idézet
Véglegesítő, valamint tanári fokozati vizsgafeladataim között szerepelt a fogalom, és rádöbbentem, hogy vajmi keveset tudok róla mondani. Arra kényszerültem tehát, hogy nézzek utána, gyűjtsek anyagot, tapasztalatot. Végül azzal szembesültem, hogy törököt fogtam, s nem ereszt.

Elhatároztam, hogy a gyerekekkel – legalább a félévenkénti tanítás lazább első és utolsó óráinak játékos kiegészítő tevékenységeként – kipróbálom. Tanulóim érdeklődéssel, szeretettel viszonyultak a tevékenységhez, és rájöttem, hogy szervesen beilleszthetem a tanrendbe. Végül a következő, első fokozati dolgozatomat is ebből írtam, és akár tankönyvként is használható formában megjelentettem.

Galéria

Talpak (2015)

– Hogyan néz ki egy átlagos napja a műteremben?

– Már régóta dolgozom egy összefüggő terv véglegesítésén, amely hét, egymást követő épületfalon jelenne meg, de amely gyakorlati kivitelezési lehetőségén már túllépett az idő. E tervsort és a vele kapcsolatos saját „véleményemet” szeretném hátrahagyni, bizonyítandó, hogy számomra mit jelent/ett a nagyon-nagyon sok munkát igénylő monumentális művészet.

Galéria

Kopár oldal

– Még milyen tervek foglalkoztatják, a közönség hol találkozhat legközelebb a műveivel?

– Monumentális alkotásaimmal a közönség minden nap találkozhat Bukarestben, Csíkszeredában és Csíkdánfalván, festményeimmel és rajzaimmal pedig tárlatokon, ez utóbbiak tekintetében jelen pillanatban semmi biztosat nem tudok mondani.

Zsigmond Márton 1947-ben született Csíkdánfalván, a marosvásárhelyi művészeti középiskola után előbb a kolozsvári Pedagógiai Intézet rajz karán tanult tovább, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott monumentális képzőművészet és restaurálás szakon. Számos kiállításon bemutatott festményei, grafikái, valamint középületeken látható monumentális kőmozaikjai (például szülőfaluja művelődési otthonán vagy a csíkszeredai mozi épületén) megalkotásával párhuzamosan rajztanárként, tanfelügyelőként, képzőművészeti szakíróként is tevékenykedett. Műelemzéseket írt, gyermekkönyvet illusztrált, a tanulók képzőművészeti formakultúrájának kialakítására Papírmesék fűnek, fának címmel könyvet állított össze. A Barabás Miklós Céh, valamint a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP) tagja. Csíkszeredában él és alkot, ahol Pro Urbe díjjal tüntették ki.

Bálint Tamás

Cikkünk eredetileg a Brassói Lapok, a Háromszék, a Krónika, a Nyugati Jelen, a Székely Hírmondó és a Székelyhon 16 oldalas irodalmi-kulturális mellékletének, az Előretolt Helyőrségnek legfrissebb számában látott napvilágot február 7-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2022. december 27., kedd

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik

Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik. 

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.

Ünnepi várakozás hajnali misével
Ünnepi várakozás hajnali misével
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

2022. december 18., vasárnap

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek

Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk. 

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek
2022. december 17., szombat

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával

Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban. 

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával
2022. december 11., vasárnap

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász

Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. 

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász
2022. december 10., szombat

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire

Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét. 

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire
2022. december 03., szombat

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód. 

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás
2022. december 01., csütörtök

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. 

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
2022. november 30., szerda

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek

Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár. 

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek
2022. november 27., vasárnap

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba

A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. 

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba