Mindennapi kenyerünk ára: a termelőtől a végső fogyasztóig mindenki megszenvedi a kaotikus helyzetet

Bíró Blanka 2022. november 07., 07:43

Kiszámíthatatlan és kaotikus: leginkább ez jellemzi most a mezőgazdasági szektort. A változások előreláthatatlanok, a gazdaság, az infláció, az energiahordozók árának alakulása mind-mind rendkívül bizonytalan – ilyen körülmények között kénytelenek helytállni az agráriumban dolgozók. A befektetésekre fordított költségek egyre csak növekednek, miközben a gazdák nem emelhetik hasonló mértékben a terményeik árát, mert akkor egyszerűen nem lesz, aki megvásárolja azokat. Hogyan tudnak így talpon maradni az ágazatban dolgozók, számíthatnak-e külső segítségre, és mit jelent mindez a fogyasztók szempontjából?

Mindennapi kenyerünk ára: a termelőtől a végső fogyasztóig mindenki megszenvedi a kaotikus helyzetet
galéria
A szakértők szerint borítékolható, hogy jövőre minden tovább drágul. A kérdés az, hogy lesz-e pénzünk a drágább élelmiszerre. Fotó: Haáz Vince

Nincsenek egyszerű helyzetben a mezőgazdasági ágazatban dolgozók: az agrárium az egyik olyan szektor, amelyet különös mértékben sújtanak a globális gazdasági és pénzügyi nehézségek, az adott körülmények között ráadásul nem is nagyon körvonalazódik rövid távon megoldás a problémáikra.

A szakértők arra számítanak, hogy sok gazda visszafogja a befektetéseket: a költségcsökkentés érdekében kevesebb műtrágyát, növényvédő szert juttat ki a földekre, bevállalva ezzel, hogy kisebb lesz a jövő esztendei hozama. A terménykiesést viszont a drágulás kompenzálja valamelyest.

Az sem kizárt, hogy valamennyire átrendeződik a terménystruktúra, azaz egyesek lemondanak a költséges kultúrákról.

Ehelyett kukoricát, repcét, napraforgót vetnek, amelyek kisebb ráfordítással is megteremnek. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költséghatékonyságra, hiszen már nemcsak egymással, hanem a holland vagy lengyel termelőkkel is fel kell venniük a versenyt a gazdáknak. Másként nem tudnak kilábalni a válságból, és nem tudnak „labdába rúgni” a piacon.

A kiadások nőttek, a bevétel alig

A mezőgazdaságban a befektetések költsége jóval nagyobb mértékben növekedett, mint a termények ára, így a gazdák bevétele folyamatosan csökken – hívta fel a figyelmet Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa.

Az inputanyagok drágulása valamelyest mérséklődött, de még mindig tart. A szakember példaként azt említette, hogy két hét alatt egy adott típusú műtrágyából az 50 kilogrammos kiszerelés 240 lejről 270 lejre drágult, de ez mégsem olyan mértékű ugrás, mint korábban, amikor 80 lejről emelkedett 240 lejre.

Kisebb léptékben ugyan, de így is, úgy is folytatódik a drágulás, és még nem tudjuk, hogy milyen áron tudják beszerezni a tavaszi mezőgazdasági idényben felhasználásra kerülő növényvédő szereket, valamint a vetőmagot.

Az már biztos, hogy a most betakarított termények ára valamivel magasabb, mint az elmúlt évben, de messzemenően nem olyan ütemű a növekedés, mint az inputanyagok esetében. Tavaly a napraforgó kilogrammját 2,30–2,50 lejért tudták eladni a termesztők, ennél a kultúránál pedig alig van áremelkedés, idén 2,55, legtöbb 2,70 lejért lehet értékesíteni.

A kukorica tavaly aratáskor 0,90 lej volt, most 1,35 lej. A drágulás mintegy 30 százalékos, de semmiképp nem a tavalyi ár többszöröse, mint a befektetések esetében – magyarázta Nyárádi Imre István.

A technológia látja kárát a költségcsökkentésnek

Azt lehetetlen megmondani, hogy milyen lesz a 2023-as esztendő, de az új mezőgazdasági évet mindenképpen el kell kezdeni. El kell ültetni a káposztát, el kell vetni az őszi búzát, de közben a veszteségeket sem görgethetik a végtelenségig maguk előtt a termelők, hiszen ha azok halmozódnak, a gazda elérhet egy olyan pontra, hogy csődbe megy a vállalkozása.

A szakember szerint nem nagyon van más lehetőség, mint bizakodni abban, hogy az árak valamilyen szinten igazodnak a realitáshoz, és a befektetések, technológia terén takarékoskodni, vállalva annak kockázatát, hogy csökken a hozam.

Nyárádi Imre István attól tart, lesznek olyanok, akik lemondanak a termelésről, emiatt csökken a mezőgazdaságban tevékenykedők száma,

viszont az egy termelőre eső terület nagysága növekedni fog.

„Aki benne van a táncban, nem tud egyik napról a másikra váltani, mert nincs alternatívája. Így sokak számára az marad a megoldás, hogy spórolnak a költségekkel. A termelőt nem az érdekli, hogy 5 vagy 10 tonna termése lesz egy hektáron, hanem az, hogy mennyi a jövedelme. Ha kevesebb a termés, de olyan áron tudja eladni, hogy a kisebb befektetést leszámítva ugyanakkora a nyeresége vagy legalább annyi, ami biztosítja a működését, akkor ezt az alternatívát választja” – részletezte a szakértő.

Aki évek óta mezőgazdasággal foglalkozik, van 500 hektár földje, 100 tehene, és 5 alkalmazottat foglalkoztat, most nem fog egyik napról a másikra átváltani például ingatlankereskedelemre. Az adott feltételek mellett is folytatni fogja a tevékenységet ebben az ágazatban.

Ugyanakkor félő, hogy ezt csak úgy tudja megtenni, ha valamilyen szinten csorbítja a technológiát: lemond a fejlesztésekről és mindent „lebutít” a küszöbértékig, hogy csökkentse a kiadásait.

Minden gazda számít egy adott szintű bevételre, ha ez a forgatókönyv bukik, akkor visszafogja a költségeit, sőt az is lehet, hogy nem is lesz lehetősége finanszírozni a nagyobb kiadásokat. Így ha eddig kijuttatott 500 egység műtrágyát a földjeire, akkor most kivisz 150 egységnyit. Ez pedig azt eredményezi, hogy már eleve kisebb terméshozamra kell számítani.

Kérdés, hogy a kevesebb termés milyen mértékben elégíti ki az igényeket. A piaci szabályozás úgy működik, hogy ha csökken a kínálat, de a kereslet nem változik, akkor automatikusan kellene emelkedjenek az árak. De erre nem feltétlenül lehet számítani, annyira kaotikusak a körülmények, hívta fel a figyelmet a Sapientia adjunktusa.

Azt is hozzátette, már az sem „szabályszerű”, ahogyan az energia drágul, hiszen a láncon lévő szereplők egy része jelenleg nagyobb profitot halmoz fel, mint „békeidőben”.

„Érthető lenne egy 8 kilowattórás ajánlat, ha tudjuk, hogy a folyamatot megszenvedi a termelő, a szállító, a kereskedő. De méltánytalan, ha a piaci szereplők egy része a mi zsebünk kárára több jövedelemre tesz szert. Ha baj van, azt mindenkinek meg kellene szenvednie, a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt, de ha a drágulás zömében a kicsiknél csapódik le, a nagyoknál pedig jobban alakulnak a gazdasági mutatók, az nem méltányos” – hangsúlyozta Nyárádi Imre István.

A jelenlegi helyzetben kétséges sok állattenyésztő nyeresége, sőt az is, hogy egyáltalán folytatni tudják-e tevékenységüket Fotó: Veres Nándor

Hiánycikk az országos stratégia

Az egyetemi oktató visszafogottan nyilatkozik a jövőt illetően. Nyárádi Imre István ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániának országos agrárstratégiára lenne szüksége. De olyan terv, ami alapján legalább húsz év múlva radikálisan javulhatna a helyzet az ágazatban, nem körvonalazódik.

A szakember úgy látja, az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján nem számíthatunk sok jóra.

Ebben az időszakban rengeteg miniszter váltogatta egymást a mezőgazdasági tárca élén, és egyiknek sem volt hosszú távú elképzelése.

Az agrárium egyébként azért is van különösen nehéz helyzetben, mert amit megtermel, az alapélelmiszerek mindenki számára elérhetők kell legyenek. Az, hogy egy virágcsokor 10 vagy 20 lejbe kerül, nem ennyire lényeges, hiszen az nem egy nélkülözhetetlen termék. De a mindennapi kenyérre mindenkinek szüksége van.

„A mezőgazdaság nem úgy működik, mint például az IT-szektor, ahol azt mondják: »egy szoftver holnaptól ennyibe kerül, akinek kell, megveszi, aki nem tudja megfizetni, lemond róla«. A gazdák hiába mondják, hogy egy adott termék ma 5 lej, és holnaptól 15 lej lesz” – szögezte le Nyárádi Imre István.

Ebben a kaotikus időszakban egyébként érdekes helyzetben vannak a biotermesztők.

Amikor magas az infláció és csökken az emberek vásárlóereje, első lépésben a minőségről mondanak le. Ebből a szempontból a biotermékek értékesítése jelenleg nehezebb. Viszont a befektetések szempontjából jobb helyzetben vannak, hiszen nincsenek – eddig sem voltak – kitéve a termésnövelő anyagok (műtrágya, növényvédő szerek) piacán tapasztalható változásoknak.

Egy másik tényező, amiről mindenképpen beszélni kell, hogy a székelyföldi gazdák többsége nincs felkészülve arra, hogy a terményt tárolja. Sokuk arra kényszerül, hogy betakarítás után, már a föld széléről eladja a termést, olyan áron, amennyiért megveszik tőle. Ilyen körülmények között a nyereség nagy részét azok fölözik le, akik a terméket a begyűjtés után három-négy hónappal tudják értékesíteni.

Másrészt Európa több részén nagy szárazság volt, Románia egyes területein szintén pusztított az aszály, gyenge volt a termés.

Mindez hiányt eredményez, és ha a kereslet nem csökken hasonló mértékben, az áremelkedés lenne a logikus következmény. Ebből a helyzetből viszont nem feltétlenül a gazdák profitálnak, hanem azok, akik felvásárolják a termést, raktároznak, majd később élnek a lehetőséggel, és drágábban adják tovább.

Átalakulhat a mezőgazdaság struktúrája

Az idei évet leginkább az állattenyésztők sínylették meg, ők tudják legnehezebben beépíteni költségeiket az áraikba, ezt már Könczei Csaba mezőgazdasági szakpolitikustól tudtuk meg. Az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjének meggyőződése, hogy bár hatványozottan megemelkedtek a gazdák költségei, nem maradnak megműveletlen területek.

Azt viszont nem tartja kizártnak, hogy átalakul a mezőgazdaság struktúrája.

Ez azt jelenti, hogy a gazdák egy része olyan területek, kultúrák felé fordul, ahol kevesebb befektetésre, kiadásra van szükség. Székelyföldön már most terjednek a gabonafélék, a repce, miközben a költségesebb kultúrák, mint a krumpli, visszaszorulnak. Létezik ugyan a hektáronkénti 200 eurós de minimis típusú támogatás az étkezési krumpli termesztésére, de ez nem akkora összeg, hogy hatékonyan ösztönözze a gazdákat.

Megtörténhet, hogy átalakul a mezőgazdaság struktúrája, és a gazdák egy része olyan növények termesztésébe kezd, amelyek kisebb befektetést igényelnek Fotó: Pinti Attila

„A hektáronkénti 200 eurós támogatás egy csepp a tengerben a befektetés nagyságához képest. A krumplitermesztés drága és kényes, nagyot lehet bukni vele, így lesznek, akik megfontolják, hogy a továbbiakban foglalkozzanak-e vele” – mutatott rá a szakpolitikus.

Könczei Csaba arra is kitért, hogy még mindig kérdéses, miként alakítja a gabonafélék árát az orosz–ukrán háború. Az Európai Unió azzal próbálta segíteni Ukrajnát, hogy rengeteg gabonát és napraforgót felvásárolt onnan, ami a hazai termelőknél bizonyos szintű árcsökkenést eredményezett.

Nem tudjuk, hogy Ukrajnában milyen élelmiszer-biztonsággal termelnek, mégis szinte felügyelet, ellenőrzés nélkül nagy mennyiségű terméket lenyelt az Unió.

Ezzel többlet keletkezett. A hazai termelők arra számítottak, hogy 1,80–2 lejes áron tudják értékesíteni a búza kilogrammját, de az érték visszaesett 1,50–1,70 lejre” – magyarázta.

Mi lesz a végső fogyasztóval?

A növénytermesztők egyébként idén még annyira nem érezték meg a termésnövelő szerek nagymértékű drágulását, mert sokan jó gazda módjára már tavaly beszerezték a szükségleteiket, így a tavaszi áremelkedés nem hatott akkora mértékben. Az aszály miatt viszont csökkent a hozam, amit az állattenyésztők sínylenek meg leginkább, hiszen drágán jutnak hozzá a takarmányhoz.

A jelenlegi helyzetben kétséges sok állattenyésztő nyeresége, sőt az is, hogy egyáltalán tovább működhetnek-e. Könczei Csaba ugyanakkor rámutatott: jövőre a növénytermesztők esetében is elkerülhetetlenné válik, hogy az idei magas inputköltségeket beépítsék az áraikba.

Kérdés, hogy nekünk, végső fogyasztóknak lesz-e pénzünk a drágább élelmiszerre. Mert jövőre borítékolható, hogy minden tovább drágul, hiszen nyereség nélkül nem dolgozik senki”

– fogalmazott a képviselő. Mezőgazdasági szempontból a termelési folyamat erre mutat, viszont még mindig megvan az a lehetőség, hogy az állam valamilyen szinten beavatkozik, meghoz olyan döntéseket, amelyek ezt a folyamatot valamennyire kiegyensúlyozzák vagy visszaszorítják. Még az is kérdés, hogy az energiakompenzációs rendszerek milyen hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra.

„Nem látom rózsásnak a jövőt, de bárcsak ne lenne igazam, és minél hamarabb visszatérhetnénk a normális helyzetbe, amibe nagymértékben bekavart a háború” – hangsúlyozta Könczei Csaba.

Fotó: Pinti Attila

Zsonglőrködnek az árakkal

A biofarmot működtető Zsigmond Péter közgazdász, vidékfejlesztő agrármérnök szintén úgy látja, hogy az agráriumban vállalkozók egy része az ágazaton belül vált irányt, sokan például az állattartásról átváltanak növénytermesztésre.

A lufit nem lehet a végtelenségig fújni. Jelen pillanatban az történik, hogy az állattenyésztők önköltségi áron adják a termékeiket, de ez sokáig nem tartható”

– magyarázta. A közgazdász szomorúnak tartja például, hogy tőle a biotejet felvásárolják literenként 2,75 lejért, a szupermarketek polcain pedig 14 lejért árusítják. A különbség óriási, és egyértelmű, hogy nem a termelő, de még csak nem is a felvásárló-feldolgozó pumpálja az egekbe az árakat, hanem a viszonteladók dolgoznak óriási profittal.

Zsigmond Péter szerint a felvásárlói és a végső ár közötti jelentős különbség nem indokolt, főleg hogy a tejet közben még le is fölözik, és más termékeket is készítenek belőle.

„Zsonglőrködnek az árakkal” – vélekedik a vállalkozó. A kilátások ilyen körülmények között nem túl biztatók: a farmok egy része megszűnik, aki pedig kitart, annak egy idő után ugyan jobbra fordulhat a sora, de addig a veszteségeket tudnia kell finanszírozni, menedzselni.

Most sokan arra kényszerülnek, hogy az átlagos teljesítményű állatokat a vágóhídra küldjék, így próbálják túlélni ezt az időszakot. A meglévő takarmányt azoknak az állatoknak adják, amelyek valóban visszahozzák a befektetést. Eddig ha egy tehén átlagosan napi 18 litert tejelt, az még rendben volt, most már csak azt az állatot tartják meg, amelyik ugyanazzal a költséggel 25 literes hozamot ad.

A gazdák nem tudnak árat emelni

Zsigmond Péter arra is rámutatott, hogy a gazdák számára lehetetlen több pénzt kérni a nyers tejért, mert akkor rögtön beindul az import. „Nekünk nem a szomszéd bácsi a versenytársunk, hanem a holland vagy a lengyel gazda, aki hatalmas mennyiséget és jó minőséget állít elő költséghatékonyan” – magyarázta a szakember.

Szerinte a támogatási rendszerrel lehetne hatékonyabban operálni, hogy tényleg az kapjon finanszírozást, aki teljesítményt nyújt.

Úgy véli, nálunk azért is nagyok a költségek, mert nem gazdálkodunk elég hatékonyan, például egy-egy faluban több tucat termelő gazdálkodik egymástól függetlenül, holott közösen, egy géppel, egy ráfordítással meg lehetne művelni az egész területet.

„Nincs más út, fel kell zárkózni, konkrét számításokat kell végezni, odafigyelni a költségekre, használni a zöld energiát, profi gépekkel, robotokkal dolgozni, javítani a genetikai állományt. Ez a megoldás, hogy kilábaljunk a jelenlegi helyzetből és labdába tudjunk rúgni a piacon” – szögezte le Zsigmond Péter.

Úgy véli, pillanatnyi javulásra nincs remény, a szelekció elkerülhetetlen, és a folyamat visszafordíthatatlan:

aki egyszer eladja a teheneit, az nem fog neki még egyszer az állattenyésztésnek, hanem elmegy dolgozni egy multinacionális céghez.

A folyamat ugyanakkor az egész gazdasági helyzet függvénye, hiszen amikor dübörög a gazdaság, sokan figyelnek arra, hogy például olyan tejet vásároljanak, ami olyan farmról származik, ahol a tehén a hegyi legelőn kamillát és kakukkfüvet legelt. Viszont ha lassul a gazdaság teljesítménye, az lesz a legfontosabb szempont, hogy a termék olcsó legyen, a luxus iránti kereslet folyamatosan csökken.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot október 31-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport