Az egyházban együtt kell járjanak a hívek és az elöljárók
Fotó: Pinti Attila
A papi nőtlenségről, a tabutémák nyitottabb kezeléséről, a hatékonyabb párbeszédről szóltak egyebek közt a római katolikus hívek visszajelzései a püspöki szinódus egyházmegyei szakaszában, a gyulafehérvári főegyházmegyében. Az egyházzal és annak jövőjével kapcsolatos kérdésekre leginkább a kis közösségek válaszoltak.
2022. október 30., 15:282022. október 30., 15:28
Ferenc pápa azért hirdette meg ezt a világméretű felmérést, hogy az egyház szinodális (egy úton járás) jellegét tudatosítsa, hogy az egyházat érintő különböző döntéseket az alulról jövő javaslatok, gondolatok mérlegelésével hozhassa meg.
Csont Ede tusnádi plébánossal, a püspöki szinódus főegyházmegyei szakaszának felelős koordinátorával beszéltünk arról, hogy milyenek voltak a tapasztalatok a szinodalitásról szóló világméretű szinódus első szakaszáról, illetve ennek összegzéséről, amelyet augusztusban továbbítottak Rómába, miután a felmérés a kontinentális szakaszba lépett.
az első az egyházmegyei szakasz, amely 2021. október 17. és 2022. augusztus 15. között tartott. Pünkösdig lehetett beküldeni a válaszokat, majd ezeket egyházmegyei szinten július 1-jéig, országos szinten (püspöki konferenciák szerint) augusztus 15-éig kellett összegezni, összefoglalni. A következő lépésben földrészenként összegzik a válaszokat, majd ezeket Rómába küldik.
Itt születik meg egy munkadokumentum, amelyet egy év múlva, 2023 októberében Rómában a püspöki szinóduson tárgyalnak meg.
A pápa az egyház fejeként hozza meg az egyházat érintő döntéseket, azonban úgy, hogy előtte konzultál a püspökökkel. A szinodalitás éppen azt jelenti, hogy az alulról érkező javaslatokat is figyelembe veszik a döntéseknél, azonban nehéz gyakorolni, mert sokan vagyunk” – magyarázta Csont Ede. Hozzátette, a felmérésre rövid volt a határidő, nehéz volt megszólítani az egész egyházmegyét, a kommunikáció sok esetben nehézkes volt.
Meglepő módon a legtöbb válasz a peremvidékekről érkezett, a kisebb közösségektől, imatársulatoktól.
„A tömbkatolicizmus (Csík, Udvarhely, Háromszék) gyakorlatilag nem válaszolt a szinodális felhívásra. Csak nagyon kis mértékben sikerült átadni a szinodalitás gondolatát az egyházmegyének, azt lehet mondani, hogy általánosságban mindenünnen egy 10% arányú válaszadás érkezett. Az, hogy a papság csak mérsékelten tulajdonított jelentőséget ennek a megkérdezésnek, részben annak tudható be, hogy a papok túlterheltek, illetve nincsenek meggyőződve arról, hogy túl egy bürokratikus feladatteljesítésen a visszaküldött válaszoknak lehet jelentőségük” – fogalmazott összefoglalójában Csont Ede.
Végül közel ötszázan válaszoltak, ki online kérdőívek kitöltésével, ki személyesen elbeszélgetve a papjával. Nemcsak római katolikusokat igyekeztek megszólítani, hanem más felekezetűeket, nemcsak vallásos embereket, hanem olyanokat is, akik elszakadtak az egyháztól.
A főegyházmegyei koordinátor szerint ugyan sok felületes választ kaptak, azonban akadtak köztük olyanok is szép számmal, amelyekből érződött a törődés, a szeretet az egyház iránt, még a kritikákból is az egyház iránti érdeklődést lehetett kiérezni.
Csont Ede, Tusnád község plébánosa, egyben a püspöki szinódus főegyházmegyei szakaszának felelős koordinátora
Fotó: Pinti Attila
Minden nehézség és kihívás ellenére mérvadó szintézis készült végül, amely valósan tükrözi a helyi egyház helyzetét. Az összefoglalóban tíz pontba szedve rendszerezte a válaszokból leszűrhető tudnivalókat. Mint olvasható, az embereknek elsősorban fontos az egyház közösségépítő ereje, amelyet még jobban erősíteni kell.
Másrészt jobban szeretnék a hívek, ha az egyház nyitottabb lenne, hogy a tabutémákról is lehessen beszélni, szeretnék, ha kétoldalú lenne a kommunikáció a papsággal. Ugyancsak megfogalmazták azt is, hogy a liturgiába jobban bekapcsolódhassanak például több imával, énekléssel. Szintén fontos téma volt, hogy a pap személye mennyire meghatározó egy közösségben, a hívek véleményét is figyelembe kellene venni, hogy ki alkalmas a papságra, plébánosságra.
Az egyház és társadalom közötti párbeszédet erősíteni kell, például hogy jobban képviselve legyen a közéletben, a fejlődő társadalommal lépést kellene tartania. Az egyházat a más felekezetek felé való nyitottságnak, elfogadásnak kellene jellemeznie, ez szintén elvárás volt az emberek részéről.
ugyanis az egyház hierarchikus felépítése sokszor gát is lehet abban, hogy a hívek is részt vegyenek az egyház életében. A hívek ugyanakkor kevesebb bürokráciát, több átláthatóságot várnak el az egyháztól, főleg az anyagiak kezelésében.
Végül tizedik témaként, de nem utolsósorban, sokan nem értenek egyet a papi nőtlenséggel, úgy gondolják, mintsem együtt éljenek a papok élettársukkal, inkább nősüljenek meg.
Más súlyos, tisztázásra, illetve rendezésre szoruló erkölcstani témakörök – mint a pedofília, a homoszexualitás, az alkoholizmus, a vatikáni botrányok, az anyagiak helytelen kezelése – is szerepeltek a visszajelzések között.
„A szinodalitásról nem beszélni kell, hanem sokkal inkább szinodális szellemben kell mindennapi munkánkat végeznünk. Szinodális szellemben, vagyis a hozzászólás és meghallgatás lehetőségét megadva kellene megszerveznünk találkozásainkat, gyűléseinket, konferenciáinkat, lelki napjainkat.
– emelte ki zárszavában Csont Ede. Ezt az összesített jelentést elküldték a romániai püspöki karnak, majd a kontinentális adatgyűjtés és feldolgozás után a püspöki szinódus elé kerülnek a kiválasztott, fontosabb visszajelzések.
Mi a szinódus, mi a szinodalitás?
A szinódus egyházi zsinatot, nagygyűlést jelent, a szó latinul synodus, amely zsinatot jelöl, a görög szünodosz szó pedig gyűlést. A szün jelentése együtt, össze, a hodosz pedig menést, járást, utat jelöl. Az egyház szinodalitása tehát az együtt gondolkodást, az egy úton haladást jelképezi.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében látott napvilágot október 24-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás