HIRDETÉS

Miért nincs járvány, ha van?

Pap Melinda 2020. június 16., 12:10 utolsó módosítás: 2020. június 16., 12:17

„Hargita megyét elkerüli a koronavírus” – sokáig tartotta magát ez a hiedelem a járvány kezdetén, amikor az ország más régióival ellentétben a székely megyében hetekig nem regisztráltak igazolt fertőzöttet. Azóta, hogy a járvány Hargita megyét is elérte, újabb összeesküvés-elmélet dívik, miszerint „pénzt fizetnek az embereknek, hogy fertőzöttek legyenek”. Az álhírek még a koronavírusnál is gyorsabban terjednek országszerte, és vírustagadók mindenhol akadnak, hiszen krízishelyzetben, illetve kellő információk hiányában többen esnek az alaptalan híresztelések csapdájába, mondják a szakemberek.

Álhírtobzódás. Laborban gyártott, nemlétező vírus, amely 5G nélkül nem képes terjedni, ezért le kell fizetni az álbetegeket, hogy „megfertőződjenek” Fotó: pixabay.com

„Amikor egy téma mindenkit érint, arról mindenki véleményt fog mondani, legalább egy lájkkal. Ezáltal csak saját véleményének buborékában erősödik meg, ezt használják ki az álhíreket gyártó oldalak” – mutatott rá lapunknak Csala Dénes adatvizualizációs szakember. A Lancaster University és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai születésű oktatója szerint az olyan témákban, amelyek mindenkit érintenek, mint a közbiztonság vagy a közegészségügy, kifejezetten érvényes az, hogy a közösségi médiában létrejönnek a véleménybuborékok.

Véleménybuborék és visszhangeffektus

Mivel a Facebook nem médiaintézmény, nem célja, hogy információt szolgáltasson, hanem a profitot igyekszik maximalizálni, amit úgy tud elérni, ha felhasználói minél több időt töltenek az oldalon. „Az algoritmusaik pedig kimutatták, hogy ez akkor fog megtörténni, ha a felhasználók olyan tartalmakat látnak, amelyeket szeretnek, ez vezet a visszhangeffektushoz” – vázolta a működési elvet a szakember. A közösségi médiában általában bizonyos témákat bizonyos érdeklődésű emberekkel osztunk meg, nagyon ritkán érdekli valami az összes ismerősünket. „Most felerősödött a visszhangeffektus, és átívelt a digitális térbe. Matematikailag pedig az jósolható az ilyen futótűz típusú hírekről, hogy rendkívül gyorsan kialakul velük kapcsolatban a két ellentétes tábor” – magyarázta Csala Dénes.

A világjárvány kapcsán is ez történt: az egyik tábor szerint vakon, gondolkodás nélkül kell követni mindent, amit az Egészségügyi Világszervezet és a kormány mond, a másik tagjai úgy vélik, semmi sem igaz a pandémiából.

Ez majdnem vallási fanatizmussá alakult, és a tudomány a két szék között a földre esett, az emberek elfelejtettek gondolkodni”

– mondta az egyetemi oktató, aki szerint ez a szélsőséges hozzáállás a mai napig kitart.

A fiatalok szkeptikusabbak

„Az egyik nagy probléma az, hogy az emberek nem értik, hogyan is működik az exponenciális növekedés, mert nincs sok ilyen folyamat a világon, hajlamosak vagyunk lineárisan gondolkodni” – jelentette ki a szakember, aki más területek mellett epidemiológiai folyamatok modellezésével is foglalkozik. Még márciusban készített olyan Youtube-videókat, amelyekben elmagyarázta, hogyan is működik a járvány terjedése.

Az exponenciális növekedéssel együtt jár az, hogy az elején nagyon gyorsan emelkednek a számok, amiről a média be is számolt, olykor klikkvadászat céljával. „Ezért történhetett meg, hogy az elején kitöltötte az emberek mindennapi diskurzusát a koronavírus” – mutatott rá Csala Dénes, aki szerint a jelenségnek a kijárási tilalom is kedvezett, hiszen az emberek jóval több időt töltöttek a közösségi oldalakon.

Tapasztalatai szerint a fiatalok szkeptikusabbak: nagyobb eséllyel gondolják meg kétszer is, hogy amit az interneten olvasnak, egyáltalán beleilleszthető-e a valóságba. A középkorúak eközben arra hajlamosabbak, hogy beleessenek a visszhangeffektus csapdájába, függetlenül attól, hogy Székelyföldön élnek vagy mondjuk Kolozsváron.

Székelyek a nagyvilágban

A Székelydatán (önálló adatelemző és adatvizualizációs blog, amelyet Csala Dénes szerkeszt – szerk. megj.) közzétett bejegyzései alapján ugyanakkor azt látja, hogy vannak bizonyos témák, amelyek a székelyföldi közösséggel nagyon rezonálnak, míg mások egyáltalán nem. Az egyetemi oktató szerint az olyan globális témáikra, mint a klímaváltozás vagy a közlekedés jövője, annak ellenére nem voltak vevők a Hargita megyei olvasók, hogy ezek Erdély- vagy Magyarország-szerte népszerű anyagok voltak. Ehhez képest a székelyföldi kultúrához közel álló témák, mint a csíksomlyói búcsú vagy a vallási felekezetek eloszlása, taroltak.

Ami egyrészt érthető, hiszen bizonyos témák közelebb állnak a székelyföldi ember mindennapi valóságához, de arra is engedhet következtetni, hogy nem érdekli őket annyira, mi történik a világban.

Kialakulhat egy automatikus pszichológiai védekezés is: »kint« csak rossz lehet, onnan csak veszély jöhet. Ez vezethet oda, hogy elhiggyünk, megosszunk mindenféle álhíreket” – magyarázta.

Ahogy az internet és a közösségi média hamar áttért a szöveges tartalomról a kép-, majd videóalapúra, úgy a szöveges álhíreket is gyorsan váltották az „álképek”, „álvizualizációk”. A leggyakoribb a szöveg és kép kombinációja olyan formában, hogy egy címhez olyan fotót társítanak, ami kontextuálisan nem kötődik hozzá, de „ütős”. A másik gyakori stratégia, hogy rémhíreket elevenítenek fel az álhírgyártók, míg sokszor az információ, ami a képen, illetve a szövegben van, nem egyértelmű. „Nagyon gyakori hiba a közösségi médiában a kontextusból való kiragadás, ebből gyorsan vita fakad. Ezért gyakori álhírgyártási technika, hogy egy kétórás beszédből például kiragadnak pár részt, ami a saját nézetükkel egyezik” – vázolta Csala Dénes.

A nagy, közös ellenség

Egyénfüggő, hogy mennyire fogékony valaki az álhírekre, összeesküvés-elméletekre, mondja Gujdár Gabriella pszichológus. „Néha könnyebb az összeesküvés-elméletekre kenni a saját életünk nehézségeit és kihívásait, mint elkezdeni önmagunkkal dolgozni és megnézni, mi magunk mit tehetünk azért, hogy visszanyerjük egyensúlyunkat vagy jobbá tegyük az életünket.

A vélt vagy valós összeesküvések mögött mindig ott rejlik a nagy, közös ellenség, akire mutogathatunk, akit okolhatunk, így eltereljük a figyelmet önmagunkról és mentesítjük magunkat a saját életünkkel szembeni felelősség alól”

– magyarázta az aradi szakember. Ez látszólag a könnyebb opció, viszont bezárja a kapukat és eltörli a választási lehetőségeinket, hiszen fölöttünk álló, globális erőkkel kisemberként esélyünk sincs megküzdeni vagy nyerni.

„Az összeesküvés-elméletekbe vetett hit a paranoid zavar előszele lehet. A korrektség jegyében azonban azt is el kell mondani, hogy szélsőséges körülmények között, mint amilyen a koronavírus okozta járványhelyzet is, teljesen egészségesnek mondható emberek is produkálhatnak kezdetleges paranoid reakciókat, mondjuk minden előjel nélkül bizalmatlanná, gyanakvóvá válhatnak a környezetükkel szemben. Ezek a reakciók azonban általában megszűnnek az őket kiváltó helyzet megszűnését követően” – magyarázta.

Gujdár Gabriella szerint egy világjárvány okozta bizonytalanságérzet, amely a halandóságunkkal szembesít bennünket, ha ráadásul elzártsággal, a szociális kapcsolataink hirtelen korlátozásával, a személyes találkozások kényszerű megszűnésével párosul, komolyan meg tudja viselni az emberi pszichét. A hosszan tartó bizonytalanság állandó készenléti állapotban tart. „A »fuss, vagy harcolj« helyzet megemelkedett adrenalinszintet, folyamatos stresszhelyzetet jelent, ami rövid távon életmentő lehet, hosszú távon viszont pszichés és fizikai zavarokat, szorongásos és pánikrohamokat, álmatlanságot, esetleg depressziót idézhet elő” – magyarázta. Hogy ki milyen védekező mechanizmust alkalmaz a nehéz helyzetekben, teljesen egyénfüggő, és az emberek általában a korábbi kritikus élethelyzeteikben már kipróbált, számukra bevált modell szerint járnak el.

A védekező mechanizmusok nem tudatos eszközök, ezeket jellemzően automatikusan küldi föl a tudatalattink, és nem biztos, hogy minden esetben előnyösek számunkra.

Olykor komolyan eltorzíthatják a valóságot, a reálisnál súlyosabbnak vagy könnyebbnek láttathatják számunkra a külső történéseket, megakadályozva ezzel, hogy a helyzetnek megfelelő, racionális döntéseket hozzunk” – mutatott rá a pszichológus. Ezeknek a mechanizmusoknak a szerepe minden esetben ugyanaz: megvédeni az „én”-t a széteséstől, az összeroppanástól, elviselhetőbbé tenni számára a kritikus helyzetet, lehetővé tenni azt, hogy az új élethelyzetben is működőképes maradjon.

A tagadás egyike a védekező mechanizmusoknak, és egyben a gyászfolyamat második szakaszának is tekintik. Bizonyos életesemények ugyanis olyannyira fájdalmasak, hogy ha nem hárítanánk el a valóságot, nem erőszakolnánk távolságot magunk és a történések közé, a pszichénk nem tudná elviselni az adott eseményt, mutatott rá. „Egy világjárvány is hozhat a halál okozta fájdalomhoz hasonló veszteségeket, hiszen nagyon sokan, még ha nem is vesztették el valamelyik közelállójukat, lehet, hogy elvesztették a munkahelyüket, az anyagi biztonságukat, az addigi életmódjukat, a feltöltődési lehetőségeiket, bizonyos emberi kapcsolataik pedig komoly átalakuláson mentek át” – hívta fel a figyelmet Gujdár Gabriella.

A közösségi média táptalajt biztosít az álhírek járványszerű terjedéséhez Fotó: Pinti Attila

Rossz hatósági kommunikáció

Az összeesküvés-elméletek és álhírek rohamos terjedését jelentő „trend” kialakulásában ugyanakkor az állami hatóságoknak is nagy szerepük és felelősségük volt. Krízishelyzetben ugyanis az is hozzájárul az álhírterjesztéshez, ha a hatóságok nem urai a helyzetnek, rosszul kommunikálnak, hívja fel a figyelmet Kádár Magor kommunikációs szakember.

Ez lehetőséget ad arra, hogy az emberek ki nem mondott információkkal kezdjenek el operálni, vagy kiragadjanak a kontextusból egy-egy információt”

– jelentette ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Krízishelyzetben a hatóságoknak kellene legyen egy forgatókönyve, terve, hiszen ilyenkor nagy a feszültség, és minden részinformáció számít.
„A mindenkori kormánynak az lenne a feladata, hogy nagyon gyorsan és pontosan tájékoztasson, megmondja, hogy ő mit tesz, illetve mit vár el a lakosságtól. Ez nem történt meg – értékelte a hatóságok járvánnyal kapcsolatos kommunikációját Kádár Magor. – Ha nem történik meg, az teret ad annak, hogy mindenféle elméletek kapjanak szárnyra. Az agyunk ugyanis úgy van kitalálva, hogy válaszokat keres és problémákat próbál megoldani a meglévő információk alapján. Ha ezekből nincs elegendő, értelemszerűen megjelennek az álhírek, az összeesküvés-elméletek, amelyek egy sajátos logika szerint fűzik láncra a létező információkat.”

A mindenkori romániai kormányok sokkal inkább központosítani akarják az információt, ahelyett hogy az átláthatóságra és követhetőségre törekednének. Inkább információt csonkítanak, például a járvány kezdetekor megtiltották, hogy a közegészségügyi hatóságok megyei szinten kommunikáljanak a lakossággal – mert „majd Bukarest megmondja”. De nem volt hivatalos platform, honlap stb., ahol elérhetők, visszakereshetők lettek volna a bejelentések, a stratégiai kommunikációs csoport pedig részinformációkat adott, ráadásul ha valaki összesítette megyei szinten a betegek számát, az gyakran nem egyezett a kormány által közölt számokkal.

„Értelemszerűen ezzel, ha nem is pánikot, de bizalmatlanságot szítanak, mintsem megértést és kooperációt. Sokkal jobb a magyarországi operatív törzs tájékoztatója, ahol három személy ugyanazt mondja. Romániában az egyik katonai rendelet módosítása kapcsán egy nap alatt négyen – az államelnök, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a belügyi államtitkár – nyilatkoztak, hogy egészen pontosan mit jelent az új szabályozás, és négyen négyfélét mondtak, esetenként egymásnak ellentmondót.

Ebben a helyzetben nem várható el a lakosságtól, hogy azt mondja: »jól van, urai vagytok a helyzetnek, járjatok el, és mi majd együttműködünk«”

– példálózott Kádár Magor. Ha pedig a kormány keveset kommunikál, az feltételezéseknek ad teret. „Vajon mit akarnak elrejteni előlünk?” – kérdezhetik az emberek, és az ismeretlentől való félelem szüli a valóságtól elrugaszkodott tartalmakat, hozzáállásokat.

Segítőkész álhírterjesztők

Az álhírek esetében megkülönböztetünk gyártókat és terjesztőket: előbbiek általában gazdasági vagy politikai szándékot követnek, például választások esetén, de olyanok is akadnak, akik saját hangjukat akarják hallatni valós elfoglaltság hiányában. Áldozataik, az álhírterjesztők többnyire kiszolgáltatott csoportokból kerülnek ki, és nem rendelkeznek kellő információval. „Tudjuk, hogy ez egy vírus, ráadásul olyan törzshöz tartozik, amit rég ismernek, tehát sok minden ismert számunkra. Ennek ellenére szárnyra kaptak olyan álhírek, hogy ha sós vízzel gargalizálsz, megelőzöl, meggyógyulsz.

Ezeknek semmilyen orvosi alapjuk nem volt, viszont ahhoz, hogy egyből ki lehessen szűrni, kellett volna egy általános biológiai műveltség”

– példálózott a szakember. A tájékozatlanok csoportja téma szerint változhat, hiszen az 5G-vel kapcsolatos konteók kiszűrése másfajta technikai tudást kér.

„Vannak, akiket azért vezetnek meg az álhírek, mert olyan ügyesen vannak megfogalmazva, mintha az ő gondolataikat, aggodalmaikat fejeznék ki, rezonálnak vele érzelmileg, és a racionális tartalom eltörpül. Vannak ugyanakkor a túlbuzgó, főleg idősebb személyek, akik olvasnak egy információt az interneten, és nem néznek utána, hogy igaz-e vagy sem, hanem »segítő szándékkal« megosztják, ha már ők megtudták a gyógymódot, más is részesüljön belőle” – mutatott rá Kádár Magor. Hangsúlyozta, krízishelyzetben különösen fontos a tájékozottság, hogy az információkat több helyről szedjük össze. „Így észrevehetjük, hogy sok terjedő hír egymásnak ellentmond, ennyi »igazság« pedig nem létezhet” – fogalmazott.

Nem székely sajátosság

Hargita megye esetében is az információhiány vezethetett oda, hogy a járvány elején az emberek összeesküvés-elméleteket kezdtek gyártani arról, miért nincs fertőzött, ugyanis bár ennek több logikus oka lehetett (nagyobb fegyelmezettség, kevesebb külföldről hazatérő stb.), hatóságilag nem indokolták.

Akkor joggal lehetett feltételezni, hogy a székelyeknek van egy természetes immunitásuk, vagy hogy »ez kamu, hazugság, és amíg nem történik meg az én városomban, az én utcámban, addig nem is biztos, hogy létezik«.

Ha nincs elég információ, az ember feltételezésekbe fog bocsátkozni, mert szeretné megérteni a helyzetet. Ez normális agyi funkció: van egy helyzet, megpróbálom feldolgozni és megérteni, válaszokat keresek, és ha nem szolgáltat senki, kitalálom. Innen jött, hogy nincsenek is fertőzöttek, és ez nem székely sajátosság, Kolozsváron is működik” – mutatott rá Kádár Magor. A kommunikációs szakember szerint ez arra vezethető vissza, hogy a kormány nem adott átlátható tájékoztatást. „Nagyon sok országban megtették, és egészen más a lakosság tájékozottsága és hozzáállása a járványhoz” – összegzett.

„Ez egy realitás, világjárvány van”

Korábban járványügyi szakemberek is igyekeztek a lakosság értésére adni, hogy nincs szó elhallgatott összeesküvésről, hanem valóban világjárvánnyal állunk szemben. Molnár Géza epidemiológus nemrég úgy fogalmazott: alaptalan kijelentés, hogy a koronavírus, a járvány nem létezik.

Ha egyszer izolálnak egy vírust, ha kimutatják azt, ha világjárványt okoz, akkor nem lehet azt mondani, hogy nem létezik. Ez egy realitás, világjárvány van”

– nyilatkozta korábban a Krónikának a járványügyi szakember, volt egészségügyi államtitkár. Mint emlékeztetett, a koronavírusok családja számtalan vírusváltozattal már legalább 20 éve jelen van Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is. „Romániában az 1990-es évek közepén a virózisok 14 százalékát koronavírus okozta. Gyakorlatilag koronavírus-fertőzésen – nem a mostani, SARS-CoV-2-n – Románia lakosságának 2–3,5 százaléka már átesett” – mondta.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot június 15-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.