Sokan azért szeretik a margarint, mert könnyen kenhető és olcsóbb is. Gyakran szívbarát termékként reklámozzák a margarint.
Fotó: Haáz Vince
Élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek a kereskedelemben található dobozos margarinok – összegezte a legújabb vizsgálatának eredményét a magyarországi Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal). Korábban a hazai polcokon található termékekről is készült egy vizsgálat, igaz nem laboratóriumban.
2020. május 10., 16:342020. május 10., 16:34
2020. május 10., 16:372020. május 10., 16:37
A margarinok szakemberek meghatározása szerint szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek. Szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek.
A napokban jelent meg annak az átfogó vizsgálatnak az eredménye, amely során a dobozos margarinok összetételét, címkézését vizsgálta Magyarországon a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal). A szakemberek 17, a vásárlók számára széles körben elérhető, ízesítés nélküli, 39-60% közötti zsírtartalmú margarint ellenőriztek.
Fotó: Haáz Vince
A hivatal laboratóriumaiban minden terméknek megmérték a zsír és tartósítószer tartalmát, egyes margarinoknál pedig a laktóz (tejcukor) és kazein (tejfehérje) jelenlétét is.
A felmérés során vizsgálták a fémszennyezést vagyis ellenőrizték az ólom és réz jelenlétét. Jó tudni, hogy az ólom és réz a margarinok alapanyagát adó növényekben fordulhat elő. Európai uniós rendeletek szabályozzák a réz, illetve az ólom megengedhető felső határértékét a termékekben. A vizsgált margarinok közül véletlenszerűen kiválasztottak öt terméket és azokban vizsgálták az ólom-, és réztartalmát. A górcső alá került termékek nem tartalmaztak nehézfémeket.
A szakemberek vizsgálták a tartósítószerek jelenlétét is, amelyek használata a margarinban általánosan elterjedt és megengedett. A laboreredményekből kiderült, hogy 17-ből 13-ban használtak tartósítószert, mindeniknél kálium-szorbátot. A laboratóriumi eredmények alapján a tartósítószer a jogszabályban meghatározott határérték alatt volt. Négy terméken nem tüntettek fel az összetevők között tartósítószert, de ezeknél is ellenőrizték az állítás valódiságát. Két terméknél tényleg nem volt kimutatható a hozzáadott tartósítószer. Két terméknél viszont kis mennyiségben kimutatható volt a tartósítószer annak ellenére, hogy csomagolásán nem tüntették fel összetevőként.
Fotó: Haáz Vince
Az eredmények alapján a szakemberek kijelentették, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek az üzletekben található dobozos margarinok.
A romániai Fogyasztóvédők Országos Egyesületének is van a friss magyarországi felméréshez hasonló vizsgálata, de azt nem laboratóriumban végezték, hanem a címkén feltüntetett adatokat értékeltek. A román törvénykezés értelmében a címkéken, az összetevőknél csökkenő sorrendben kell feltüntetni az alapanyagokat, ami azt jelenti, hogy az került az első helyre, amiből a legtöbb van az adott termékben.
Fotó: Haáz Vince
A polcokról leemelt margarinok esetében, a szakértők elemzése során az alábbi sorrend alakult ki: a vizsgált termékek 43 százalékában az első összetevő a víz volt, de szintén 43 százalékban elsőként a különböző növényi olajokat (pálma, repce, kókusz, napraforgó) tüntették fel. A vizsgált termékek 93 százaléka tartalmaz béta-karotint, amit színezéséhez használnak.
Fotó: Haáz Vince
A fogyasztóvédők érdekességként emelik ki, hogy vannak a kereskedelemben olyan margarinok, amelyeknek csomagolásán feltüntetik, hogy vaj ízesítésű vagy vaj ízű termék. A címkén található adatokból pedig az derül ki, hogy a fél kilogrammos össztermék csupán 2,5 százaléknyi vajat, vagy vajas ízesítést tartalmaz: ez annyira elenyésző, hogy lehetetlen érezni. Egyébként a polcokról leemelt margarinon 60 százaléka ízesített, vagy ízfokozókat tartalmaz.
A romániai fogyasztóvédők, értékelésük végén, szakemberekre hivatkozva megjegyzik, hogy azt ajánlják, hogy mérsékeljük a margarinfogyasztást, és inkább házilag előállított termékeket fogyasszunk.
Fotó: Haáz Vince
Mi a különbség?
Jó tudni, hogy mi a különbség a kenyérre kenhető margarin és sütőmargarin között. A szendvicsmargarinnak magasabb a víztartalma, hogy könnyen kenhető legyen, míg a sütőmargarinnak magasabb a zsírtartalma. A sütőmargarinban lévő nagyobb mennyiségű zsírtól lesz puha, rugalmas és omlós lesz a tészta, amit a kenőmargarinnal nem tudnánk elérni. Érdekes tudnivaló az is, hogy a sütőmargarinokban lévő olajokat és zsírokat úgy válogatják össze, hogy minél magasabb legyen az úgynevezett füstpontjuk. A füstpont az a hőfok, amelyen az olaj már füstölni kezd – gyakorlatilag megég –, ilyenkor pedig a szervezetre káros anyagok keletkezhetnek. A sütésre és főzésre ajánlott margarinok alapanyagaként használt finomított olajokat olyan technológiai eljárásoknak vetik alá, amelyek megemelik a füstpontjukat. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gyártók kiszűrjék vagy legalább minimalizálják az olajok melegítésből fakadó esetleges egészségkárosító hatásokat.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot május 6-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!