A megelőzés hatékonyabbá vált, de a globalizációval együtt járó hatalmas személy- és áruforgalom új kihívások elé állítja a járványügyi hatóságokat
Fotó: 123RF
Legyen bármilyen fejlett is az orvostudomány, a fertőző betegségeket nem tudjuk teljes egészében eltörölni, így a kisebb-nagyobb járványok kialakulásának kockázata folyamatosan fennáll. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor a járványok gyakorisága és ereje is látványosan csökkent, az orvosok és a mikrobák közötti „fegyverkezési versenyben” így egyértelműen előbbiek állnak nyerésre a védőoltásoknak, hatékony gyógykezeléseknek, higiéniai újításoknak és az egészségügyi hálózat fejlesztésének köszönhetően. A téma az utóbbi hetekben, hónapokban ismét aktuálissá vált az új típusú koronavírus-járvány miatt – ennek apropóján igyekeztünk szakértőkkel körbejárni, hogy hol tart ma az orvostudomány, indokolt-e a pánik, és mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.
2020. február 24., 19:032020. február 24., 19:03
A mai technikai fejlettségnek és tudásszintnek köszönhetően egy dolog bizonyos: bár napjainkban is kialakulhatnak olyan járványok, amelyek tragikus számú áldozatot követelnek, egyetlen fertőző betegség sem fogja elhozni a „világvégét”, azaz nem képes kipusztítani az emberiség egészét – szögezte le dr. Molnár B. Géza epidemiológus.
a kiegyensúlyozott, fenntartható társadalmi fejlődés keretei között a körülöttünk lévő természetes világ határait betartva kell figyelnünk arra, hogy elkerüljük a kockázatokat” – javasolta a volt egészségügyi államtitkár. A fertőző betegségek – és a járványok kialakulásának kockázata – tehát az emberiség létének elkerülhetetlen velejárói, nem lehet ezeket teljes mértékben elkerülni vagy megszüntetni, de elterjedésüket, nemkívánatos egyéni és társadalmi hatásukat korlátozhatjuk, illetve csökkenthetjük.
Az emberiség a mikroorganizmusok világával való együttélésre van ítélve, hiszen mai tudásunk szerint ők hamarabb itt voltak a Földön, mint az ember, és sokkal többen is vannak, mint mi – hangsúlyozta dr. Molnár B. Géza. Ma már azt is tudjuk, hogy az emberi szervezetet benépesítő hasznos mikroorganizmusok belső szerveink működését, mindennapi táplálékunk hasznosítását, szervezetünk ellenálló képességét, sőt a szervezet tűrő- és válaszképességét is előnyösen befolyásolják.
Az emberiség történelme folyamán ugyanakkor a járványoknak bizonyítottan korszakokat és történelmi korokat befolyásoló kihatásaik voltak, hívta fel a figyelmet a járványügyi szakember. A kórokozók okozta elhalálozások népességfogyást eredményeztek, háborúk kimenetelét befolyásolták, kereskedelmi utak és árucsere-forgalmak szűntek meg járványok miatt. Ugyanakkor a fertőző betegségek pozitív hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen ezek következtében változtak életkörülményeink: javult az ivóvízellátás, a kanalizálás, ma már szigorúan ellenőrzik az élelmiszereket, a lakhatási viszonyokat.
Molnár B. Géza rámutatott: a gyűjtögető, majd vadászó, később mezőgazdasággal foglalkozó, meglehetősen zárt közösségekben a járványok csak kis területen fejtették ki hatásukat. Az ezt követő időszakban beindult népességmozgások lényegesen felerősítették a járványos betegségek terjedésének lehetőségeit. Így terjedt el széles körben a tuberkulózis, a vérhas és hastífusz, a fekete himlő, más néven variola, illetve számos más parazitás, állatról emberre és emberről emberre terjedő megbetegedés.
Ez volt az az időszak, amikor a hírhedt járványok sokszor történelmet formáltak egyes régiókban vagy egész kontinenseken: a lepra, a pestis vagy fekete halál, a fekete himlő, a kolera, a poliovírus vagy járványos gyermekparalízis, a diftéria vagy torokgyík, a kiütéses tífusz – ezek egy része a mai napig állandó veszélyt jelent egyes térségekben.
A fejlett országokban eközben – a 19. század végén és a 20. században – a fertőző betegségek kórokozóinak felfedezése, a megelőzésben sikeresen alkalmazott antitoxinok és oltóanyagok, a kezelésben hatékony antimikrobás gyógyszerek felfedezése hozzájárult a nagy veszéllyel fenyegető járványok megfékezéséhez és egyes fertőző betegségek időleges vagy végleges felszámolásához.
Eközben a világ különböző részein időnként megjelennek új járványok – az utóbbi hetekben, hónapokban az új típusú koronavírus-megbetegedések híre uralja a közbeszédet. A korábban emberben nem azonosított, rendkívül patogén koronavírustörzs a hivatalos tájékoztatás szerint tavaly decemberben jelent meg a kínai Vuhan városban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pekingi regionális irodája ez év január elején kapott értesítést Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek csoportjáról, akiknél az elsődleges klinikai tünet a láz, emellett a páciensek egy részénél légzési nehézség lépett fel, és mellkasi röntgenfelvételek mutatják mindkét tüdő invazív lézióját. Legyengült immunrendszerű betegek esetében a vírus befolyásolhatja az alsó légutakat, és a kór a közönséges meghűléstől az atípusos tüdőgyulladásig terjedhet, amely a súlyos akut légzőszervi szindrómához hasonlóan halállal is végződhet.
Európában február 15-én történt az első, új típusú koronavírus okozta haláleset: a kínai férfi január közepén turistaként érkezett Franciaországba. Globális szinten a járvány e cikk írásakor már több mint 2000 halálos áldozatot szedett, Kínán kívül ugyanakkor négy áldozatról tudunk: az említett franciaországi eset mellett Hongkongban, Japánban és a Fülöp-szigeteken végződött halállal a fertőzés.
Megelőző jelleggel felügyelet alá és 14 napos otthoni karanténba helyezett a Temes Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) három személyt, akik vasárnap a temesvári Traian Vuia repülőtérre érkeztek az olaszországi Bergamóból.
közölte az Egészségügyi Világszervezet. A szakemberek szerint ugyanakkor az antivirális szerektől nem lehet csodát várni, eredményt inkább a karanténtól, a vírus terjedésének megtörésétől várnak.
Molnár B. Géza rámutatott: a védőoltásoknak, a sikeres kezeléseknek, a többszintű járványügyi felügyeletnek köszönhetően a jól működő társadalmi rendszerekben már nem okoznak magas elhalálozással járó, nagy kiterjedésű járványokat a fertőző betegségek.
Ráadásul a kórokozók behurcolása egy betegségmentes területre bármikor kisebb járványgócokat okozhat. „Tévhit, hogy a járványok kora eltűnt. Az 1918–1919-es influenzajárvány halálos áldozatainak száma meghaladta a 20 milliót” – hozta fel példaként a szakember.
Az epidemiológus arra is kitért, hogy a fertőző betegségek terjedésének jól meghatározott mozgatóerői vannak. Az erkölcsi korlátok fellazulása, valamint a drogfogyasztás elterjedése, illetve az alkoholizmus például elősegíti a HIV-fertőzés, a szifilisz, a kankó, a B és C Hepatitis terjedését. Azzal, hogy nem tartjuk tiszteletben az ökológiai határokat az állatvilágból veszünk át kórokozókat, ezek pedig az emberi szervezethez alkalmazkodva betegítenek meg.
A kontinensekre kiterjedő lakossági elöregedésnek biológiai következményei is vannak, hiszen a védekezőképesség gyengülése miatt olyan mikroorganizmusok okozhatnak megbetegedést, amelyek egy egészséges szervezetet nem tudnának hatékonyan támadni. A népességi átrendeződéssel, a migrációval ugyanakkor a befogadó lakosság körében nem ismert új kórokozókkal való fertőzés lehetősége alakul ki. Az életmentő, invazív beavatkozások következtében ráadásul elterjedtek a kórházi fertőzések, amelyek a szokásos antimikrobiális szerekkel szemben ellenállók.
Mindemellett viszont a megelőzés és az ellenállás is hatékonyabbá vált: az Egészségügyi Világszervezet különböző szintű figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerével jó eredményeket tud felmutatni. Az 1999-es AH1N1 influenzajárvány ma már csak szezonálisan van jelen, a 2004-es ugandai, majd a 2014-ben Nyugat-Afrikát és 2018-ban Kongót érintő Ebola-járványt sikerült izolálni.
A gyermekbénulás 2014-ben több afrikai országban jelentkezett, de további terjedését sikerült ellenőrzés alá vonni, a 2015–2016-os brazíliai Zika-vírus-láz csak Dél-Amerika egy régiójában van jelen, a 2018–2019-ben Ukrajnában megjelent torokgyíkjárványt minimális esetszám szintjén megállították, és a Karib-szigeteken tavaly megjelent kolerajárvány terjedését is sikerült megfékezni.
Az egészségügyben pontosan kidolgozott krízismenedzsment létezik, veszély esetén rögzítik az eljárási rendet, és életbe léptetik a szabályokat. Ez zajlik most Székelyföldön is
Fotó: Pixabay.com
Nem a mostani az első koronavírus-járvány: 2002–2003-ban szintén Kínából indult a SARS-CoV-2 koronavírus, amely hat hét leforgása alatt több államban okozott megbetegedéseket, és a relatív kis esetszám mellett jelentős, 10 százalékos elhalálozási arányt jegyeztek. 2012-ben Szaúd-Arábiából indult a MERS-CoV járvány, amely ugyancsak kevés esetszámmal, de még nagyobb, 30 százalékos elhalálozási rátával járt. A jelenlegi, CoViD-19 jelzésű új típusú koronavírus nagyszámú megbetegedést okoz, jelenlegi ismereteink szerint ugyanakkor az elhalálozási ráta alacsony, 4 százalék alatti, viszont magas az emberről emberre átvihető terjedési mutató.
Molnár B. Géza szerint az előrejelzések alapján
Egy másik lehetőség, hogy a vírus emberi megbetegedést okozó képessége a járványfolyamat korlátozása által csökkenni fog, így átalakul egy könnyű lefolyású légúti fertőzéssé. A harmadik lehetséges kimenetel szerint megjelenik a hatásos és specifikus oltóanyag, illetve piacra kerül a célzott kezeléshez szükséges gyógyszer. A jelenlegi koronavírus-járványban a szakmai és a közigazgatási szervek minden szinten jól működtek, ami reményt ad arra, hogy a globális riasztást mielőbb csökkenthetik, véli a szakember.
Eközben Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője úgy véli, a fertőző betegségek, gócok, járványok ismételt felbukkanása annak tudható be, hogy lanyhult a járványokra összpontosított figyelem, mivel hozzászoktunk ahhoz, hogy ezek a kórok már nem részei a mindennapoknak, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megelőzésről, az óvintézkedésekről. Azzal ugyanakkor ő is egyetért, hogy járványok mindig lesznek, világjárványok is bármikor kialakulhatnak, ezért ajánlott az állandó odafigyelés, készenlét.
– hangsúlyozta.
A népegészségügyi igazgatóság vezetője kifejtette, az epidemiológiában a 20. században paradigmaváltás következett be. Korábban a megbetegedések, elhalálozások zömét fertőzések okozták, többen haltak meg járványokban, mint háborúban, ez pedig meghatározta az egészségügy és az orvostudomány fejlődését is. Az antibiotikumok, az egyre hatékonyabb oltóanyagok, a megelőzésre fordított erőforrások oda vezettek, hogy a fejlett világban gyakorlatilag sikerült visszaszorítani a járványos és fertőző betegségeket. Így ma már sokkal többen halnak meg krónikus, idős korban kiteljesedő betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségekben, rákban vagy a szervezet építőelemeinek kopásából adódó betegségekben, mint fertőzésekben.
„Az emberek többsége ma már csak az irodalmi élményeiből tud a járványokról, a könyvek lapjairól ismeri a torokgyíkot, a gyermekbénulást, ezért bekövetkezett egyfajta lazaság. Előfordul, hogy visszautasítják az oltásokat, nem figyelünk eléggé azokra a higiéniai szabályokra, amelyek szükségesek a járványok visszaszorításához. Ilyen a rendszeres kézmosás, a fertőzés forrásának kerülése, a betegek elkülönítése” – részletezte a szakember.
Tar Gyöngyi arra is kitért, hogy az egészségügyben pontosan kidolgozott krízismenedzsment létezik, így ha megjelenik a fenyegetés, rögzítik az eljárási rendet, és életbe léptetik a szabályokat. Ez zajlik most Székelyföldön is, bár igazolt vagy feltételezett beteg nincs,
Ha nálunk is megjelenik a fertőzés, megteszik a szükséges lépéseket, hogy várható hatását csökkentsék, szögezte le. „Ez ugyanúgy működik, mint egy atomkatasztrófa esetén. Az is elméleti veszély, de azért felkészülünk rá, gyakorlatozunk – például minden hónap első szerdáján kipróbálják a szirénákat, bár valós riasztás évtizedek óta nem volt” – magyarázta. Válság esetén járványügyi korlátozásokat léptetnek életbe, így például korlátozzák az utazásokat, a szabad mozgást, vagy otthoni karantént vezetnek be. Ezek az intézkedések jellemzően nem népszerűek, de törvényes keret szabályozza életbe léptetésüket.
Szabályszegők mindig vannak, a sertéspestis terjedése is bizonyítja, hogy bár tilos a fertőzött területekről élő állatot szállítani, mégis van erre példa.
hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Hozzátette, nem vagyunk hozzászokva a korlátozásokhoz, a szülők gyakran azért is panaszkodnak, ha azt tanácsolják nekik, hogy a beteg gyereket ne vigyék közösségbe – a beteg gyerek és a közösség érdekében sem. „A kínai példa azt mutatja, hogy ha létezik politikai akarat és társadalmi összefogás, lehet csökkenteni a járvány terjedését, a negatív hatásokat. A megelőzésen van a hangsúly, ha mindenki komolyan veszi a feladatát, csökkentjük a veszélyt” – szögezte le Tar Gyöngyi.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő nyolcoldalas közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot február 24-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!