Azaz eleget tesz a schengeni informatikai rendszer használatára, a határvédelemre, a rendőri együttműködésre, illetve a személyi adatok kezelésére vonatkozó elvárásoknak.

„Személyre szabott” csatlakozási feltételek

Ennek – és az Európai Bizottság pozitív döntésének – ellenére 2011-ben mégsem csatlakozhatott az ország a schengeni térséghez, és ez azóta sem változott. Winkler Gyula rámutatott: akkor két tagállam fogalmazott meg fenntartásokat: Németország és Finnország. Azzal érveltek, hogy a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás helyzete és a jogállamiság szilárdságának hiánya befolyásolhatja a schengeni kötelezettségeink teljesítését. Az EP-képviselő szerint egyértelműen kettős mércéről volt szó, amely ellen egyébként ők több rendben is felszólaltak.

Az utólag belépett Horvátország esetében a mechanizmust nem alkalmazták. Bár az elmúlt évek alatt az Európai Bizottság többször megerősítette, hogy a két ország teljesíti a feltételeket, előbb Németország és Finnország, majd Franciaország, most pedig Hollandia fogalmazott meg politikai feltéteket. Annak ellenére, hogy az intézmények elismerik, teljesítjük a technikai feltételeket, politikai feltételekhez kötik a csatlakozást” – magyarázta Winkler.

Paradigmaváltás a háború hatására

Az orosz–ukrán háború hatására paradigmaváltás történt az ügyben: míg korábban Románia, illetve a romániai képviselők azt hangoztatták, hogy az ország teljesíti a feltételeket és joga van csatlakozni, a háború nyomán az került előtérbe, hogy az EU-nak is érdeke Románia és Bulgária belépése. Hiszen a szabad forgalom, a személyek, a szolgáltatások, az áru és a tőke szabad áramlása növelné a belső piac egységét, és ma ez prioritás az EU számára. A háború vonatkozásában azt is látjuk, hogy az ukrajnai gabonaimport Románián keresztül megy a Nyugat irányába, és ezt a folyamatot is felgyorsítaná a schengeni csatlakozás.

– hangsúlyozta Winkler Gyula. Nemrég a román és a bolgár kormány kezdeményezésére egy technikai ellenőrző bizottság járt Romániában. A 15 tagállam által delegált 25 szakértő megvizsgálta a határátkelők állapotát, az informatikai rendszer biztonságát, a rendőri együttműködést – a schengeni egyezmény legfontosabb követelményeinek helyzetét.

Ehhez kapcsolódik a holland parlamenti szavazás is – melynek során egy olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását –, ami Winkler Gyula szerint inkább egy belpolitikai csatározás eredménye. Úgy véli, a holland politikai pártok aduászként használják az ilyen és ehhez hasonló döntéseket, hogy bizonyítsák, szigorúak a kelet-európai országokkal. „De most nem a keserű kommentárok ideje van.

Most minden eszközt meg kell ragadni, hiszen a nemzetközi piacok bizalma is fontos, amire a schengeni csatlakozás jó hatással lenne. A külföldi beruházásoknak is pozitív löketet adna Románia csatlakozása” – szögezte le a politikus.

Milyen előnyökkel jár a csatlakozás?

Azt talán nem is kell magyarázni, hogy az áruforgalom szempontjából milyen előnyökkel járna a schengeni térséghez való csatlakozás. Az ágazatban végzett becslések szerint egy áruval feltöltött kamion egynapos várakozása a határnál 800–1000 eurójába is kerülhet a szállítmányozónak. Az elmúlt 11 évre visszatekintve akár eurómilliárdos veszteségről is beszélhetünk.

Temes, Bihar, Arad és Szatmár megyében több mint tíz olyan határátkelő van, amely teljesen ki van építve, de vagy egyáltalán nem működik, vagy csak időszakosan, jellemzően hétvégén használható. „Amikor Schengen lesz, az akadályok elhárulnak, ami azt jelenti, hogy újból egyszerűen találkozhatnak a családok, ismerősök, barátok” – tette hozzá.

– hangsúlyozta. Winkler szerint ugyanakkor a schengeni térség kiterjesztésével megszűnne a hátrányos megkülönböztetés az uniós állampolgárok között, és a turizmus területén is fellendülés következne be.

Az EP-képviselő arra is kitért, hogy Románia már 11 éve megfelelően védi a határait, a szükséges beruházásokat is elvégezték, így a csatlakozás nem jelentene pluszköltséget. Amennyiben a decemberi találkozón napirendre tűzik a kérdést, az uniós belügyi és igazságügyi minisztereknek egyöntetű választ kell adniuk.

Márciusban módosul ugyanis a légitársaságok menetrendje, technikailag ekkortól lehet bevezetni a változtatásokat.

Miért fontos Székelyföld számára?

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint a schengeni csatlakozás a mindennapi életben elsősorban a külföldre utazáskor fogja éreztetni hatását. De a vállalkozások számára sem mindegy, hogy a határnál mennyi időt kell várakozniuk az áruszállítóknak – különösen azok esetében, amelyek import-export tevékenységgel foglalkoznak.

De azt is mondhatjuk, hogy eltűnnek azok a határok, amelyek elválasztják a magyar közösségek tagjait. Szimbolikussá válik a határ, ami elválaszt az anyaországtól” – fogalmazott az elöljáró.

A csatlakozás további feltétele, hogy az összadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, amiben az a különös, hogy például Görögországban az összadósság néha eléri a 200 százalékot is, ehhez képest ők már tagjai az eurózónának.

Egy másik kritérium, hogy az országnak pénzügyileg stabilnak kell lennie, vagyis az éves árfolyamingadozás nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ezt nagyjából sikerül betartania Romániának: ha az eurót 4,9 lejre értékeljük, ennek a 10 százaléka 49 bani, ebben a sávban nagyjából sikerült benne maradni. Ha mindezeket a feltételeket teljesíti egy ország, akkor bekerül egy „előszobába”, ahol két évig monitorozzák, hogy stabilan betartja-e a kritériumokat, és ha ez megtörténik, akkor lehet bevezetni az egységes fizetőeszközt.

Egy-egy kritérium betartása még sikerül időnként, van, amikor a költségvetési hiányt be tudják szorítani 3 százalék alá, és akadnak jó inflációs adatok is, de most mindezt nagyon megnehezíti az orosz–ukrán háború. „Nem hiszem, hogy a következő két évben be tudunk kerülni az előszobába” – fogalmazott a közgazdász.

Vagyis nem a Román Nemzeti Bank fog dönteni arról, hogy mennyire legyen erős az ország fizetőeszköze, hanem Frankfurtban, a központi bank fog erről határozni. Ezzel az állam kezéből kiesik az egyik eszköz, amivel szabályozni tudja az ország gazdaságát. Hátrányos lenne az is, hogy a vállalkozásoknak, intézményeknek le kellene cserélniük a könyvelési rendszerüket.

Előnyös lenne viszont abból a szempontból, hogy megszűnne az árfolyamkockázat.

– részletezte a szakember. Egy másik példában azt magyarázta: importszállítmányok esetében megeshet, hogy a vevőnek két hónap múlva kell kifizetnie az árut, de addig az árfolyam annyit változhat, hogy az egyik fél veszteségesen fog kijönni az üzletből. „Ha mindkét ország euróban kereskedik, akkor nincsenek árfolyamkockázatok, ez olajozottabbá teszi a kereskedelmi üzleteket és csökkenti a kockázatokat” – tette hozzá.

Na és a fizetés?

A közgazdász arról is beszélt, hogy ha két szomszédos országban eurót használnak, akkor az embereknek nem kell fejben elvégezniük a szorzást, egyből össze tudják hasonlítani az árakat, ez a határ menti régiókban különösen előnyös lenne.

Viszont „ha euróban meglátjuk, hogy mekkora a fizetésünk, akkor sírni fogunk” – fogalmazott Szabó Árpád.

„Az első sokkok után mindenképpen jó lenne. A kis- és középvállalkozók, amelyek termelnek, azok tudnának tervezni, hosszú távra is. Már most a kis- és középvállalkozások biztosítják az ország jövedelmének jelentős részét, számukra az euró bevezetése előnyös lenne” – tette hozzá a szakember.

Összegzésként Szabó Árpád elmondta, hogy jelen állás szerint minimum két-három évre van szüksége az országnak, hogy beengedjenek az előszobába, de ha hosszas lesz a háború, akkor eltelhet még tíz év is, míg teljesíteni tudjuk a feltételeket. És akkor még két évet maradunk az előszobában, de ha nem tartjuk be a kritériumokat, akkor kikerülhet az előszobából, és kezdődik minden elölről.