Meddig maradunk az előszobában? Elképzelhető, hogy januártól lassítás nélkül kelhetünk át a román–magyar határon

Simon Virág 2022. november 09., 20:08

Több mint egy évtizede várakozik Románia – Bulgáriával egyetemben – arra, hogy bekerüljön a schengeni övezetbe és ezzel megszűnjön a polgárok számára leginkább kellemetlen, a vállalkozások esetében pedig veszteséggel járó határellenőrzés. A technikai feltételeket már rég teljesítette mindkét ország, így a folyamatot sürgető eddigi és elkövetkező lobbitevékenység elsősorban arra irányul, hogy Románia a politikai szinten megfogalmazott elvárásoknak is eleget tudjon tenni. Az Unió „belső köréhez” való csatlakozás nemcsak olyan gyakorlati szempontok alapján fontos előrelépés, mint a személy- és áruforgalom, hanem a befektetők és a nemzetközi piacok Romániába vetett bizalmát is erősíti.

Meddig maradunk az előszobában? Elképzelhető, hogy januártól lassítás nélkül kelhetünk át a román–magyar határon
galéria
Még göröngyös a schengeni térség felé vezető út, de kedvező decemberi döntés esetén a közúti határátkelőknél már január elsején megtörténne a csatlakozás Fotó: Beliczay László

Elvileg 2022. végéig eldől, hogy 11 évnyi várakozás után Románia tagja lehet-e végre a schengeni övezetnek. Mint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő rámutatott: az ország már rég eleget tett a technikai kritériumoknak, egyes tagországok mégis akadályozzák a folyamatot, így most a politikai szintű lobbitevékenység a legfontosabb ebben a témában. A schengeni csatlakozásról egyébként egy adott európai intézmény dönt: az Európai Tanács, egészen pontosan az ezen belül működő belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa.

Bár a schengeni térségbe való belépés nem jár kéz a kézben az euróövezethez való csatlakozással, arról is érdeklődtünk, hogy Románia esetében mikor lehet időszerű erről beszélni. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha már most elmondjuk: az euró bevezetése minden bizonnyal még egy jó évtizedig nem lesz aktuális Románia számára. De ez talán nem is akkora baj, mint ahogy az elsőre egyeseknek tűnhet.

A schengeni övezetet illető tudnivalókkal kapcsolatban

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő emlékeztetett: Románia Bulgáriával együtt már 2011-ben szerepelt egy olyan európai bizottsági jelentésben, amely megállapította, hogy a két ország teljesíti a schengeni egyezmény technikai követelményeit.

Azaz eleget tesz a schengeni informatikai rendszer használatára, a határvédelemre, a rendőri együttműködésre, illetve a személyi adatok kezelésére vonatkozó elvárásoknak.

„Személyre szabott” csatlakozási feltételek

Ennek – és az Európai Bizottság pozitív döntésének – ellenére 2011-ben mégsem csatlakozhatott az ország a schengeni térséghez, és ez azóta sem változott. Winkler Gyula rámutatott: akkor két tagállam fogalmazott meg fenntartásokat: Németország és Finnország. Azzal érveltek, hogy a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás helyzete és a jogállamiság szilárdságának hiánya befolyásolhatja a schengeni kötelezettségeink teljesítését. Az EP-képviselő szerint egyértelműen kettős mércéről volt szó, amely ellen egyébként ők több rendben is felszólaltak.

„A schengeni szerződés nem fogalmaz meg politikai kritériumokat, a mi csatlakozásunkat mégis összekapcsolták a hírhedt MCV-vel, azaz az ellenőrzési és együttműködési mechanizmussal. Ezt az EU két országának találták ki: Romániának és Bulgáriának, amikor a két állam csatlakozott az Unióhoz.

Az utólag belépett Horvátország esetében a mechanizmust nem alkalmazták. Bár az elmúlt évek alatt az Európai Bizottság többször megerősítette, hogy a két ország teljesíti a feltételeket, előbb Németország és Finnország, majd Franciaország, most pedig Hollandia fogalmazott meg politikai feltéteket. Annak ellenére, hogy az intézmények elismerik, teljesítjük a technikai feltételeket, politikai feltételekhez kötik a csatlakozást” – magyarázta Winkler.

Paradigmaváltás a háború hatására

Az orosz–ukrán háború hatására paradigmaváltás történt az ügyben: míg korábban Románia, illetve a romániai képviselők azt hangoztatták, hogy az ország teljesíti a feltételeket és joga van csatlakozni, a háború nyomán az került előtérbe, hogy az EU-nak is érdeke Románia és Bulgária belépése. Hiszen a szabad forgalom, a személyek, a szolgáltatások, az áru és a tőke szabad áramlása növelné a belső piac egységét, és ma ez prioritás az EU számára. A háború vonatkozásában azt is látjuk, hogy az ukrajnai gabonaimport Románián keresztül megy a Nyugat irányába, és ezt a folyamatot is felgyorsítaná a schengeni csatlakozás.

„Az elmúlt időszakban az Európai Parlament szintjén, de diplomáciai szinten is offenzívát indítottunk annak érdekében, hogy a csatlakozást újra napirendre tűzzek”

– hangsúlyozta Winkler Gyula. Nemrég a román és a bolgár kormány kezdeményezésére egy technikai ellenőrző bizottság járt Romániában. A 15 tagállam által delegált 25 szakértő megvizsgálta a határátkelők állapotát, az informatikai rendszer biztonságát, a rendőri együttműködést – a schengeni egyezmény legfontosabb követelményeinek helyzetét.

Az orosz-ukrán háború hatására paradigmaváltás történt a schengeni csatlakozás ügyében: míg korábban Románia hangoztatta, hogy joga van csatlakozni, a háború nyomán az került előtérbe, hogy az EU-nak is érdeke Románia és Bulgária belépése. Fotó: Európai Tanács

A tapasztalatokat összegző jelentésnek a napokban kell elkészülnie, Winkler elmondása szerint pedig bíznak benne, hogy pozitív lesz az elbírálás, és ez egy újabb lépés lesz annak érdekében, hogy a december 8-án összeülő belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa napirendre tűzze a csatlakozás kérdését.

A neheze ezután jön

Az EP-képviselő szerint addig is, amíg erre sor kerül, kemény munka áll előttük, elsősorban lobbizniuk kell a siker érdekében. Ennek a lobbitevékenységnek része egyébként az a nemrég történt szavazás is, melynek során az Európai Parlament állást foglalt amellett, hogy az év végén szülessen végleges döntés az ügyben, 2023 elején pedig Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez.

A politikai szintű elvárások ettől függetlenül továbbra is fennállnak, elsősorban Hollandia részéről. A holland miniszterelnök romániai látogatásán el is mondta: nem ellenzi a romániai csatlakozást, de azt várja el, hogy a politikai feltételek is teljesítve legyenek.

Ehhez kapcsolódik a holland parlamenti szavazás is – melynek során egy olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását –, ami Winkler Gyula szerint inkább egy belpolitikai csatározás eredménye. Úgy véli, a holland politikai pártok aduászként használják az ilyen és ehhez hasonló döntéseket, hogy bizonyítsák, szigorúak a kelet-európai országokkal. „De most nem a keserű kommentárok ideje van.

A Romániát képviselő európai parlamenti képviselők találkoztunk nemrég Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel, és abban állapodtunk meg, hogy lobbizni fogunk annak érdekében, hogy decemberben kedvező döntés szülessen.

Most minden eszközt meg kell ragadni, hiszen a nemzetközi piacok bizalma is fontos, amire a schengeni csatlakozás jó hatással lenne. A külföldi beruházásoknak is pozitív löketet adna Románia csatlakozása” – szögezte le a politikus.

Milyen előnyökkel jár a csatlakozás?

Azt talán nem is kell magyarázni, hogy az áruforgalom szempontjából milyen előnyökkel járna a schengeni térséghez való csatlakozás. Az ágazatban végzett becslések szerint egy áruval feltöltött kamion egynapos várakozása a határnál 800–1000 eurójába is kerülhet a szállítmányozónak. Az elmúlt 11 évre visszatekintve akár eurómilliárdos veszteségről is beszélhetünk.

Winkler Gyula ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez a magyar közösségnek is előnyös. A csatlakozás jócskán megkönnyítené a román–magyar határ mentén élő nagyszámú magyar közösségek mindennapjait.

Temes, Bihar, Arad és Szatmár megyében több mint tíz olyan határátkelő van, amely teljesen ki van építve, de vagy egyáltalán nem működik, vagy csak időszakosan, jellemzően hétvégén használható. „Amikor Schengen lesz, az akadályok elhárulnak, ami azt jelenti, hogy újból egyszerűen találkozhatnak a családok, ismerősök, barátok” – tette hozzá.

A határátlépés és az áruforgalom szempontjából hozná a legtöbb előnyt a csatlakozás. Ágazati becslések szerint jelenleg egy áruval feltöltött kamion egynapos várakozása a határnál 800-1000 eurójába is kerülhet a szállítmányozónak. Fotó: Beliczay László

A csatlakozás emellett a határ menti gazdasági és mezőgazdasági együttműködést is hatékonyabbá teszi.

„Magyar nemzeti érdek ez, a mi határ menti közösségeink kiemelt érdeke, hogy Románia is része legyen a schengeni övezetnek. Magyarország is folyamatosan támogatja Románia csatlakozását”

– hangsúlyozta. Winkler szerint ugyanakkor a schengeni térség kiterjesztésével megszűnne a hátrányos megkülönböztetés az uniós állampolgárok között, és a turizmus területén is fellendülés következne be.

Az EP-képviselő arra is kitért, hogy Románia már 11 éve megfelelően védi a határait, a szükséges beruházásokat is elvégezték, így a csatlakozás nem jelentene pluszköltséget. Amennyiben a decemberi találkozón napirendre tűzik a kérdést, az uniós belügyi és igazságügyi minisztereknek egyöntetű választ kell adniuk.

A javaslat szerint a közúti határátkelők esetében január elsejétől történne meg a csatlakozás, március 26-ától pedig a légi- és tengeri kikötőknél is bevezetnék.

Márciusban módosul ugyanis a légitársaságok menetrendje, technikailag ekkortól lehet bevezetni a változtatásokat.

Miért fontos Székelyföld számára?

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint a schengeni csatlakozás a mindennapi életben elsősorban a külföldre utazáskor fogja éreztetni hatását. De a vállalkozások számára sem mindegy, hogy a határnál mennyi időt kell várakozniuk az áruszállítóknak – különösen azok esetében, amelyek import-export tevékenységgel foglalkoznak.

„Nekünk ez mindenképp jó lenne. Hiszen minden határ valamilyen szinten lassítja a személyek és az áru mozgását. Ha nincs határ, akkor a turisták és a cégek is nagyobb bizalommal jöhetnek hozzánk. 

De azt is mondhatjuk, hogy eltűnnek azok a határok, amelyek elválasztják a magyar közösségek tagjait. Szimbolikussá válik a határ, ami elválaszt az anyaországtól” – fogalmazott az elöljáró.

Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română

Hosszú az út az euróig

Ha megvalósul a schengeni csatlakozás, akkor gyakorlatilag már csak egy lépés választja el Romániát attól, hogy teljes értékű tagja legyen az EU-nak: az euró bevezetése. Addig viszont az országnak egy sor kritériumot kell teljesítenie. Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója elmondta, az egyik ilyen feltétel, hogy az infláció nem haladhatja meg több mint két százalékkal az euróövezet tagállamai közül a legkisebb inflációval rendelkező három ország átlagát. Tehát ha az eurózónában Németországnak, Franciaországnak és Hollandiának a legkisebb az inflációja, amelynek átlaga 5 százalék, akkor Romániában az érték nem lehet magasabb 7 százaléknál. Ezt Románia eddig nem tudta teljesíteni.

Hasonló módon figyelembe veszik a munkanélküliségi rátát, illetve az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított értékét – előbbi nem lehet több, mint a GDP 3 százaléka.

A csatlakozás további feltétele, hogy az összadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, amiben az a különös, hogy például Görögországban az összadósság néha eléri a 200 százalékot is, ehhez képest ők már tagjai az eurózónának.

Egy másik kritérium, hogy az országnak pénzügyileg stabilnak kell lennie, vagyis az éves árfolyamingadozás nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ezt nagyjából sikerül betartania Romániának: ha az eurót 4,9 lejre értékeljük, ennek a 10 százaléka 49 bani, ebben a sávban nagyjából sikerült benne maradni. Ha mindezeket a feltételeket teljesíti egy ország, akkor bekerül egy „előszobába”, ahol két évig monitorozzák, hogy stabilan betartja-e a kritériumokat, és ha ez megtörténik, akkor lehet bevezetni az egységes fizetőeszközt.

Szabó Árpád úgy tudja, Románia egyszerre soha nem tudta teljesíteni az összes feltételt.

Egy-egy kritérium betartása még sikerül időnként, van, amikor a költségvetési hiányt be tudják szorítani 3 százalék alá, és akadnak jó inflációs adatok is, de most mindezt nagyon megnehezíti az orosz–ukrán háború. „Nem hiszem, hogy a következő két évben be tudunk kerülni az előszobába” – fogalmazott a közgazdász.

De nem is biztos, hogy – egyelőre legalábbis – kifejezetten előnyös volna Románia számára az euró bevezetése. Mint Szabó Árpád rámutatott: ennek egyik legnagyobb hátránya, hogy az ország nemzeti bankja elveszti a kontrollt a monetáris politika felett.

Vagyis nem a Román Nemzeti Bank fog dönteni arról, hogy mennyire legyen erős az ország fizetőeszköze, hanem Frankfurtban, a központi bank fog erről határozni. Ezzel az állam kezéből kiesik az egyik eszköz, amivel szabályozni tudja az ország gazdaságát. Hátrányos lenne az is, hogy a vállalkozásoknak, intézményeknek le kellene cserélniük a könyvelési rendszerüket.

Előnyös lenne viszont abból a szempontból, hogy megszűnne az árfolyamkockázat.

„Gondoljunk arra, hogy valaki felvette svájci frankban a lakáshitelét, és amikor ennek az árfolyama megugrott, akkor sokan elveszítették a lakásukat Romániában és Magyarországon is. Ha két országnak különböző valutája van, és egyiknek az árfolyama nagyon változékony, akkor a másiknak gondjai lehetnek”

– részletezte a szakember. Egy másik példában azt magyarázta: importszállítmányok esetében megeshet, hogy a vevőnek két hónap múlva kell kifizetnie az árut, de addig az árfolyam annyit változhat, hogy az egyik fél veszteségesen fog kijönni az üzletből. „Ha mindkét ország euróban kereskedik, akkor nincsenek árfolyamkockázatok, ez olajozottabbá teszi a kereskedelmi üzleteket és csökkenti a kockázatokat” – tette hozzá.

Na és a fizetés?

A közgazdász arról is beszélt, hogy ha két szomszédos országban eurót használnak, akkor az embereknek nem kell fejben elvégezniük a szorzást, egyből össze tudják hasonlítani az árakat, ez a határ menti régiókban különösen előnyös lenne.

Viszont „ha euróban meglátjuk, hogy mekkora a fizetésünk, akkor sírni fogunk” – fogalmazott Szabó Árpád.

Az euró bevezetése alapvetően mindent megbolydítana az egyének, a családok és az egész ország számára.

„Az első sokkok után mindenképpen jó lenne. A kis- és középvállalkozók, amelyek termelnek, azok tudnának tervezni, hosszú távra is. Már most a kis- és középvállalkozások biztosítják az ország jövedelmének jelentős részét, számukra az euró bevezetése előnyös lenne” – tette hozzá a szakember.

Összegzésként Szabó Árpád elmondta, hogy jelen állás szerint minimum két-három évre van szüksége az országnak, hogy beengedjenek az előszobába, de ha hosszas lesz a háború, akkor eltelhet még tíz év is, míg teljesíteni tudjuk a feltételeket. És akkor még két évet maradunk az előszobában, de ha nem tartjuk be a kritériumokat, akkor kikerülhet az előszobából, és kezdődik minden elölről.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot október 31-én.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport