Meddig maradunk az előszobában? Elképzelhető, hogy januártól lassítás nélkül kelhetünk át a román–magyar határon

Elvileg 2022. végéig eldől, hogy 11 évnyi várakozás után Románia tagja lehet-e végre a schengeni övezetnek. Mint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő rámutatott: az ország már rég eleget tett a technikai kritériumoknak, egyes tagországok mégis akadályozzák a folyamatot, így most a politikai szintű lobbitevékenység a legfontosabb ebben a témában. A schengeni csatlakozásról egyébként egy adott európai intézmény dönt: az Európai Tanács, egészen pontosan az ezen belül működő belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa.

Bár a schengeni térségbe való belépés nem jár kéz a kézben az euróövezethez való csatlakozással, arról is érdeklődtünk, hogy Románia esetében mikor lehet időszerű erről beszélni. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha már most elmondjuk: az euró bevezetése minden bizonnyal még egy jó évtizedig nem lesz aktuális Románia számára. De ez talán nem is akkora baj, mint ahogy az elsőre egyeseknek tűnhet.

A schengeni övezetet illető tudnivalókkal kapcsolatban

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő emlékeztetett: Románia Bulgáriával együtt már 2011-ben szerepelt egy olyan európai bizottsági jelentésben, amely megállapította, hogy a két ország teljesíti a schengeni egyezmény technikai követelményeit.

Azaz eleget tesz a schengeni informatikai rendszer használatára, a határvédelemre, a rendőri együttműködésre, illetve a személyi adatok kezelésére vonatkozó elvárásoknak.

Ennek – és az Európai Bizottság pozitív döntésének – ellenére 2011-ben mégsem csatlakozhatott az ország a schengeni térséghez, és ez azóta sem változott. Winkler Gyula rámutatott: akkor két tagállam fogalmazott meg fenntartásokat: Németország és Finnország. Azzal érveltek, hogy a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás helyzete és a jogállamiság szilárdságának hiánya befolyásolhatja a schengeni kötelezettségeink teljesítését. Az EP-képviselő szerint egyértelműen kettős mércéről volt szó, amely ellen egyébként ők több rendben is felszólaltak.

Az utólag belépett Horvátország esetében a mechanizmust nem alkalmazták. Bár az elmúlt évek alatt az Európai Bizottság többször megerősítette, hogy a két ország teljesíti a feltételeket, előbb Németország és Finnország, majd Franciaország, most pedig Hollandia fogalmazott meg politikai feltéteket. Annak ellenére, hogy az intézmények elismerik, teljesítjük a technikai feltételeket, politikai feltételekhez kötik a csatlakozást” – magyarázta Winkler.

Az orosz–ukrán háború hatására paradigmaváltás történt az ügyben: míg korábban Románia, illetve a romániai képviselők azt hangoztatták, hogy az ország teljesíti a feltételeket és joga van csatlakozni, a háború nyomán az került előtérbe, hogy az EU-nak is érdeke Románia és Bulgária belépése. Hiszen a szabad forgalom, a személyek, a szolgáltatások, az áru és a tőke szabad áramlása növelné a belső piac egységét, és ma ez prioritás az EU számára. A háború vonatkozásában azt is látjuk, hogy az ukrajnai gabonaimport Románián keresztül megy a Nyugat irányába, és ezt a folyamatot is felgyorsítaná a schengeni csatlakozás.

– hangsúlyozta Winkler Gyula. Nemrég a román és a bolgár kormány kezdeményezésére egy technikai ellenőrző bizottság járt Romániában. A 15 tagállam által delegált 25 szakértő megvizsgálta a határátkelők állapotát, az informatikai rendszer biztonságát, a rendőri együttműködést – a schengeni egyezmény legfontosabb követelményeinek helyzetét.

A tapasztalatokat összegző jelentésnek a napokban kell elkészülnie, Winkler elmondása szerint pedig bíznak benne, hogy pozitív lesz az elbírálás, és ez egy újabb lépés lesz annak érdekében, hogy a december 8-án összeülő belügyi és igazságügyi miniszterek tanácsa napirendre tűzze a csatlakozás kérdését.

Az EP-képviselő szerint addig is, amíg erre sor kerül, kemény munka áll előttük, elsősorban lobbizniuk kell a siker érdekében. Ennek a lobbitevékenységnek része egyébként az a nemrég történt szavazás is, melynek során az Európai Parlament állást foglalt amellett, hogy az év végén szülessen végleges döntés az ügyben, 2023 elején pedig Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez.

A politikai szintű elvárások ettől függetlenül továbbra is fennállnak, elsősorban Hollandia részéről. A holland miniszterelnök romániai látogatásán el is mondta: nem ellenzi a romániai csatlakozást, de azt várja el, hogy a politikai feltételek is teljesítve legyenek.

Ehhez kapcsolódik a holland parlamenti szavazás is – melynek során egy olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását –, ami Winkler Gyula szerint inkább egy belpolitikai csatározás eredménye. Úgy véli, a holland politikai pártok aduászként használják az ilyen és ehhez hasonló döntéseket, hogy bizonyítsák, szigorúak a kelet-európai országokkal. „De most nem a keserű kommentárok ideje van.

Most minden eszközt meg kell ragadni, hiszen a nemzetközi piacok bizalma is fontos, amire a schengeni csatlakozás jó hatással lenne. A külföldi beruházásoknak is pozitív löketet adna Románia csatlakozása” – szögezte le a politikus.

Azt talán nem is kell magyarázni, hogy az áruforgalom szempontjából milyen előnyökkel járna a schengeni térséghez való csatlakozás. Az ágazatban végzett becslések szerint egy áruval feltöltött kamion egynapos várakozása a határnál 800–1000 eurójába is kerülhet a szállítmányozónak. Az elmúlt 11 évre visszatekintve akár eurómilliárdos veszteségről is beszélhetünk.

Winkler Gyula ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez a magyar közösségnek is előnyös. A csatlakozás jócskán megkönnyítené a román–magyar határ mentén élő nagyszámú magyar közösségek mindennapjait.

Temes, Bihar, Arad és Szatmár megyében több mint tíz olyan határátkelő van, amely teljesen ki van építve, de vagy egyáltalán nem működik, vagy csak időszakosan, jellemzően hétvégén használható. „Amikor Schengen lesz, az akadályok elhárulnak, ami azt jelenti, hogy újból egyszerűen találkozhatnak a családok, ismerősök, barátok” – tette hozzá.

A csatlakozás emellett a határ menti gazdasági és mezőgazdasági együttműködést is hatékonyabbá teszi.

– hangsúlyozta. Winkler szerint ugyanakkor a schengeni térség kiterjesztésével megszűnne a hátrányos megkülönböztetés az uniós állampolgárok között, és a turizmus területén is fellendülés következne be.

Az EP-képviselő arra is kitért, hogy Románia már 11 éve megfelelően védi a határait, a szükséges beruházásokat is elvégezték, így a csatlakozás nem jelentene pluszköltséget. Amennyiben a decemberi találkozón napirendre tűzik a kérdést, az uniós belügyi és igazságügyi minisztereknek egyöntetű választ kell adniuk.

A javaslat szerint a közúti határátkelők esetében január elsejétől történne meg a csatlakozás, március 26-ától pedig a légi- és tengeri kikötőknél is bevezetnék.

Márciusban módosul ugyanis a légitársaságok menetrendje, technikailag ekkortól lehet bevezetni a változtatásokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint a schengeni csatlakozás a mindennapi életben elsősorban a külföldre utazáskor fogja éreztetni hatását. De a vállalkozások számára sem mindegy, hogy a határnál mennyi időt kell várakozniuk az áruszállítóknak – különösen azok esetében, amelyek import-export tevékenységgel foglalkoznak.

De azt is mondhatjuk, hogy eltűnnek azok a határok, amelyek elválasztják a magyar közösségek tagjait. Szimbolikussá válik a határ, ami elválaszt az anyaországtól” – fogalmazott az elöljáró.

Ha megvalósul a schengeni csatlakozás, akkor gyakorlatilag már csak egy lépés választja el Romániát attól, hogy teljes értékű tagja legyen az EU-nak: az euró bevezetése. Addig viszont az országnak egy sor kritériumot kell teljesítenie. Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója elmondta, az egyik ilyen feltétel, hogy az infláció nem haladhatja meg több mint két százalékkal az euróövezet tagállamai közül a legkisebb inflációval rendelkező három ország átlagát. Tehát ha az eurózónában Németországnak, Franciaországnak és Hollandiának a legkisebb az inflációja, amelynek átlaga 5 százalék, akkor Romániában az érték nem lehet magasabb 7 százaléknál. Ezt Románia eddig nem tudta teljesíteni.

Hasonló módon figyelembe veszik a munkanélküliségi rátát, illetve az államadósságnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított értékét – előbbi nem lehet több, mint a GDP 3 százaléka.

A csatlakozás további feltétele, hogy az összadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, amiben az a különös, hogy például Görögországban az összadósság néha eléri a 200 százalékot is, ehhez képest ők már tagjai az eurózónának.

Egy másik kritérium, hogy az országnak pénzügyileg stabilnak kell lennie, vagyis az éves árfolyamingadozás nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ezt nagyjából sikerül betartania Romániának: ha az eurót 4,9 lejre értékeljük, ennek a 10 százaléka 49 bani, ebben a sávban nagyjából sikerült benne maradni. Ha mindezeket a feltételeket teljesíti egy ország, akkor bekerül egy „előszobába”, ahol két évig monitorozzák, hogy stabilan betartja-e a kritériumokat, és ha ez megtörténik, akkor lehet bevezetni az egységes fizetőeszközt.

Szabó Árpád úgy tudja, Románia egyszerre soha nem tudta teljesíteni az összes feltételt.

Egy-egy kritérium betartása még sikerül időnként, van, amikor a költségvetési hiányt be tudják szorítani 3 százalék alá, és akadnak jó inflációs adatok is, de most mindezt nagyon megnehezíti az orosz–ukrán háború. „Nem hiszem, hogy a következő két évben be tudunk kerülni az előszobába” – fogalmazott a közgazdász.

De nem is biztos, hogy – egyelőre legalábbis – kifejezetten előnyös volna Románia számára az euró bevezetése. Mint Szabó Árpád rámutatott: ennek egyik legnagyobb hátránya, hogy az ország nemzeti bankja elveszti a kontrollt a monetáris politika felett.

Vagyis nem a Román Nemzeti Bank fog dönteni arról, hogy mennyire legyen erős az ország fizetőeszköze, hanem Frankfurtban, a központi bank fog erről határozni. Ezzel az állam kezéből kiesik az egyik eszköz, amivel szabályozni tudja az ország gazdaságát. Hátrányos lenne az is, hogy a vállalkozásoknak, intézményeknek le kellene cserélniük a könyvelési rendszerüket.

Előnyös lenne viszont abból a szempontból, hogy megszűnne az árfolyamkockázat.

– részletezte a szakember. Egy másik példában azt magyarázta: importszállítmányok esetében megeshet, hogy a vevőnek két hónap múlva kell kifizetnie az árut, de addig az árfolyam annyit változhat, hogy az egyik fél veszteségesen fog kijönni az üzletből. „Ha mindkét ország euróban kereskedik, akkor nincsenek árfolyamkockázatok, ez olajozottabbá teszi a kereskedelmi üzleteket és csökkenti a kockázatokat” – tette hozzá.

A közgazdász arról is beszélt, hogy ha két szomszédos országban eurót használnak, akkor az embereknek nem kell fejben elvégezniük a szorzást, egyből össze tudják hasonlítani az árakat, ez a határ menti régiókban különösen előnyös lenne.

Viszont „ha euróban meglátjuk, hogy mekkora a fizetésünk, akkor sírni fogunk” – fogalmazott Szabó Árpád.

Az euró bevezetése alapvetően mindent megbolydítana az egyének, a családok és az egész ország számára.

„Az első sokkok után mindenképpen jó lenne. A kis- és középvállalkozók, amelyek termelnek, azok tudnának tervezni, hosszú távra is. Már most a kis- és középvállalkozások biztosítják az ország jövedelmének jelentős részét, számukra az euró bevezetése előnyös lenne” – tette hozzá a szakember.

Összegzésként Szabó Árpád elmondta, hogy jelen állás szerint minimum két-három évre van szüksége az országnak, hogy beengedjenek az előszobába, de ha hosszas lesz a háború, akkor eltelhet még tíz év is, míg teljesíteni tudjuk a feltételeket. És akkor még két évet maradunk az előszobában, de ha nem tartjuk be a kritériumokat, akkor kikerülhet az előszobából, és kezdődik minden elölről.