Balról jobbra: Adrian Teslovan, Cseh Vajk Imre és géposztálybeli vetélytársaik, Mihai Manole és Marc Bancă
Fotó: Mihai Stetcu/ Szabó Attila
Pályafutása legjobb eredményét érte el idén az Adrian Teslovan és Cseh Vajk Imre alkotta duó a román ralibajnokságban. A csíki kettős az összetett versenyben hatodik helyen végzett, géposztályában pedig bajnok lett.
2020. november 07., 18:312020. november 07., 18:31
Még hátra van a hagyományos – idén azonban nagyon kérdéses – év végi díjkiosztó gála a romániai autóversenyek szakágaiban, de az már biztosan kijelenthető, hogy a két csíkszeredai születésű versenyző, az Adrian Teslovan és Cseh Vajk Imre alkotta duó összetettben az előkelő hatodik helyen végzett. A székelyföldi kettős bajnok lett az RC3-as géposztályban, az elsőkerék-meghajtású autók kategóriájában pedig a második helyen zárt. Mindkét autóversenyző Csíkszeredában született, ott nőtt fel. Teslovan jelenleg a munkahelye miatt Bukarestben él, Cseh pedig kiköltözött Delnére. Utóbbival beszélgettünk.
– Hat futamból állt az idei román ralibajnokság, amelynek minden versenyén közel hatvanan álltak rajthoz. Vegyük sorra az etapokat.
– Ötödik éve állunk rajthoz a Citroënnel, és ez az első év, amikor mindent versenyt sikerült befejezni. Voltak bakik, gondok idén is, de sikerült minden versenyen célba érnünk. A bajnokság az Argeș Ralival kezdődött, ahol az utolsó szakaszon csúsztunk le a dobogóról. A pitești-i rajtnál a koronavírus-járvány miatt kevés versenyzőre számítottak a szervezők, de azért elég komoly mezőny gyűlt össze. Jó időt kaptunk el, jól haladtunk, de 13 km-rel a cél előtt gumidefektet kaptunk, és defektes kerékkel nem lehetett befejezni a versenyt, emiatt nagyon sok időt veszítettünk, visszacsúsztunk, és csak a 10. helyen végeztünk.
Mi a „hazai” ralin taktikusan versenyeztünk, próbáltuk hozni a kötelezőt, az élbolyban, a top 10-ben akartunk végezni, ami sikerült is. A bajnokság a Szeben Ralival folytatódott, ahol sok év után a szervezők visszatértek a murva borítású szakaszokra, amelyek ugyan nagyon durvák voltak. Mi próbáltunk végig jól teljesíteni, és végül ezt a futamot az összetett hetedik helyen zártuk. A bajnokság negyedik versenye a Jászvásár Rali volt, megszokott versenyszínhelyek, a megszokott kitűnő szervezéssel. Ám továbbra is furcsa volt mindenki számára, hogy kimaradtak a városi szuperspeciális szakaszok, illetve a bemutatók. Ennek ellenére a szervezők végigvittek a városon, kiszállni, megállni azonban sehol sem lehetett. Ezen a ralin is sikerült megtartani helyünket az élbolyban, összetettben nyolcadikok lettünk.
Az ötödik rali a Kolozsvár környéki verseny volt, aszfalton, ahol az volt a nagy kihívás, hogy a 131 kilométer gyorsaságiból 120-on ereszkedni kellett. Ott összetettben végül az előkelő hatodik helyen végeztünk. A bajnokság a Bákó Ralival zárult, amely eredetileg nem volt benne a versenynaptárban, de mivel az aradi verseny kimaradt – a bákóiak rendezhettek. A korábbi megszokott helyszíneken voltak a gyorsasági etapok, a Moinești mellettieken durva, köves utakon kellett száguldani, a Bákó mellettiek viszont finomabb aszfalt borításúak, ahol azonban a vizes úttest nagyon csúszott.
Idén is nagyon tartottunk ettől a szakasztól, de szerencsére jól sikerült, összetettben ötödikek lettünk, sok pontot gyűjtöttünk, ami az év végi összetett hatodik helyet jelentette számunkra. Tudomásom szerint Hargita megyei, székelyföldi ralisok ennyire jól még nem szerepeltek eddig a román bajnokságban.
A végeredmények kialakításakor a hat versenyből csak öt számít, mivel a leggyengébb eredményeket nem számítják be a végső rangsorokba.
A Teslovan-Cseh dutó autója, a Citroën DS3 R3T Max
Fotó: Forrás: Cseh Vajk Imre/ facebook
– Mennyire viselte meg a koronavírus-járvány a ralibajnokságot, és honnan sikerült előteremteni a bajnokságra szükséges pénzt, miből állt össze a költségvetés?
– Elszigetelten történt minden a szervízparkokban, ahol nem léphettünk kapcsolatba szinte senkivel, kötelező volt a maszkviselés, nyilatkozatokat töltöttünk ki, és voltak kollégák, szerelők és versenyzők is, akik átestek a betegségen. Hatalmas munka szponzorokat szerezni, ennek oroszlánrészét kollégám, Ádi végzi, akinek Bukarestben van a munkahelye, és ott vannak a nagyobb, tehetősebb cégek. Én is részt veszek ebben a munkában,
Szerencsénk volt, hogy a tavalyi szezon után rögtön kezdtük előkészíteni az idei versenyeket, a koronavírus megjelenése előtt már összeállt a költségvetésünk, és a támogatóink kiálltak mellettünk. Az idei versenyszezonunk 80 ezer euróba került. Akik előttünk végeztek, a dobogósok sokkal nagyon pénzből gazdálkodhattak.
– Mit kell tudni a versenyautójukról?
– Mi egy Citroën DS3-assal versenyeztünk, gyárilag direkt raliversenyzésre épített autó. Öt évvel ezelőtt, amikor elindultunk vele, akkor még egy szerényebb verziója volt, menet közben megkapta a „maxisítást”, amivel kicsit nőtt a lóerő, és sokkal jobban megnőtt a nyomatéka. Az autónk 1,6-os, benzines és turbófeltöltős, 240 körüli a lóerő benne és 430 newtonméter a nyomatéka. Nagyon profi felfüggesztés van alatta, nagy kihívás volt megtanulni ezt jól beállítani.
Fotó: RallyPhoto Hunters
– Tervek a következő szezonra?
– Nehéz tervezni, senki sem tudja mit hoz a jövő. Készülünk, tervezünk, próbáljuk összeállítani a jövő évi költségvetést, de autót is szeretnénk cserélni. A szakszövetség sem tud egyelőre sokat mondani. Azt ígérték, hogy valamilyen módon megoldják az év végi díjazást, valószínűleg régiónként, hogy ne kelljen nagyobb tömegeket összegyűjteni egy helyre. Ezeken az év végi autós gálákon a Román Autós-szövetség (FRAS) szakágaiból rendszerint több mint ötszázan szoktak részt venni.
A 2020-as román ralibajnokság végeredménye
1. Simone Tempestini 180 pont
2. Dan Gîrtofan 177 pont
3. Norbert Maior 129 pont
4. Bogdan Marișca 107 pont
5. Cristi Dolofan 77 pont
6. Adrian Teslovan 71 pont
7. Enis Ari 70 pont
8. Adrian Răspopa 63 pont
9. Cristian Timișică 55 pont
10. Juhos Zoltán 41 pont
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot november 3-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!