Szondy Zoltánéknak a pandémiával is fel kellett venniük a harcot az ellenfelek mellett
Fotó: Haáz Vince
Eredmények szempontjából jó évet zárt az FK Csíkszereda és a Székelyföld Labdarúgó Akadémia. Szondy Zoltánt, az FK elnökét a megvalósításokról, a tervekről és az általa vezetett klub stratégiájáról kérdeztük.
2020. december 16., 22:122020. december 16., 22:12
– Különleges évet zárunk, elég csak azt figyelembe venni, hogy világjárvány alatt kezdődött el a bajnokság. Hogyan értékelné az FK Csíkszereda szereplését a román másodosztályban, mennyire sikerült az eredmények, illetve a mutatott játék szempontjából teljesíteni azt, amit elterveztek?
– Valóban, a járványhelyzet rányomta bélyegét erre az évre, Romániában különösképpen a sportra. Több csatornán folyamatosan jeleztük, hogy főleg az utánpótlás szintjén tönkreteszi a labdarúgást a felelőtlen, fontoskodó szabályozás. Nem akarok részletekbe menni, egyetlen példát hozok fel:
Ami az FK Csíkszereda felnőtt csapatát illeti, jómagam valahol „középen” állok: a szezon elején, amikor a szurkolók, a klub vezetői közül is páran valósággal követelték az edzői stáb menesztését, egyedül mondtam, hogy türelem, nem fogjuk a nálunkfelé divatos edzőcsereberét játszani pár rosszabb mérkőzés után. Most, amikor egy jobb széria, egy hétmérkőzéses veretlenség után minden rózsaszín, azért rá kell mutatni arra, hogy voltak megmagyarázhatatlan lejtmenetek is a bajnokság során, s főleg a fizikai állóképesség nem igazán volt a csapat erőssége.
Az FK Csíkszereda esetében az elvárások is sokrétűbbek: a jelenlegi 7. hely jó, előre lehet lépni. De azt is meg kell nézni, hány utánpótláskorú játékosunk mutatkozott be a csapatban, hogyan, milyen szakmai megfontolásokból kerültek a keretbe olyan labdarúgók, akikről ordított, hogy semmi keresnivalójuk itt, és a sort folytathatnám. Nyilván a jelenlegi edzőpáros élvezi a bizalmunkat, de
Valentin Suciu, az FK vezetőedzője és Szondy Zoltán
Fotó: Gábos Albin
– Fontos szerepet tölt be a klubnál az utánpótlás-nevelés, az ificsapatok milyen eredményeket értek el. Azoknak a korosztályoknak, amelyeknél nem kezdődtek el a bajnokságok, milyen alternatívát tudtak nyújtani?
– Mivel Romániában csak két korosztályban lehetett bajnokságokat tartani, az eredmények közlése egyszerű: az országos U17-es elitbajnokságban félidőben második az FK Csíkszereda, U19-ben az első. A többi korosztálynak barátságos meccseket szerveztünk nem kis nehézségekkel, utólag bevallom, hogy „mély illegalitásban” saját gyerekbajnokságokat is rendeztünk alközpontjaink részvételével.
– Az FK Csíkszeredának eddig minden évben sikerült látványos beruházásokról beszámolnia. A világjárvány miatt mennyire sikerült az elmúlt esztendőben megvalósítani a terveket?
– A járvány valóban késleltette beruházásainkat, de rámutatnék egy érdekes, az Egészségügyi Világszervezetet talán érdeklő jelenségre: nem a munkásokat, vállalkozókat döntötte le a Covid,
Azért engedek meg magamnak egy kis iróniát, mert az FK Csíkszeredát mindenhová hívták: gyere ide, építs egy pályát, mindent adunk, minden jó lesz. Aztán kiderült, hogy ez nincs, az nincs, jobb nem is folytatni. Nem akarok nevesíteni, megbántva valamely vezető hiúságát,
Fotó: Veres Nándor
– Teret hódít a női labdarúgás, ezen a téren is lépést tart az FK Csíkszereda. Milyen céljai vannak a klubnak a női focit illetően?
– Mindent akarunk. A női labdarúgásnak nagy jövője van, és főleg Csíkszeredában, ahol a női csapatsportok mindig is mostohagyerekek voltak, van hova előrelépni. Minél több kislányt szeretnénk látni a pályáinkon, és minél magasabb szinten kívánjuk versenyeztetni őket.
– Mennyire stabil pénzügyileg az FK Csíkszereda, illetve a Székelyföld Labdarúgó Akadémia?
– Vannak gondjaink, főleg a felnőtt csapat költségvetését illetően. Magyar partnereink segítenek, a helyi önkormányzati támogatás évről évre csökken.
De ez a helyzet önmagában megér egy misét: regionális érdekeltségű akadémiaként nyitott szemmel járunk az országban, és tapasztalataink alapján egyértelmű, hogy a román vezetésű önkormányzatok sokkal inkább támogatják a sportot, főleg a futballt, mint a mi, még magyar kézben lévő önkormányzataink. És ez nagyon szomorú, mert tudni kellene, hogy a sport óriási közösségmegtartó, közösségfejlesztő erő. Ezt pedig kisebbségi vezetőknek kellene a legjobban látniuk.
Nem beszélek a levegőbe, hozok két példát, de hozhatnék akár százat is: a Szeben melletti, 3000 lakosú Schellenberg falu (románul Șelimbăr – szerk. megj.) 600 ezer eurót biztosít a harmadosztályban vitézkedő felnőtt futballcsapatának. Fel akarnak jutni, nyilván. A másodosztályban a Dunărea Călărași 1,5 millió eurót kapott a Călărași megyei tanácstól. Egy erdélyi falu és egy szutyukó dél-romániai megye.
– Terveznek változásokat a felnőtt csapat keretében a téli szünetben? Mi a célkitűzése, hol végeznének a rangsorban?
– Egy-két játékosunkra érkezett ajánlat, illetve vannak tárgyalások. A célkitűzésünk ismert, a rájátszást jelentő első hatba kerülnénk.
Fotó: Gábos Albin
– Nagy port kavart az elmúlt napokban a párizsi BL-mérkőzésen történt eset. Ön szerint mennyire van jelen a romániai labdarúgásban a rasszizmus, illetve történtek-e döntések az önök által a szakszövetség felé jegyzett magyarellenes megnyilvánulások miatt?
– Nos, nagy hiba lenne összekavarni egy ostoba, sehova sem vezető divathullám keltette hisztériát az erdélyi magyarság jogos és sajnos keveseket érdeklő sérelmeivel. Én még azt tanultam az iskolában, hogy a fekete fekete és Afrikában főleg négerek laknak. Az pedig, hogy az UEFA lábbal tiporja saját szabályait néhány, a futballból eurómilliókat kereső zsoldos miatt, kifejezetten riasztó, tehát jelen esetben a román játékvezetőkkel szimpatizálok – azt hiszem, ez életemben az első ilyen alkalom.
Ami pedig a magyarellenes megnyilvánulásokat illeti, ezek még megvannak, de újra hangsúlyozom: főleg ifjúsági, gyerekszinten. Más kérdés, hogy a felnőtt csapat a járvány miatt zárt kapus mérkőzéseket játszott...
– A jövő évi U21-es Európa-bajnokságon Magyarország és Románia ugyanabba a csoportba került. Van esély arra, hogy a székelyföldi akadémia által nevelt játékosok közül valaki pályára lépjen a kontinensbajnokságon?
– Nem valószínű, hiszen ott azok a játékosok fognak játszani, akik a selejtezők rajtjakor voltak U21-esek, ilyen korú saját nevelésünk még nincs. Az U19-es, romániai rendezésű Európa-bajnokság döntő tornáján viszont szerintem idén több csíkszeredai játékosunk is pályára fog lépni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot december 15-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!