Könnyedebb borokra váltanak – Balla Géza pincészetében is keresik a pandémia okozta válságból kivezető utat

Az ópálosi farm bemutató üzletében a pincészet teljes felhozatala megvásárolható •  Fotó: Makkay József

Az ópálosi farm bemutató üzletében a pincészet teljes felhozatala megvásárolható

Fotó: Makkay József

A koronavírus-járvány a borászatokat is megviselte. Az éttermek bezárásával és a borturizmus leálltával sok borász került nehéz anyagi helyzetbe, miután a kereskedelemben is jelentősen csökkent a palackozott borok értékesítése. Ennek ellenére a hírnevet szerzett borászatok könyebben átvészelik a nehéz időszakot. Balla Géza ópálosi birtokán jártunk.

Makkay József

2021. május 24., 16:312021. május 24., 16:31

Ha rangsorolni lehet az erdélyi magyar borászatokat, a csúcson Balla Géza ópálosi szőlőbirtoka és pincészete foglalja el a képzeletbeli dobogó első helyét. A 124 hektáros arad-hegyaljai farm Erdély viszonylatában távolról sem a legnagyobb, de az itt előállított borok minősége és hírneve már rég túljutott az ország határain. Amit számos kitüntetés és a tucatnyi országba exportált kiváló minőségű bor bizonyít.

A bő két évtizedes sikertörténet mögött az 1984-ben Kolozsváron kertészmérnöki diplomát szerzett Balla Géza áll,

aki egy helyi szőlészeti és borászati állami nagyvállalatban kezdte szakmai pályafutását, és a rendszerváltás után már a mezőgazdasági nagyüzem vezérigazgatójaként igyekezett szövetkezeti hátteret biztosítani az Árpád-házi királyok idejében ismertté vált szőlőtermesztő vidék felzárkóztatásához.

Balla Géza a borturizmus újraindulásában bízik •  Fotó: Makkay József Galéria

Balla Géza a borturizmus újraindulásában bízik

Fotó: Makkay József

A sikertelen szövetkezeti próbálkozás kudarcaiból okulva megalakította saját cégét, és a kezdeti öthektáros birtokot évről évre újabb parcellákkal bővítette. Az elmúlt tíz évben sok kisgazda eladta szőlősét, miután rájött, hogy egyre nehezebb a bort értékesíteni, a pálinkának kifőzött óborra pedig szintén nincs vevő.

Fontos a borturizmus

Az ópálosi birtok borászati üzeme az évek során újabb és újabb épületekkel gyarapodott. Az ígéretesen induló borkóstolók felfuttatására panziót és különböző termeket építettek, az épületek által közrefogott tágas udvaron pedig fedett nyári kert fogadja a vendégsereget. A koronavírus-járvány tavalyi berobbanásával a borturizmus a korábbi esztendők töredékére esett vissza, idén azonban komoly reményekkel vágtak bele a vendéglátásba.

Hordókban érlelt vörösborok •  Fotó: Makkay József Galéria

Hordókban érlelt vörösborok

Fotó: Makkay József

Balla Gézával az ízlésesen megépített udvari „pagodában” beszélgetünk, ahol a napokban is rendeztek borkóstolókat, és amennyiben a nyitás ezt lehetővé teszi, nyárára már számos előjegyzés várja a Kárpát-medence különböző részeiből érkező borkedvelő vendégeket.

A ménesi borvidék ugyanis az egyik legrégibb borvidéke a Kárpát-medencének. Testes vörös borait már a középkorban nagyra értékelték. A történészek szerint Szent István idejében telepítettek ide szőlőtőkéket.

A következő évszázadokban annyira híressé vált a vidék, hogy a legtöbb magyarországi történelmi család ménesi szőlőbirtokkal is rendelkezett. A sok évszázados lendületes fejlődést előbb Trianon törte derékba, és amit az impériumváltás meghagyott, azt a negyvenes évek végén beköszöntő kommunizmus tette tönkre gyenge minőségű tömegboraival.

A modern borüzemben rozsdamentes fémtartályokba kerül a bor alapanyaga •  Fotó: Makkay József Galéria

A modern borüzemben rozsdamentes fémtartályokba kerül a bor alapanyaga

Fotó: Makkay József

A Románia-szerte ismert szakember – aki szőlészeti és borászati vállalkozása mellett a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának kertészmérnöki szakán oktat – az elmúlt évtizedekben sok fiatallal szerettette meg a szőlészet és a borászat mesterségét. Balla Géza fontos lépésként könyveli el, hogy a mezőgazdasági egyetemeken képeznek szőlészeket és borászokat is, ugyanakkor nagy gondnak tartja, hogy felszámolódott a szakmunkásképzés.

Az ópálosi farm vendégváró épületegyüttese •  Fotó: Makkay József Galéria

Az ópálosi farm vendégváró épületegyüttese

Fotó: Makkay József

Idézet
Azt tehetjük, hogy munkahelyi szakképesítéssel neveljük ki a pincészet szakmunkásait. A gazdák szaktanfolyamokkal és tapasztalatcserékkel igyekeznek pótolni a szaktudás hiányát”

– ecseteli vendéglátóm a nehéz romániai helyzetet.

A kisgazdaságok által uralt erdélyi szőlészetben és borászatban a legnagyobb gond a megfelelő szaktudás hiánya, amelyen a Balla Géza vezetésével három éve létrehozott Erdélyi Magyar Szőlészetek és Borászatok Egyesülete igyekszik segíteni tapasztalatcserék, szaktanfolyamok és borászati versenyek szervezésével.

Nő a kereslet a könnyedebb fehér borok iránt •  Fotó: Makkay József Galéria

Nő a kereslet a könnyedebb fehér borok iránt

Fotó: Makkay József

Csökkent a csúcsborok iránti kereslet

A ménesi borválaszték gerincét a testes vörös borok adják, hiszen ettől vált híressé a dél-erdélyi borvidék.

A koronavírus-járvány azonban a palackokban érlelt, így drágább minőségi vörös borok forgalmának ártott a legtöbbet: a vidék csúcskategóriás borfajtája mind a hazai kínálatban, mind az exportpiacon visszaesett.

Szerencsére a pincészet már korábban elkezdett nyitni a frizanté jellegű fehér és rozé, valamint az olcsóbb vörös borok irányába. A pár évvel ezelőtt átalakított termékskála kapóra jött, így a drágább vörös borok forgalmának visszaesését a könnyebb borokkal sikerült némileg ellensúlyozni.

Madártávlatból a ménesi Balla-birtok •  Fotó: Makkay József Galéria

Madártávlatból a ménesi Balla-birtok

Fotó: Makkay József

„Az évi 600-700 ezer palack bor mintegy fele Romániában, a többi az Európai Unió tagállamaiban, az Egyesült Államokban és Kanadában kelt el. A hosszú évek óta kialakult trendet a pandémia felborította. A borfogyasztás jelentős zsugorodását hozta az éttermek bezárása és a borturizmus leállása. A bor nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, így az élelmiszerboltokban is nehezebben talált vevőre az elmúlt esztendőben” – magyarázta Balla Géza.

A borász szerint a mostani igazából egy átmeneti jelenség, amit túl kell élniük a borászoknak is. Elsősorban a szaktudáson és a leleményességen múlik, hogy ki milyen kivezető utat talál a mostani nehéz helyzetből.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot május 19-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei