A dagasztás végére nokedlitészta állagúnak kell lennie a masszának
Fotó: Erdély Bálint Előd
Váltott tenyereken hűteni, fújdogálni a kemence hevétől még párolgó szilvás lepényt – a sütés napján nincs ennél étvágygerjesztőbb cselekedet. Asszonyelődeink, ha már felfűtötték, ki is használták a kemencét: a kenyerek után még kisültek a lepények, bekerült a dunsztolnivaló, és utána az aszalásra szánt gyümölcsdarabok – mikor minek volt szezonja.
2020. szeptember 07., 12:042020. szeptember 07., 12:04
2020. szeptember 07., 12:052020. szeptember 07., 12:05
A hamvas kék, bársonyos szilvák épp hullni készülnek a fáról, így a recsenyédi Nagy Edit az édesanyjától tanult tejfölös, gyümölcsös lepénnyel használta ki az új kenyeres kemence melegét.
Ki emlékszik a régi heti munkabeosztásos kalendáriumra? Minden napnak megvolt a feladata, hiszen a gépek nem könnyítették a munkát, asszonyelődeinknek leleményeseknek kellett lenniük, hogy spóroljanak időt és tetterőt. Hétfőn például szapultak. A hétvégi maradék étel került ilyenkor az asztalra. Szombaton sütöttek, hogy az Úr napján szelhessék meg a friss sütetű mindennapit, ami aztán kitartott egy hétig.
Az ízesített tejfölös feltétre kerülnek a szilvafelek
Fotó: Erdély Bálint Előd
Olyan leves készült, amihez nem kellett másodfogás, elég volt a langyos lepény. A gyermekek beérték a galambassal vagy vakarúval, azaz a dagasztóteknő oldaláról összekapart tésztából elsőként kisülő, borsszemű kenyérmadárral.
Mi otthon a kenyerek után vendégperecet sütöttünk. A kalácstésztából kikerekített finomság a kemence földjén sült. Bevetés után kezdődhetett ennek dagasztása, a kisült kenyerek után még egyszer kipemetézte édesanyánk a kemence fenekét: a párában sültek kerekre és ropogósra a nagy méretű perecek.
A már majdnem készre sült kenyerek mellett illatozik a lepény
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tepsis kemencés lepényt Tamási Áron író húga, a szép emlékű Sipos Ferencné, Erzsi néninél ismertem meg. Amíg ő kalauzolhatta az emlékház látogatóit, előbb bekopogtunk hozzá, abbahagyta a munkálkodást, és eljött velünk a Tamási-házhoz. Egy alkalommal kis türelmet kért, mert épp sültek a lepények.
Olyan illatok töltötték meg a környéket, hogy alig vártuk, nyíljon már végre a kemence száda, láthassuk az ínycsiklandó forrást. Soha nem felejtem el, amint elénk tette tepsistől egy kés társaságában az aranyló lepényt! Nem kellett kóstolásra buzdítania, nem vártuk, hogy kihűljön. Az utolsó morzsáig felfaltuk az első, majd a második tepsi süteményt is. Bárhányszor megcsap a frissen sült lepény kemenceillata, elmondok egy fohászt Erzsi néniért, a valahai Tamási lányért.
A kemencés, szilvás falnivalónak ki tud ellenállni?
Fotó: Erdély Bálint Előd
Lepénylelés Editnél
Hasonló élményt éltük meg a Nagyhomoród panzió kemencéje körül. Nagy Edit aznap kétszer is dagasztott: előbb kenyeret, aztán a szilvás lepény tésztáját. A vaníliás, sülő szilva- és tésztaillat összeért a kenyéren fonnyadó káposzta illattával, illetve a parázs semmivel össze nem téveszthető bukéjával. Így hát nem csoda, ha még forrón kellett felszeletelnie az aznapi desszertet.
Hozzávalók két tepsi lepényhez: egy kg liszt, két tojás, 20 dkg cukor, egy citrom lereszelt héja, egy csapott kávéskanál só, 30 dkg vaj, 50 g élesztő, fél liter langyosított tej. Továbbá: 4 dl tejföl, 6 tojás sárgája, 10 dkg cukor, egy tasak vaníliás cukor, búzadara a tészta megszórásához, ízlés szerint kristálycukor, és annyi magvaváló szilva, amennyivel be szeretnénk borítani a lepényünket.
Egy tartalmas leves másodfogásaként is tálalható ez a desszert
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkészítés: A langyos tejben habverővel elkeverjük a cukrot, a citromhéjreszeléket, a tojásokat, sót és az élesztőt, majd hozzáadagoljuk a liszthez. Dagasztás közben belecsorgatjuk a felolvasztott vajat. Inkább lágy tésztát kapunk, amit jól kidolgozunk. Fél óra kelesztés után kettéválasztjuk.
Közben a tejfölös feltét hozzávalóit összekeverjük. A megmosott szilvát megtörölgetjük, kimagozzuk és kettéválasztjuk.
Egy egyik tésztaadagot gyúródeszkán tepsi nagyságúra nyújtjuk, és kikent tepsibe simítjuk. Vékony rétegben megszórjuk búzadarával, ráöntjük és elegyengetjük az ízesített tejfölt, majd meghatározott formában ráborogatjuk a fél szilvákat. Aki kedveli a karamellizált cukor ízét, a sütés félidejében szórja meg a süteményt ízlés szerint kristálycukorral.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot szeptember 2-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!