Megosztottság, kimerültség és járványkezelési hiányosságok a negyedik hullámverésben

Simon Virág 2021. október 04., 20:25 utolsó módosítás: 2021. október 05., 08:47

Páros lábbal rúgta ránk az ajtót a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amelyben korábban nem tapasztalt mértékben növekszik a súlyos betegek száma. A páciensek mellett ugyanakkor maga a társadalom is alapos konzultációra szorulna, hiszen mostanra szinte példátlan módon eluralkodott az emberek körében a megosztottság, a bizalmatlanság, az amiatt érzett düh, hogy egyelőre senki nem látja, mikor lesz, lehet vége ennek az állapotnak. Eközben az egészségügyi személyzet egyre kimerültebb, holott a munka neheze talán csak ezután vár rájuk. Szakembereket kérdeztünk arról, hogy vajon ezúttal felkészültebbek vagyunk-e az újabb hullámra, és hogyan lehetne megálljt parancsolni ennek a helyzetnek.

Megosztottság, kimerültség és járványkezelési hiányosságok a negyedik hullámverésben
galéria
Az egészségügyben dolgozók számára a járvány elején a rengeteg ismeretlen tényező volt ijesztő, mostanra viszont a krónikus fáradtság okozza a legnagyobb gondot Fotó: Beliczay László

2020 tavaszán a szakemberek is csak találgatták, hogy mi fán terem a koronavírus. Sok nyugati államhoz képest ráadásul Romániában egy régóta sokat bírált, számos szempontból javításra szoruló egészségügyi rendszerrel találta szembe magát a járvány. Vajon a negyedik hullámban immár jócskán benne járva kijelenthetjük, hogy ezúttal a kórházak, az egészségügyi személyzet felkészült a hatékonyabb ellátásra?

Vass Levente egészségügyi államtitkár úgy látja, a koronavírus-járvány száz éve nem látott kihívás elé állította nemcsak az egészségügyi rendszert, de az egész társadalmat.

Megmutatta, hogy milyen hiányosságokkal küzd a rendszer, és hol kellene fejleszteni. Az államtitkár rámutatott, ma már megfelelő kezelések, eszközök állnak a kórházak, szakorvosok rendelkezésére, amivel kezelni tudják a koronavírusos betegeket, a kórházakban ugyanakkor elegendő védőfelszerelés és gyógyszer is van.

A krónikus betegekről is gondoskodnak

Az eddigi tapasztalatok alapján most, a negyedik hullámban nem arra törekednek, hogy teljes kórházakat koronavírusos betegek fogadására alakítsanak át. Ehelyett arra kérték a menedzsereket, hogy a betegellátást úgy szervezzék meg, hogy az intézményekben a krónikus betegségben szenvedők is kapjanak helyet és ellátást.

„Életévek vesztek el amiatt, hogy a nem koronavírusos betegek nem jutottak megfelelő ellátáshoz, megfelelő időben szakorvoshoz. Éppen ezért most arra kértük a szakorvosokat, hogy figyeljenek oda sokkal jobban a krónikus betegekre, fogadják őket a járóbeteg-rendelőkben, állítsanak fel sürgősségi sorrendet, és mindenkit vizsgáljanak, kezeljenek, műtsenek és gyógyítsanak. Azt várjuk el minden orvostól, függetlenül attól, hogy milyen osztályon dolgozik, hogy az infektológus és intenzív terápiás kollégáival vállvetve vegye ki részét a gyógyításból, biztosítson folyamatos ellátást a nem koronavírusos betegeknek” – hangsúlyozta Vass Levente.

Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az intenzív terápiás ágyakat is az igényeknek megfelelően sorolják be aszerint, hogy koronavírusos vagy más betegségben szenvedőknek tartják fenn, attól függően, hogy épp mire van nagyobb szükség.

Kérdésünkre, hogy a szaktárca mit tud tenni azon orvosok és asszisztensek érdekében, akik az elmúlt másfél évben folyamatosan helytálltak, és akkor is teljes odaadással dolgoztak, amikor rengeteg beteg szorult kórházi kezelésre, Vass Levente úgy fogalmazott, anyagilag próbálják motiválni a koronavírusos betegeket kezelő szakembereket. Bíznak benne, hogy ezek a szakemberek most, a negyedik hullámban is kitartanak.

Előrelépés a digitalizációban

Ennél pesszimistábban nyilatkozott Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, aki szerint az elmúlt másfél évben történtek ugyan előrelépések, de alapvetően rengeteg rendszerszintű változásra lett volna lehetőség, ami elmaradt. Pozitívumként azt említette, hogy megvalósult, illetve jól működik a közös digitális platform, amit a népegészségügyi igazgatóságok (DSP) és a háziorvosok használnak.

A járvány elején a megyei igazgatóságok lehetőségeik és vezetőik rátermettsége függvényében tudták a meglévő számítógépes rendszerüket fejleszteni és használni, ez azt jelenti, hogy 40 népegészségügyi intézménynek külön-külön kellett biztosítania az információáramlást. Ezt sikerült mára egységesíeni. A digitális eszközök megvannak, és használják is őket, így a magán- és az állami laboratóriumokban készült tesztek eredményeiről azonnal értesülnek a népegészségügyi szakemberek és a háziorvosok is.

„Háborút vívunk, mindenkit be kellett volna vetni”

A szakember szerint ugyanakkor már a járvány előtt aktuális volt, de az elmúlt másfél évben még sürgetőbbé vált, hogy változtatni kell a megkövesedett szabályokon, előírásokon, és lehetővé kell tenni, hogy a különböző osztályokon dolgozó orvosok és asszisztensek besegítsenek máshol, ahol szükség van rájuk. Jelenleg ugyanis ha valakit a balneo-fizioterápiás osztályra vettek fel, azt nem lehet más osztályra áthelyezni akkor sem, ha az ő osztályán éppen nem zajlik kezelés.

Lorenzocivi úgy látja: az egészségügyi minisztériumnak egy rendelettel lehetővé kellett volna tennie, hogy a különböző szakorvosok besegítsenek az intenzív terápián, hiszen rezidens korukban voltak ezen az osztályon is, és mindannyian általános orvosok is.

Úgyszintén az egészségügyi asszisztenseket is át lehetett volna helyezni egyik osztályról a másikra. A szakember azt is hasznosnak tartotta volna, ha az elmúlt másfél évben gyorstalpaló tanfolyamokat szerveztek volna, hogy minél többen tudjanak besegíteni azokon az osztályokon, ahol szakemberhiány van. A közgazdász hiányolja, hogy az egészségügyi minisztérium egyáltalán nem foglalkozott ezekkel a problémákkal.

„Romániában nincs orvoshiány, csak a szakminisztérium rosszul kezelte a helyzetet. A háborúban az ápoló is műt, s a koronavírus-járvány ellen igazi háborút vívunk, így mindenkit be kellett volna vetni, aki egészségügyben dolgozik” – fogalmazott Lorenzovici. Hozzátette: ha osztályozni kellene az egészségügyi minisztérium hozzáállását és munkáját az elmúlt másfél éves járványidőszakban, akkor 5–6-os jegyet lehetne adni. „Ennél jóval többet kellett volna tenni, rendszerszintű változásokat eszközölni” – összegzett az egészségügyi közgazdász.

Az egészségügyi közgazdász szerint a statisztikákban is jól látható, hogy a járvány kezdete óta a krónikus betegek nem kaptak elegendő figyelmet Fotó: Veres Nándor

Gyógyítás helyett kezelés

Lorenzocivi arra is kitért, hogy a koronavírus-fertőzést továbbra sem tudják gyógyítani, hiszen a kórházakban a vírusfertőzés okozta tüneteket kezelik. „Az intenzív terápiára kerülő betegek nagyon nagy százaléka nem éli túl. Ez azt is jelenti, hogy nem a lélegeztetőgépek száma befolyásolja a túlélést. Túl van értékelve az intenzív terápia hatása. Erről azonban nagyon keveset vagy egyáltalán nem beszélnek, pedig az adatok azt mutatják, hogy a lélegeztetőgépre került betegek túlélései esélye nagyon alacsony” – mutatott rá.

Vannak egyébként olyan kórházak, ahol növelték az oxigénellátási kapacitásukat, úgynevezett szubintenzívvé alakítottak kórtermeket, hogy időben segíteni tudjanak a betegeknek, de ezek a fejlesztések egyéni kezdeményezések révén valósultak meg, nem rendszerszintűek.

A szakértő szerint a fertőzés terjedésének megakadályozására és a védőoltás fontosságának tudatosítására kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni.

Nem figyelnek a szakértőkre és a számokra?

Az egészségügyi szakember szerint azt sem szabad a szőnyeg alá seperni, hogy a kizárólag vagy nagyrészt koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi rendszerben nagymértékben elhanyagolták a krónikus betegeket.

Elmondta, jól látszik a statisztikákban is, hogy ez több ember halálához járult hozzá, mint maga a koronavírus. Lorenzovici úgy véli, az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár is hozzájárult ehhez a hosszú távon, pár év múlva is negatív hatásokkal jelentkező helyzethez azzal, hogy megszüntette a kórházakban a teljesítményarányos finanszírozást.

Míg korábban a kórházak a beteglétszám alapján kaptak támogatást, ezt teljes mértékben megszüntették.

A közgazdász szerint ez azt eredményezte, hogy a nem koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosok az elmúlt másfél évben nem végezték a munkájukat, olyan intézményekről is tud, ahol a legnagyobb járvány idején be sem mentek.

„A szakminisztérium és az egészségbiztosítási pénztár áthidaló megoldásként azt kellett volna tegye, hogy legyen egy állandó fix támogatás, de maradjon meg a teljesítményarányos finanszírozás is. Ez motiválta volna a kórházmenedzsereket, de az orvosokat is, hogy dolgozzanak. Akkor nem maradtak volna el az életmenő onkológiai műtétek, figyelemmel követték volna a krónikus betegek állapotát, odafigyeltek volna rájuk, kevesebb lenne az agyvérzés, stroke” – sorolta.

Kérdésünkre, hogy ha a problémát statisztikák és számadatok is alátámasztják, miért nem történt ebben az ügyben előrelépés, Lorenzocivi úgy fogalmazott:

sajnálatos módon az egészségügyi minisztérium nem hajlandó független elemzőket meghallgatni, a meglévő információkat értelmezni, holott a betegek jogaiért harcoló szervezetek is már rég jelzik, hogy nagy gondok vannak.

Pedig a számok pontosan mutatják, hogy nyáron is, amikor nagyon alacsony volt a koronavírus-fertőzöttség és a kórházak java része visszakapta eredeti rendeltetését, a 2019-es beavatkozások, kezelések, műtétek csupán 10–20, ritkán 50 százalékát végezték el.

Krónikus kimerültség és kiégés

A járványtanászok és az intenzív terápiákon dolgozó szakemberek nagy része eközben felmérhetetlen módon kimerült, sokan emiatt megbetegedtek, illetve krónikus fáradtság uralkodott el rajtuk. Míg a járvány első és második hullámában az egészségügyi személyzet, illetve főként a koronavírusos betegeket ápolók számára elsősorban a rengeteg ismeretlen tényező volt ijesztő, mostanra a krónikus fáradtság okozza a legnagyobb gondot – tudtuk meg Jánosi Edith-től, a Maros Megyei Klinikai Kórház orvosigazgatójától.

A szakember rámutatott: a nemrég berobbant negyedik hullám főként abban tér el az előző hullámoktól, hogy egyszerre sok, súlyos állapotban lévő beteget kell kezelni a kórházakban.

Korábban fokozatosan nőtt a betegek száma, és nem volt ilyen sok a súlyos állapotban lévő beutalt. „Különösen a fertőzőosztályon dolgozó orvosok vannak nagyon kimerülve. Ők folyamatosan készenlétben voltak, akkor pihentek csak, amikor ők is elkapták a kórt és pihenniük kellett. A krónikus fáradtságot nem lehet egy-két hét pihenőszabadság alatt kipihenni. Van olyan kollégánk, aki az elmúlt másfél év alatt teljesen megőszült, más azt mondja, semmi másra nem vágyik, csak hogy egyedül legyen egy elhagyott szigeten. Nap mint nap helytállnak, de ők is emberek, kiégtek, elfáradtak” – magyarázta az igazgató.

Szerinte az is nehézséget jelent, hogy a lakosság egy része bizalmatlan az orvosokkal szemben, nem kér tőlük időben segítséget, és akkor kerül kórházba, amikor az állapota már nagyon súlyos, ilyen esetben pedig nem biztos, hogy tudnak segíteni rajta, ez rendkívül megterhelő. Ezeket a körülményeket az anyagi motiváció sem tudja föltétlenül ellensúlyozni.

Még a szakemberek szerint is lehetetlen megjósolni, hogy mikor lesz vége a járványnak. Az viszont biztos, hogy a nyájimmunitás háttérbe szorítaná a vírust Fotó: Beliczay László

Sokan már a jó tanácsot sem fogadják el

A bizalmatlanság ugyanakkor nemcsak a kórházban dolgozó orvosok felé irányul, hanem a háziorvosokkal szemben is megnyilvánul. Pap Mártha háziorvos arról számolt be, hogy soha nem látott megosztottság és bizalmatlanság tapasztalható a páciensek körében, a páciensek részéről. Az orvosokhoz hasonlóan a járvány első felében a civilekben is inkább az ismeretlentől való félelem volt a legerősebb érzés, hiszen nem tudták, hogy mivel állnak szemben és miként védekezhetnek. 

Most azonban az emberek egy része már nem hajlandó elfogadni a szakvéleményüket, a diagnózist, a jó tanácsot sem.

„Azt mondják nekünk, hogy biztos lefizettek, azért beszélünk a koronavírusról és népszerűsítjük az oltást. Volt olyan betegem, hogy miközben a közegészségügyi igazgatóságtól sms-t kaptam, hogy pozitív lett a koronavírustesztje, ő a rendelő előtt várt engem, hogy vizsgáljam meg és adjak kezelést, mert nem érzi jól magát. Hiába volt gyenge és beteg, nem akarta, hogy kórházba vigyék. Senkinek nem hitt, és senkiben nem bízott, csak azokban az összeesküvés-elméletekben, amelyeket az interneten olvasott vagy a szomszédjától hallott” – panaszolta a háziorvos.

Pap Mártha sajnálatosnak tartja, hogy a megosztottság, a szakadék a járványt elfogadók és az azt tagadók között soha nem látott méreteket öltött. „Bár nekünk az a feladatunk, hogy diagnózist állítsunk fel, kezeljünk és közérthető módon információkat adjunk át, ez egyre nehezebb” – fogalmazott.

Ugyanakkor míg a közösség egyik fele bizalmatlan az orvosokkal, egészségügyi alkalmazottakkal szemben, azért sokan vannak olyanok is, akik meghallgatják a tudományos magyarázatokat, és lehetőségeikhez mérten védik magukat a fertőzéstől. A két tábor közötti ellentét viszont hosszú távon is rendkívül ártalmas lesz a szakember szerint.

Mikor lesz vége?

Ilyen körülmények között a tízpontos kérdés, amire mindenki szeretné tudni a választ, hogy mikor lesz már végre vége ennek az egésznek, mikor térhetünk vissza a normális életünkhöz, egyáltalán vége lesz-e valaha. Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője leszögezte: lehetetlen ilyen jellegű jóslatokba bocsátkozni, ezért nem is teszi.

Az viszont biztos, hogy a nyájimmunitás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a vírus háttérbe szoruljon, „beszelídüljön” a többi koronavírus mellé.

Ehhez arra van szükség, hogy egy-egy ország, térség lakosságának 85–90 százaléka be legyen oltva, illetve túllegyen a betegségen. „Hetente, sőt néha naponta új dolgokat tudunk meg a vírusról. Lehetnek újabb mutációi is, ilyen körülmények között biztosat nem lehet mondani. Újabb hullámok is biztosan lesznek, csak nem tudjuk, hogy milyen intenzitásúak. Hangsúlyozzuk a védőoltás fontosságát, a harmadik oltás beadatásának fontosságát, hogy minél több embernek legyen immunitása, jelentősen csökkenjen a súlyos megbetegedések kialakulása” – összegzett Fejér Szilárd.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot október 4-én.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport