„Mára ez gyűjtőfogalom lett, és az informatikának nagyon fontos kutatási területévé vált. A mesterséges intelligenciának mint kutatási területnek több alterülete van, ezek közül a legnépszerűbb a gépi tanulás, amely azért került reflektorfénybe, mert a számítógépeknek a számítási kapacitása rohamosan megugrott. Ezzel párhuzamosan számos olyan kutatás látott napvilágot, ami a gépi tanulásnak köszönhetően megoldást kínált régi és új problémákra, például az arc- vagy nyelvfelismerés területén, de ennek köszönhetően jelentek meg önvezető járművek is” – magyarázta a szakember.

Hogy működik a gépi tanulás?

A gépi tanulásban két fő irány van. A felügyelt tanulás során a program emberi felügyelettel tanul. W. Szabó Péter példaként elmondta: ha azt akarjuk megtanítani a gépnek, hogy felismerje a macskát, akkor nagyon sok, macskát és nem macskát tartalmazó adathalmazt adunk a mélyneuronális hálónak, amely előbb-utóbb – de inkább előbb – megtanulja, milyen képet kell macskának nyilvánítania.

– érzékeltette az MI teljesítményét.

A gépi tanulás másik fő irányvonala a felügyelet nélküli tanulás, amelynek esetében az ember nem vesz részt a tanulási folyamatban. Ehelyett egy sok millió soros adathalmazt bocsátanak a gép rendelkezésére, a program pedig ebből tanul – megnézi, hogy melyek a hasonló és eltérő adatok, és hogyan lehet azokat felhasználni. A felhasználóiélmény-kutatás során például, amellyel W. Szabó Péter évek óta foglalkozik, azon dolgoztak, hogy egy adott weboldalt felkereső személy minél egyszerűbben tudjon az oldalon tájékozódni, megtalálja a számára fontos dolgokat és elégedetten távozzon. Egyszóval a gép és az ember közötti interakciót tennék jobbá és zökkenésmentesebbé.

A kutatás során rájöttek, ahhoz, hogy ez minél hatékonyabban megvalósuljon, a látogatóknak egyedi felhasználói élményt kellene biztosítaniuk. Az azonban nem reális elvárás, hogy minden ember mellé dizájnert rendeljenek, aki egyedi igények alapján alakítja a felületet. Az viszont megoldható, hogy mesterségesintelligencia-alapú rendszer segítségével minden felhasználó személyre szabott élményt kapjon. A felügyelet nélküli gépi tanulás révén a program a rendelkezésére bocsátott adatokból megtanulhatja, hogy az adott felhasználó mit szeret, illetve a többi felhasználó adatait is hasznosítva rájönne, hogyan lehet a felhasználói élményt folyamatosan jobbá tenni.

A szakértő ezen a ponton robbanásszerű növekedést jósol, és akár az is előfordulhat, hogy az MI bizonyos szinten lekörözi az emberi intelligenciát, hiszen nem kell szembesülnie a biológiai test korlátaival.

„Olyan szintre tud eljutni, amit mi, emberek fel sem tudunk fogni” – fogalmazott.

„Az emberiségnek nincs félnivalója”

Ugyanakkor legyen bármilyen okos is, a mesterséges intelligencia csak annyit tud a világról, amennyit mi megmutatunk neki valamilyen módon, hiszen mi teremtjük meg számára a környezetet – hívta fel a figyelmet W. Szabó Péter. A jobb felhasználói élmény biztosítását célzó program, amellyel ők dolgoznak, nem tudja például, hogy micsoda egy felhasználó, egy ember – csak a hatalmas, sokdimenziós mátrixban látja a számokat. Ha az MI el is jut oda, hogy mesterséges intelligenciát programozzon, akkor sem fogja úgy átlátni a világot, mint ahogyan az a filmekben szerepel.

– hangsúlyozta a szakember.

Ez a fejlődés ugyanakkor meglátása szerint hihetetlen jólétet és ma elképzelhetetlenül egyszerű életet eredményezhet. Hasonló lesz ez a változás az ipari forradalomhoz, amely gyökeresen megváltoztatta a társadalmat. „Igaz, hogy a gép jobban tud tanulni, mint az ember, de az emberek többsége sokkal kreatívabb, mint a programok. Így a repetitív, unalmas munka helyett kreatív munkával tudnak majd foglalkozni” – vetítette előre a lehetséges jövőt.

Világszinten gyermekcipőben jár a szabályozás

Mindezek mellett W. Szabó Péter szerint mindenképpen szükség van törvényes keretre és etikai értékrendre, melynek alapján az MI fejlesztése történik, hiszen enélkül könnyen előfordulhat, hogy rossz célokra használják fel.
„A felelősség a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereké, de az, hogy az ő felelősségük nyilvánvaló legyen, kellenek törvényi szabályozások. Világszinten nagyon gyenge az MI felhasználásának szabályozása, az egyetlen valamire való keret az Európai Unióban működik, amely az adatok irányából közelítette meg a dolgot.

Az uniós döntéshozók felismerték, hogy a személyes adatoknak értékük van és ezekkel vissza lehet élni, a digitális adatok hihetetlen piaci értéket jelentenek. Ezeket védi a GDPR, más országokban ez egyáltalán nem így van” – magyarázta.

Mit tud megtanulni egy szoftver?

A digitális adatok értékére világított rá Sándor Csanád fiatal kutató is, aki a Bosch kolozsvári kutatás-fejlesztés részlegén dolgozik, illetve ezzel párhuzamosan a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) doktorandusza, ahol oktatói tevékenységet is folytat. Mint rámutatott: azok a cégek tudnak leghatékonyabban fejleszteni és fejlődni, amelyek nagy adatmennyiséget tudnak kutatóik és az MI rendelkezésére bocsátani. Sándor Csanád jelenleg a számítógépes látás területén kutat, a képekben és videókban található információk kinyerésére „tanítja” meg a számítógépes programokat.

„Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat megtanulja, olyan képekre, videókra van szükségünk, amelyeken be van jelölve, hogy hol van a sáv vagy mondjuk az autók. Ha elég nagy adathalmaz áll rendelkezésünkre, akkor az algoritmus ezeket megtanulja és később feismeri” – magyarázta.

Sándor Csanádtól azt is megtudtuk, hogy nagyon sokan foglalkoznak a gépi tanulással a gyógyszerkutatástól kezdve az informatikáig. Szinte naponta kisebb-nagyobb újítások jelennek meg. Míg az egyetemi kutatócsoportok közzéteszik az eredményeiket, a nagy cégeken belüli kutatócsoportok gazdasági megfontolásból az elért eredményeket maguknak tartják meg. Az más kérdés, hogy az egyetemeken végzett kutatások mennyire segítik a mindennapi életet, mennyire nyújtanak megoldást a hétköznapi problémákra.

Van félnivalónk?

Sándor Csanád szerint nehéz megjósolni, hogy 15 év múlva mire lesz képes az MI. Szakmai körökben meglehetősen éles vita van azzal kapcsolatban, hogy lesz-e általános, emberi szintű mesterséges intelligencia, bekövetkezik-e az, hogy a gép saját döntéseket hozzon, helyzeteket értékeljen. Van, aki szerint ha ez megtörténik, az veszélyt jelenthet az emberekre, mások azt mondják, ettől még fényévekre vagyunk. „Amennyire én belelátok a témába, nem hiszem, hogy a következő 15 évben félni kell a döntéseket hozó MI-től, de tény, hogy nagyon sok területet megváltoztatott, felgyorsította a fejlődést, a kutatást, és ez az elkövetkező években is így lesz” – fejtette ki.

Sándor Csanád biztosnak látja, hogy ez idő alatt eljutunk az önvezető autókig, de szerinte attól nem kell tartani, hogy az emberek elveszítik a munkájukat az MI miatt, hiszen a termelésben elsősorban nem a mesterséges intelligencia, hanem az automatizálás az, ami kiszorítja az emberi munkát a gépivel szemben. „Amitől rövid távon tartani lehet, az az, hogy hol alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Hiszen a hadászatban például visszaélhetnek az arcfelismerő és parancsvégrehajtó képességével” – magyarázta.

Az emberi intelligencia leutánzása

Bodó Zalán, a BBTE Matematika és Informatika Karának docense, aki mesterségesintelligencia-kutatással, azon belül gépi tanulással foglalkozik, úgy jellemezte az MI-t, mint az élővilág intelligens viselkedésének számítógépes modellje. Másképpen fogalmazva „megpróbáljuk leutánozni a nem feltétlenül emberi intelligenciát valamilyen számítógépes környezetben”.

Példaként említette, hogy ilyen lehet egy automatikus fordító megvalósítása, amely képes egy természetes nyelvű szöveget egy másik nyelvre lefordítani, vagy egy webáruházba beépített ajánlórendszer, amely a felhasználó előzetes tevékenysége alapján új árucikkeket javasol megvásárlásra, de gondolhatunk az e-mail-fiókunkban hatékonyan működő spamszűrőre is.

„Az erdélyi egyetemeken, kutatóintézetekben tehát valójában ugyanolyan körülmények között tudunk kutatni, mint a fejlettebb központokban. Ez persze csak részben igaz, a dolgokat némileg korlátozzák a rendelkezésünkre álló hardveres, illetve pénzügyi erőforrások: előbbi a költséges kísérletek kivitelezéséhez, utóbbi pedig a neves konferenciákra való kijutáshoz szükséges. És természetesen – teljesen racionális okok miatt – egy kisebb kutatócsoport nehezen veszi fel a versenyt az akár több száz kutatót foglalkoztató intézetekkel” – tette hozzá a szakember.

„Helyrehozzák, amit mi elrontottunk”

Bodó Zalántól is megkérdeztük, kell-e félnünk attól, hogy az MI átveszi az uralmat az emberek, az emberi társadalom felett. A szakember rámutatott: a számítógépeket algoritmusok vezérlik, amelyek természetesen tanulhatnak is, azonban szerinte még távol állunk attól, hogy emberi szintű mesterséges intelligenciáról beszéljünk, és az is kérdés, hogy a mai számítógépekkel ez vajon megvalósítható-e.

„A manapság használatos eszközök, számítógépek, okostelefonok stb. kiegészítenek, kiterjesztenek minket, nagyban megkönnyítik az életünket, de nem döntenek helyettünk. De tekintve, hogy mennyi kárt teszünk a természetben, hogy mindig az utolsó utáni pillanatban kezdünk el gondolkodni, cselekedni – bár a Holdra is sikerült már eljutnunk –, talán nem is olyan nagy baj, ha valamikor a távoli vagy nem is olyan távoli jövőben a gépek önállóvá válnak és átveszik az uralmat az emberek felett. Talán helyrehozzák azt, amit mi elrontottunk.”