Gépek és emberek: nagy lehetőségeket rejt a mesterséges intelligencia térhódítása

Simon Virág 2022. március 25., 18:28

Sakkban már legyőzi az embert, és talán a legjobb professzornál is gyorsabban tudja értelmezni az orvosi eredményeket. Szinte biztos, hogy néhány év múlva az autónkat fogja vezetni, és az sem kizárt, hogy egyszer önmaga programozásával fog elképzelhetetlen sebességgel fejlődni. A mesterséges intelligencia (MI) már Erdélyben, illetve Székelyföldön sem ismeretlen fogalom, sőt egyre szélesebb körben kutatott terület. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hol tart ma ez a tudományterület, mire képes, és mire számíthatunk 10–15 éves távlatban.

Gépek és emberek: nagy lehetőségeket rejt a mesterséges intelligencia térhódítása
galéria
Számos olyan terület van, ahol az MI számára már nem ellefél az ember, a kiadványunknak nyilatkozó szakemberek szerint mégsem kell félnünk a gépektől Fotó: pexels.com

Amikor mesterséges intelligenciáról, az MI-ről beszélünk, sokunknak ember formájú robotok jutnak eszünkbe, amelyek hozzánk hasonlóan kommunikálnak, házimunkát végeznek, harcolnak és egyre okosabbá válnak. De mit is fed tulajdonképpen a kifejezés, mi a céljuk az ezzel kapcsolatos kutatásoknak, és egyáltalán kell-e tartanunk attól, hogy az MI miatt elveszítjük a munkahelyünket?

W. Szabó Péter marosvásárhelyi informatikus meghatározása szerint a mesterséges intelligencia egy olyan számítógépes program, amely valamilyen problémát old meg, illetve olyan döntéseket hoz, amelyekkel az emberi intelligenciát utánozza.

„Mára ez gyűjtőfogalom lett, és az informatikának nagyon fontos kutatási területévé vált. A mesterséges intelligenciának mint kutatási területnek több alterülete van, ezek közül a legnépszerűbb a gépi tanulás, amely azért került reflektorfénybe, mert a számítógépeknek a számítási kapacitása rohamosan megugrott. Ezzel párhuzamosan számos olyan kutatás látott napvilágot, ami a gépi tanulásnak köszönhetően megoldást kínált régi és új problémákra, például az arc- vagy nyelvfelismerés területén, de ennek köszönhetően jelentek meg önvezető járművek is” – magyarázta a szakember.

Hogy működik a gépi tanulás?

A gépi tanulásban két fő irány van. A felügyelt tanulás során a program emberi felügyelettel tanul. W. Szabó Péter példaként elmondta: ha azt akarjuk megtanítani a gépnek, hogy felismerje a macskát, akkor nagyon sok, macskát és nem macskát tartalmazó adathalmazt adunk a mélyneuronális hálónak, amely előbb-utóbb – de inkább előbb – megtanulja, milyen képet kell macskának nyilvánítania.

Az MI a legtapasztaltabb professzoroknál is jobban ki tudja értékelni egy CT-vizsgálat eredményét, pont azért, mert a tanulás során sokkal több CT-felvételt látott, mint a szakember. Az MI le tudja győzni a legjobb sakkmestert, mert sokkal több a tapasztalata, és le tud játszani több milliárd sakkmeccset akár önmagával”

– érzékeltette az MI teljesítményét.

A gépi tanulás másik fő irányvonala a felügyelet nélküli tanulás, amelynek esetében az ember nem vesz részt a tanulási folyamatban. Ehelyett egy sok millió soros adathalmazt bocsátanak a gép rendelkezésére, a program pedig ebből tanul – megnézi, hogy melyek a hasonló és eltérő adatok, és hogyan lehet azokat felhasználni. A felhasználóiélmény-kutatás során például, amellyel W. Szabó Péter évek óta foglalkozik, azon dolgoztak, hogy egy adott weboldalt felkereső személy minél egyszerűbben tudjon az oldalon tájékozódni, megtalálja a számára fontos dolgokat és elégedetten távozzon. Egyszóval a gép és az ember közötti interakciót tennék jobbá és zökkenésmentesebbé.

A kutatás során rájöttek, ahhoz, hogy ez minél hatékonyabban megvalósuljon, a látogatóknak egyedi felhasználói élményt kellene biztosítaniuk. Az azonban nem reális elvárás, hogy minden ember mellé dizájnert rendeljenek, aki egyedi igények alapján alakítja a felületet. Az viszont megoldható, hogy mesterségesintelligencia-alapú rendszer segítségével minden felhasználó személyre szabott élményt kapjon. A felügyelet nélküli gépi tanulás révén a program a rendelkezésére bocsátott adatokból megtanulhatja, hogy az adott felhasználó mit szeret, illetve a többi felhasználó adatait is hasznosítva rájönne, hogyan lehet a felhasználói élményt folyamatosan jobbá tenni.

Csomagszállító robot munka közben. A koronavírus-járvány alatt az érintkezésmentes bevásárlást tette lehetővé a világ több pontján Fotó: pexels.com

„Tegyük fel, hogy van egy sportfogadásos weboldalunk. Amikor egy felhasználó első alkalommal megérkezik, nem tudjuk, mire szeretne fogadni. Elkezdi használni a weboldalt, és mi a gépi tanulásnak köszönhetően előbb-utóbb tudni fogjuk, hogy ő focimeccsekre fogad, jellemzően spanyol csapatokra, ezen belül is a Real Madridra. Legközelebb, amikor ellátogat az oldalra, a kezdőlapon a Real Madrid fog megjelenni, látni fogja, hogy mikor lesz a legközelebbi meccs, és milyen bónuszt adunk neki azért, mert Real Madrid-szurkoló. Az MI az emberi felügyelet nélküli tanulás során a rendelkezésére álló adathalmazból nagyon pontosan meg tudja határozni, hogy a felhasználóink mit szeretnének. Ezzel sokkal jobb felhasználói élményt tudunk nyújtani” – példázta a vásárhelyi informatikus.

MI-t programozó MI lehet a jövő

De ha már most is képes erre az MI, mire számíthatunk mondjuk 15 év múlva? W. Szabó Péter hangsúlyozta: az informatika, ezen belül is a mesterségesintelligencia-kutatás rohamosan fejlődik, és nem úgy tűnik, mintha egyhamar lelassulna. „Töretlenül halad előre. Nagy a piaci igény rá, rengetegen kutatják, szinte biztos, hogy ez a fejlődés még jobban felgyorsul a következő pár évben. Lehetetlen megjósolni, hogy mikor, de előbb-utóbb létrejön egy olyan mesterségesintelligencia-alapú megoldás, amely egyedül tud mesterséges intelligenciát írni – olyan szinten, mint egy jó programozó” – magyarázta az informatikus.

W. Szabó Péter szerint ha ezt a pontot elérjük, akkor logikailag könnyen belátható, hogy nem kell többé az emberi teljesítőképesség határaira hagyatkoznunk.

Nem az lesz a kérdés, hogy hány programozónk van és ők hány órát dolgoznak, hanem onnantól csak a hardver szab határt annak, hogy milyen ütemben fejlődik a mesterséges intelligencia.

A szakértő ezen a ponton robbanásszerű növekedést jósol, és akár az is előfordulhat, hogy az MI bizonyos szinten lekörözi az emberi intelligenciát, hiszen nem kell szembesülnie a biológiai test korlátaival.

„Olyan szintre tud eljutni, amit mi, emberek fel sem tudunk fogni” – fogalmazott.

„Az emberiségnek nincs félnivalója”

Ugyanakkor legyen bármilyen okos is, a mesterséges intelligencia csak annyit tud a világról, amennyit mi megmutatunk neki valamilyen módon, hiszen mi teremtjük meg számára a környezetet – hívta fel a figyelmet W. Szabó Péter. A jobb felhasználói élmény biztosítását célzó program, amellyel ők dolgoznak, nem tudja például, hogy micsoda egy felhasználó, egy ember – csak a hatalmas, sokdimenziós mátrixban látja a számokat. Ha az MI el is jut oda, hogy mesterséges intelligenciát programozzon, akkor sem fogja úgy átlátni a világot, mint ahogyan az a filmekben szerepel.

„Nem fenyeget minket az a veszély, hogy az MI tudatára ébred, mert mindig egy virtuális környezetben lesz, akkor is, ha sokkal értelmesebb, mint az ember. Az emberiségnek nincs félnivalója”

– hangsúlyozta a szakember.

Ez a fejlődés ugyanakkor meglátása szerint hihetetlen jólétet és ma elképzelhetetlenül egyszerű életet eredményezhet. Hasonló lesz ez a változás az ipari forradalomhoz, amely gyökeresen megváltoztatta a társadalmat. „Igaz, hogy a gép jobban tud tanulni, mint az ember, de az emberek többsége sokkal kreatívabb, mint a programok. Így a repetitív, unalmas munka helyett kreatív munkával tudnak majd foglalkozni” – vetítette előre a lehetséges jövőt.

Világszinten gyermekcipőben jár a szabályozás

Mindezek mellett W. Szabó Péter szerint mindenképpen szükség van törvényes keretre és etikai értékrendre, melynek alapján az MI fejlesztése történik, hiszen enélkül könnyen előfordulhat, hogy rossz célokra használják fel.
„A felelősség a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereké, de az, hogy az ő felelősségük nyilvánvaló legyen, kellenek törvényi szabályozások. Világszinten nagyon gyenge az MI felhasználásának szabályozása, az egyetlen valamire való keret az Európai Unióban működik, amely az adatok irányából közelítette meg a dolgot.

Ez a GDPR, aminek pont az lényege, hogy a felhasználónak joga van az adataihoz, bizonyos esetekben joga van kérni az adatai törlését.

Az uniós döntéshozók felismerték, hogy a személyes adatoknak értékük van és ezekkel vissza lehet élni, a digitális adatok hihetetlen piaci értéket jelentenek. Ezeket védi a GDPR, más országokban ez egyáltalán nem így van” – magyarázta.

Mit tud megtanulni egy szoftver?

A digitális adatok értékére világított rá Sándor Csanád fiatal kutató is, aki a Bosch kolozsvári kutatás-fejlesztés részlegén dolgozik, illetve ezzel párhuzamosan a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) doktorandusza, ahol oktatói tevékenységet is folytat. Mint rámutatott: azok a cégek tudnak leghatékonyabban fejleszteni és fejlődni, amelyek nagy adatmennyiséget tudnak kutatóik és az MI rendelkezésére bocsátani. Sándor Csanád jelenleg a számítógépes látás területén kutat, a képekben és videókban található információk kinyerésére „tanítja” meg a számítógépes programokat.

Munkatársaival olyan szoftvert fejlesztenek, amely vezetőasszisztensként felismeri az úton lévő objektumokat, vészfékezés esetén döntéseket hoz meg, felismeri, hogy mettől meddig tart a sáv, ha pedig elhagyja azt, akkor korrigál a menetirányon.

„Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat megtanulja, olyan képekre, videókra van szükségünk, amelyeken be van jelölve, hogy hol van a sáv vagy mondjuk az autók. Ha elég nagy adathalmaz áll rendelkezésünkre, akkor az algoritmus ezeket megtanulja és később feismeri” – magyarázta.

Sándor Csanádtól azt is megtudtuk, hogy nagyon sokan foglalkoznak a gépi tanulással a gyógyszerkutatástól kezdve az informatikáig. Szinte naponta kisebb-nagyobb újítások jelennek meg. Míg az egyetemi kutatócsoportok közzéteszik az eredményeiket, a nagy cégeken belüli kutatócsoportok gazdasági megfontolásból az elért eredményeket maguknak tartják meg. Az más kérdés, hogy az egyetemeken végzett kutatások mennyire segítik a mindennapi életet, mennyire nyújtanak megoldást a hétköznapi problémákra.

Van félnivalónk?

Sándor Csanád szerint nehéz megjósolni, hogy 15 év múlva mire lesz képes az MI. Szakmai körökben meglehetősen éles vita van azzal kapcsolatban, hogy lesz-e általános, emberi szintű mesterséges intelligencia, bekövetkezik-e az, hogy a gép saját döntéseket hozzon, helyzeteket értékeljen. Van, aki szerint ha ez megtörténik, az veszélyt jelenthet az emberekre, mások azt mondják, ettől még fényévekre vagyunk. „Amennyire én belelátok a témába, nem hiszem, hogy a következő 15 évben félni kell a döntéseket hozó MI-től, de tény, hogy nagyon sok területet megváltoztatott, felgyorsította a fejlődést, a kutatást, és ez az elkövetkező években is így lesz” – fejtette ki.

Sándor Csanád biztosnak látja, hogy ez idő alatt eljutunk az önvezető autókig, de szerinte attól nem kell tartani, hogy az emberek elveszítik a munkájukat az MI miatt, hiszen a termelésben elsősorban nem a mesterséges intelligencia, hanem az automatizálás az, ami kiszorítja az emberi munkát a gépivel szemben. „Amitől rövid távon tartani lehet, az az, hogy hol alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Hiszen a hadászatban például visszaélhetnek az arcfelismerő és parancsvégrehajtó képességével” – magyarázta.

Az emberi intelligencia leutánzása

Bodó Zalán, a BBTE Matematika és Informatika Karának docense, aki mesterségesintelligencia-kutatással, azon belül gépi tanulással foglalkozik, úgy jellemezte az MI-t, mint az élővilág intelligens viselkedésének számítógépes modellje. Másképpen fogalmazva „megpróbáljuk leutánozni a nem feltétlenül emberi intelligenciát valamilyen számítógépes környezetben”.

Példaként említette, hogy ilyen lehet egy automatikus fordító megvalósítása, amely képes egy természetes nyelvű szöveget egy másik nyelvre lefordítani, vagy egy webáruházba beépített ajánlórendszer, amely a felhasználó előzetes tevékenysége alapján új árucikkeket javasol megvásárlásra, de gondolhatunk az e-mail-fiókunkban hatékonyan működő spamszűrőre is.

Robotporszívó, okosotthon, önvezető autó – a gépi tanulást hasznosító eszközök egyre inkább az életünk részeivé válnak Fotó: pexels.com

Ami az MI fejlődését illeti, Bodó Zalán példákkal illusztrálta, milyen irányban tart ez a kutatási terület. „Az IBM Watsonja az amerikai Jeopardy! kvízműsorban 2011-ben legyőzte a két korábbi bajnokot, és azóta az egészségügyben és számos más területen alkalmazzák döntéshozó folyamatokban. A Google AlphaGo programja 2016-ban legyőzte a dél-koreai I Szedol világbajnok gojátékost, de említhetném a Microsoft neurálisháló-modelljét, amely 2018-ban a Stanford kérdésmegválaszolási feladatában az emberi válaszadókat előzte meg pontosságban – amit azóta folyamatosan túlszárnyalnak a továbbfejlesztett modellek.”

A szakember rámutatott: az MI, illetve a gépi tanulás az utóbbi 30 évben folyamatosan fejlődik. Mint fontosabb mérföldkő kiemelhető a 2011–12-ben megjelent mélytanulási modell (deep learning), amely alatt sokrétegű neurális hálózatokat értünk, illetve az ezekhez kapcsolódó új technikákat.

Sok információ ingyen elérhető

Azzal kapcsolatban, hogy Erdélyben mi jellemzi az MI-kutatásokat, Bodó Zalán kiemelte: az informatika olyan „kényelmes” tudományterület, ahol nem kell beülnünk a könyvtárba, bemennünk a laborba vagy kimennünk terepre, mindössze egy számítógépre – és esetlegesen internetelérésre – van szükségünk. Minden tudományos publikáció megtalálható online, és a jó hír az, hogy ezek többsége ingyenesen elérhető.

Annak érdekében, hogy minél hamarabb hozzáférhetővé váljanak az új eredmények, sokan még a tényleges publikálás előtt feltöltik cikkeiket bizonyos adatbázisokba – aminek persze hátulütője lehet, hogy ezek az írások még nincsenek tudományosan elbírálva.

Hasonlóképpen, az esetek többségében a programok, alkalmazások tervezéséhez és implementálásához szükséges technológiák, keretrendszerek is szabadon hozzáférhetők, szinte mindenre létezik valamilyen ingyenes alternatíva.

„Az erdélyi egyetemeken, kutatóintézetekben tehát valójában ugyanolyan körülmények között tudunk kutatni, mint a fejlettebb központokban. Ez persze csak részben igaz, a dolgokat némileg korlátozzák a rendelkezésünkre álló hardveres, illetve pénzügyi erőforrások: előbbi a költséges kísérletek kivitelezéséhez, utóbbi pedig a neves konferenciákra való kijutáshoz szükséges. És természetesen – teljesen racionális okok miatt – egy kisebb kutatócsoport nehezen veszi fel a versenyt az akár több száz kutatót foglalkoztató intézetekkel” – tette hozzá a szakember.

„Helyrehozzák, amit mi elrontottunk”

Bodó Zalántól is megkérdeztük, kell-e félnünk attól, hogy az MI átveszi az uralmat az emberek, az emberi társadalom felett. A szakember rámutatott: a számítógépeket algoritmusok vezérlik, amelyek természetesen tanulhatnak is, azonban szerinte még távol állunk attól, hogy emberi szintű mesterséges intelligenciáról beszéljünk, és az is kérdés, hogy a mai számítógépekkel ez vajon megvalósítható-e.

„A manapság használatos eszközök, számítógépek, okostelefonok stb. kiegészítenek, kiterjesztenek minket, nagyban megkönnyítik az életünket, de nem döntenek helyettünk. De tekintve, hogy mennyi kárt teszünk a természetben, hogy mindig az utolsó utáni pillanatban kezdünk el gondolkodni, cselekedni – bár a Holdra is sikerült már eljutnunk –, talán nem is olyan nagy baj, ha valamikor a távoli vagy nem is olyan távoli jövőben a gépek önállóvá válnak és átveszik az uralmat az emberek felett. Talán helyrehozzák azt, amit mi elrontottunk.”

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot március 21-én.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport