Az új tanév új oktatási törvényt is hoz. A tervezett reformintézkedések néhol alapjaiban változtatnák meg az eddigi gyakorlatot
Fotó: Barabás Ákos
A lapunknak nyilatkozó oktatási szakemberek alapvetően optimisták a hamarosan a parlament elé kerülő új közoktatási törvénytervezet kapcsán, viszont tisztában vannak vele, hogy ennek a végső változata még sok ponton módosulhat. A szakértők ugyanakkor egyhangúlag úgy vélik: ahhoz, hogy valódi reform történjen, nemcsak a jogszabálytervezet, hanem annak alkalmazási módszertana is pontos, könnyen átlátható és gyakorlatba ültethető kell legyen. Az új szabályozások mellé pedig anyagi forrásokat is kell rendelni, ellenkező esetben az előírások nem sokat érnek.
2022. szeptember 12., 07:472022. szeptember 12., 07:47
2022. szeptember 12., 08:412022. szeptember 12., 08:41
A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett Képzett Románia elnevezésű reformcsomag volt az alapja annak a közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetnek, amely az elmúlt időszakban közvitán volt, és amelyről hamarosan a parlamentben fognak tárgyalni. Bár a két jogszabálytervezetet a nyári vakáció idején ismertették és bocsátották közvitára, több ezer módosító javaslatot fogalmaztak meg a szakmai szerveztek, szülők, diákok, akadémikusok. Fontos hangsúlyozni, hogy a közoktatási törvénytervezet a parlamentben még számos módosításon fog átesni, így egyelőre még javaslatokról, irányokról, és nem konkrétumokról beszélhetünk.
Nézzük, melyek a nagyobb változások, amelyek a tervezet alapján bekövetkezhetnek. Az egyik szerint a diákoknak személyes portfóliójuk lesz, amelyet az elemi osztályokban a tanító, majd a szaktanárok évente kitöltenek. Ebből kiderül, hogy a gyermek egy-egy tantárgyból hogyan fejlődik, milyen beállítottságú, így a dokumentumot a nyolcadik osztályban esedékes pályaorientáció során is figyelembe veszik. Zenéből, rajzból és testnevelésből nem lesznek jegyek, hanem minősítéseket kapnak a diákok, ami lehet átmentő vagy elégtelen.
Az egyeztetések során ez volt az egyik legvitatottabb módosítás, főként a főgimnáziumok saját felvételijének kérdése, így kérdéses, hogy ez a terv bekerül-e a végső jogszabályba.
A 2022/2023-as tanévtől nem fog beleszámítani a felvételijegybe az 5-8. osztály tanulmányi átlaga – erről állapodtak meg a társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői.
A tervezet szerint az érettségi vizsgát is alaposan átalakítanák, amely inkább tesztkérdésekből állna, és nemcsak bizonyos tantárgyakból szerveznék meg, szakok szerint, hanem a diákoknak egy általános tájékozottságot és műveltséget felmérő vizsgán kellene résztvenniük. A tervezet alapján ugyanakkor két nyelvvizsga is az érettségi része lesz. A gimnáziumi oktatást lezáró megmérettetéssel kapcsolatban ugyancsak rengeteg javaslat érkezett be a közvita során, így nehéz megmondani, hogyan alakul ennek végleges formája.
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos szakmai alelnöke hangsúlyozta: a hamarosan a parlament elé kerülő közoktatási törvénytervezet csak egy keret, és az alkalmazási előírásoktól lesz belőle jó törvény vagy tessék-lássék jogszabály. Emlékeztetett rá, hogy az előző oktatási törvény is előírta például a decentralizációt és számos újdonságot a humánerőforrás területén, az alkalmazása viszont már a pénztárcához volt igazítva.
Az oktatási szakember szerint egyébként a mostani közvita számára kedvezőtlen időszakot választottak, hiszen a nyári szünetben kisebb mértékben érvényesül a mélyreható konzultáció, amire pedig egy ilyen helyzetben szükség volna.
Az előző jogszabállyal is az volt baj, hogy olyan módszertant alkalmaztak, amely ellentmondott magának a kerettörvénynek – a tananyag csökkentésének, a méltányosság elvének, illetve a fenntarthatóság elvének, mivel nem rendeltek hozzá pénzt” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár.
Aggályos részek a tervezetben. A minimális osztályonkénti diáklétszám 10-ről 40-re történő megnövelése miatt megszűnhetnek a kis falusi iskolák.
Fotó: Haáz Vince
Az RMPSZ a nyári vakációban felmérést készített, amely során főként iskolaigazgatókat, tanfelügyelőket, közoktatási szakértőket kérdeztek meg, összesen mintegy 300 illetékest.
A válaszadók kétharmada úgy gondolja, szükség van egy modern, előremutató, koherens új törvényre. A konkrét elvárások mentén 70 százalékuk úgy gondolja, hogy a tananyag szintjén kell változtatásokat eszközölni, életszerű oktatásra van szükség. Nagymértékben a kerettantervek módosítását, a választható tantárgyak arányának növelését várják el, ugyanakkor a tankönyvkiadás fejlesztését is szorgalmazzák, és a tudásfelmérés, az értékelés terén is változásokat szeretnének.
Az RMPSZ egy harmincoldalas, módosító javaslatokat tartalmazó átiratot küldött az oktatási minisztériumnak, a dokumentumot pedig az RMDSZ parlamenti képviselőihez, a kisebbségügyi osztályhoz és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyetteshez is eljuttatták. Elsősorban azt kérték, hogy a kisebbségi oktatásban eddig elért jogok ne sérüljenek. Hangsúlyozták, hogy a nem sürgősségi esetekre vonatkozó módosítások ne tanév közben lépjenek életbe, hiszen ez komoly fennakadásokat okoz az oktatásban. Emellett arra is javaslatot tettek, hogy a csoport- és osztálylétszám legyen 20–26 fős minden oktatási szinten.
Javaslatot tettünk arra, hogy ez a minimális érték 8 fő legyen. Változást javasoltunk ott is, ahol a tervezetben szereplő számok negatívan befolyásolnák a kisebbségi oktatást. Hiszen a törvénytervezet 40 főben szabja meg az oktatási struktúrák minimális létszámát. Mi tíz diákot javasoltunk, hiszen a 40-es létszám alkalmazása esetén a kis falvakban, falurészekben működő óvodák és iskolák megszűnnének” – magyarázta a szakember.
Egy másik javaslatuk arról szól, hogy ne csak a főgimnáziumoknak legyen lehetőségük felvételit szervezni bizonyos kilencedik osztályos helyekre, hanem erre mindegyik líceum jogosult legyen. Fontosnak tartják továbbá, hogy a Neveléstudományi intézetnek és az Országos tananyagfejlesztési és értékelési központnak kisebbségi kirendeltsége, tagozata is legyen, mert a kisebbségi oktatásnak vannak olyan sajátosságai, amelyek külön figyelmet igényelnek. Ezekben az intézményekben jelenleg dolgozik magyar alkalmazott, de ők egyénileg nem tudják lefedni az összes felmerülő kérdést.
Fotó: Veres Nándor
Ferencz-Salamon Alpártól azt is megtudtuk, a tanulói portfólió ügyében megoszlik a válaszadóik véleménye – abban viszont egyetértenek, hogy amennyiben bevezetik, ennek az újításnak relevánsnak kell lennie. Sokan nem tartják szerencsésnek, hogy a portfólió kitöltését fegyelmi előírásokhoz kössék, vagyis elmarasztalják azt a pedagógust, aki nem tesz ennek eleget.
Az RMPSZ egyébként a javaslataiba azt is belefoglalta, hogy a tanulói portfóliót lehessen anyanyelven is kiállítani.
A felmérésben résztvevők egyetértettek abban, fontos, hogy csökkenjen a kötelező és növekedjen a választható órák száma, illetve lehessen külön csoportokat szervezni a matematika- és a nyelvoktatás szintjén. Ez egyébként ma azért kivitelezhetetlen, mert nincs erre elég szakember, illetve anyagi forrás. Az RMPSZ továbbá javaslatot tett a differenciált érettségi bevezetésére.
A szakmai szövetség egyébként hamarosan közzéteszi a felmérés eredményeit, és a beküldött módosító javaslatokat a parlamenti vita idején is fenntartják, ha lesz rá lehetőségük.
Naplózás másképp. A tervek szerint a diákoknak személyes portfóliója is lesz, amelyben tanulmányi fejlődésük lesz nyomon követhető
Fotó: Veres Nándor
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő kiadványunknak nyilatkozva többször is hangsúlyozta: a közoktatás reformját célzó folyamat még akkor sem fog lezárulni – korántsem –, amikor a parlament elfogadja a törvénytervezetet. Hiszen ezt követően legalább 300 alkalmazási módszertant fognak kidolgozni, amelyek irányt adnak a törvény gyakorlatba ültetéséhez. Ezek lesznek az igazán fontosak.
Demeter Leventétől arról is érdeklődtünk, mit lehet tudni azzal kapcsolatban, hogy megszüntetik a megyei tanfelügyelőségeket, és igazgatósággá alakítják őket. Mint rámutatott: a tervezetben valóban szerepel egy ilyen előírás, de pontosabb részleteket ők sem tudnak még.
A főtanfelügyelő ugyanakkor szintén kiemelte azt a részt, amire az RMPSZ is kitért, hogy a tervezet szerint
Ennek megfelelően javasolták, hogy maradjon meg a mostani létszám, hogy a kis települések ne kerüljenek nehéz helyzetbe, és a szülőknek továbbra is lehetőségük legyen helyben iskolába járatni a gyereküket.
Időigényesnek tartja a tanulói portfólió vezetését Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es általános iskola igazgatója, aki szerint erre a tanítóknak és a tanároknak sincs kapacitásuk. Ő ezzel szemben a tananyag csökkentését javasolná, hiszen szerinte nem elég a tankönyveket módosítani, színesíteni, ha a követelmények közben ugyanazok maradnak. „A tananyagot kellene csökkenteni, hogy az óraszámba férjen bele olyan dolgokkal is foglalkozni, ami igazán érdekeli a gyermekeket, hogy a pedagógusnak lehetősége legyen jobban megismerni őket. Hiszen nem csak az osztályfőnök kell a diák személyiségével foglalkozzon, hanem minden tanár" – magyarázta az igazgató.
Fotó: Beliczay László
A törvénytervezetben szereplő változások ugyanakkor nemcsak a diákokat és a pedagógusokat, hanem közvetett módon a szülőket is érintik. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke elmondta: egyeztettek a szülői szervezetek országos föderációjával, amely más szakmai szervezetekhez hasonlóan elküldte saját módosító javaslatait a szaktárcának. A Magyar Szülők Szövetsége különben azon az állásponton van, hogy meg kell várni, mit mondanak a pedagógusszervezetek.
Kicsit úgy érzem, mintha nevet akarnánk adni annak a gyermeknek, aki még meg sem fogant” – fogalmazott a szülői szövetség képviselője. Hozzátette: abban bíznak, hogy ha nem is zökkenőmentesen, de pozitív változás fog bekövetkezni. Azt tapasztalja, hogy a szülők egy része kíváncsi, és támogatja a változást, a reformot. És vannak olyanok is, akik csak a hagyományos rendszerben tudnak gondolkozni, számukra nehéz elképzelni azt, hogy a diákot nem mérik fel, nem kérdezik ki rendszeresen.
„Úgy látjuk, hogy a tervezet alapját képezheti az oktatási reformnak, ami nagyon várat magára. Nem radikális, de nem is lassú változást eredményezhet. Amilyen ellenszenvvel voltunk a jelenlegi tanügyminiszterrel szemben a mandátuma első részében, most szurkolunk neki, hogy véghez tudja vinni a változásokat" – magyarázta Csíky Csengele.
Mivel a kiadványunknak nyilatkozó illetékesek közül többen beszéltek a kisebbségek számára különösen fontos diáklétszám-minimumról, megkérdeztük Magyari Tivadart, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnökét, hogy az új törvénytervezet szavatolja-e a kisebbségi oktatás területén elért jogokat? Magyari Tivadar levélben adott válaszában úgy fogalmazott:
Valóban 40 tanuló alatt nem szándékoznak iskolát működtetni, nem is észszerű, de kisebbségi nyelven oktató iskolákat nem szüntethetnek meg, nem vonhatnak össze román iskolával, amennyiben adott településen az az egyedüli ilyen iskola. Ezt az eddigi törvény is garantálta, ez nem változott.”
Hogy a közoktatási és felsőoktatási törvénytervezet milyen nagy hullámokat vert, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy száz értelmiségi nyílt levélben fordult a tanügyminiszterhez, kérve, hogy hosszabbítsák meg a közvitát.
Kifogásolták ugyanakkor a nyolcadikos képességvizsgára és az érettségire vonatkozó terveket, de a szakiskolai képzés átalakítására tett javaslatokat is. Sorin Cîmpeanu miniszter nem tett eleget a kérésüknek: a nyilvános közvitát augusztus 24-én lezárta. A következő lépésben a parlamentben fogják a módosító javaslatokat vagy azok egy részét is tartalmazó törvénytervezetet górcső alá tenni. Ebben a fázisban a politikai pártok képviselőinek is beleszólásuk lehet, hogy mi kerül be a közoktatási és felsőoktatási törvénybe és mi nem. A törvény vitája és elfogadása után következik az alkalmazási módszertanok kidolgozás, erre a szaktárcának 8 hónapja van. Ha gyorsan és hatékonyan dolgoznak, akkor az új közoktatási törvényt 2023 őszétől életbe tudják léptetni.
Nagyon jóknak nevezte pénteken Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter az új tanügyi törvények tervezetét, de hangsúlyozta, hogy pénzügyi források hiányában „ugyanúgy végzik”, mint a „hatástalanul maradó” jelenlegi jogszabály.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!