Ideális esetben az anya „belenő” a várandósságba, de a szülésre tudatosan készülnie kell
Fotó: Pixabay.com
A türelem, a nyugalom és a békés környezet megteremtése az elsődleges ahhoz, hogy egy anya ideális körülmények között adhasson életet gyermekének – vélekednek egybehangzóan a lapunknak a szülés témájában nyilatkozó szakemberek és édesanyák. Mint rámutattak: nem föltétlenül hasznos, ha valaki görcsösen ragaszkodik egy adott szülési módszerhez vagy eljáráshoz, sokkal fontosabb, hogy az anya idejében, a számára éppen kedvező eszközökkel tudjon ráhangolódni, felkészülni arra, ami történni fog.
2019. június 17., 15:012019. június 17., 15:01
2019. június 17., 15:182019. június 17., 15:18
Alig néhány évszázada alakult csak ki a szülés jelenleg leginkább elfogadott rendje, vagyis az, hogy az anya kórházban, steril körülmények között, állandó orvosi felügyelet mellett adjon életet gyermekének. Mindez nyilván a biztonságot, a szövődmények elkerülését szolgálja, de a természetes szülésnél legalább ennyire fontos lenne az anyával szembeni türelem, a nyugodt környezet megteremtése. Mivel a kórházakban erre nem mindig jut idő, egyre többen választanának úgynevezett alternatív módszert, hogy a folyamat minél pozitívabb élmény legyen az anyának és gyermekének is.
– hívta fel a figyelmet Cosma Sonja dúla.
Az ógörög eredetű „doula” szó jelentése egyébként asszonytársi segítő, szolgáló: a dúlák nemcsak fizikai, hanem érzelmi segítséget is nyújtanak a vajúdó nőnek, akivel jellemzően már jóval a szülés előtt bizalmas kapcsolatot alakítanak ki. Cosma Sonja rámutatott: az alternatív szülés nem luxus, hanem hétköznapi valóság kellene legyen, a természetes folyamatnak nem orvosi protokoll, szabályozott forgatókönyv szerint kell megtörténnie, hiszen minden anyának eltérő igényei lehetnek.
„Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy valaki föltétlenül vízben akar szülni, hanem, hogy ha vajúdás közben megfogalmazódik benne, hogy jólesne a víz, akkor legyen lehetősége erre” – magyarázta a nagyváradi szüléskísérő. Úgy véli: nincs szükség föltétlenül különlegesen felszerelt luxusszülőszobára, hiszen a szülés nem ettől alternatív. „Nem kell ezt misztifikálni, egyszerű dolgokkal, odafigyeléssel meg lehet oldani” – szögezte le Cosma Sonja.
A nagyváradi dúla szerint az alternatív módszereknek tulajdonképpen az a lényege, hogy az orvos nem avatkozik be mindenáron, engedi, hogy a nő pihenjen, sétáljon, azt tegye, ami éppen jólesik neki. A segítő hangsúlyozta: a szülész-nőgyógyász, illetve a személyzet tagjainak feladata az lenne, hogy ha gond van, beavatkozzanak, de nem az orvosnak kell végigvinnie a természetes szülést. Az orvos ugyanis azt tartja szem előtt, hogy egy egészségügyi protokoll alapján kell biztonságosan levezényelnie a folyamatot. Azonban, ha a szülés során elakadás történik, még nem jelenti azt, hogy feltétlenül be kell avatkozni.
Ráhangolódás. A szakemberek hangsúlyozzák, nemcsak az anya testének, a lelkének is fel kell készülnie a szülésre
Fotó: Pixabay.com
Még mindig gyakori, hogy a várandós nő orvost „fogad”, akire teljesen rábízza magát, és úgy gondolja, hogy a szakember gyakorlatilag elvégzi helyette a szülést – világított rá a felkészülés hiányának a jelentőségére. „Berendezik a babaszobát, megvásárolják a cumisüveget, de lélekben nem hangolódnak rá, arra számítanak, majd az orvos megoldja.
– hangsúlyozta. Cosma Sonja szerint minden nő megérzi, ha egy beavatkozásra nem feltétlenül volt szükség, csak ez nem minden esetben tudatosul, de kiválthatja a szülés utáni bűntudatot, lehangoltságot, depressziót. Ideális esetben az anya „belenő” a várandósságba, a szülés folyamatába, de ez ma már nagyon ritkán alakul ki magától, így jó, ha a várandós nő időben tudatosan rákészül, már a várandósság első heteiben. Ilyen esetben jobban megbízik magában, el tudja fogadni, ha más kimenetele lesz a szülésnek, mint ahogy eltervezte. Ilyenkor is szükség lehet gátmetszésre, császármetszésre, de ha felkészült, könnyebben el tudja fogadni, érzi, hogy ő mindent megtett, nemcsak az orvosra bízta magát, fogalmazott a szüléskísérő.
Kollégáival sokszor tapasztalják, hogy a családok közvetlenül a szülés előtti időszakban keresik fel a dúlát, ilyenkor már nehezebb felmérni, hol tart az anya, illetve ha bizonytalan, nehéz az utolsó pillanatokban támaszt nyújtani. Ha viszont időben átbeszélik az elképzeléseket, kialakul a kapcsolat és körvonalazódik, mire lesz szüksége a vajúdás, a szülés során.
Nagyváradon és környékén magánkórházzal, illetve szülész-nőgyógyásszal van szóbeli megállapodás arról, hogy a dúlák részt vehetnek a vajúdás és a szülés folyamatában, amelynek során csapatban dolgoznak az orvossal, az ápolókkal. Állami kórházakban azonban nem végeznek ilyen feladatot, nem is próbálkoztak ezzel, hivatalosan ugyanis még az apák sem mehetnek be a szülőszobába.
A nyugalom fontosságát hangsúlyozta Antal Álmos szülész-nőgyógyász szakorvos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója is, aki úgy fogalmazott: a szülés soha nem olyan, mint a filmekben, egy egészestés film nem is lenne elég a bemutatására. „Minden szülés más, még ugyanannál az anyánál is. A filmen azt látjuk, hogy kapkodnak, majd megvan a gyerek. A való életben ritkán zajlik így, szinte soha nincs kapkodás, nyugalomra van szükség” – magyarázta a szakorvos.
Az otthonszülés Romániában nem opció, a törvény nem teszi lehetővé, de hatalmas a kockázata is, mert nem adottak a megfelelő körülmények. Magyarországon van otthonszülésre lehetőség, de az édesanyának be kell jelentkeznie a legközelebbi kórházba, ahol egy csapat felkészül az esetleges beavatkozásra.
Nálunk a sürgősségi kórházakban jellemzően egy ügyeletes szülészorvos és egy intenzív-terápiás orvos teljesít szolgálatot, akik egyszerűen nem állhatnak állandó készenlétben, hogy beavatkozhassanak az otthonszüléskor fellépő szövődmények esetén. Antal Álmos is fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a nő minél otthonosabb körülmények között, minél kevesebb félelemmel adjon életet gyermekének, ez azt is feltételezi, hogy felkészült a természetes szülésre. Ebben segíthet, ha beszélget a témáról saját édesanyjával, dúlája van, illetve családtagtól, barátnőtől, szakembertől is kaphat bátorítást.
„A patakot sem lehet helyből átugrani, neki kell szaladni. A szülésnek is neki kell iramodni” – fogalmazott. Antal Álmos rámutatott: oldja a feszültséget, ha van például egy labda, bordásfal, egy kert vagy udvar, ahol sétálni lehet, ám erre az állami kórházak nem minden esetben vannak felkészülve. „Igyekszünk minél otthonosabb környezetet teremteni, de ezen a téren nem versenyezhetünk a magánkórházakkal. Nálunk a felkészült szakemberekből álló, teljes ügyeleti háttér szavatolt” – hangsúlyozta.
Fotó: 123RF
A szülések száma évről évre csökken, és Romániában egy közepes város lakossága tűnik el évente, hívta fel a figyelmet az aggasztó tendenciára Antal Álmos. Tapasztalata szerint a társadalmi olló folyamatosan nyílik és a mélyszegénységben élő, rendezetlen családi háttérrel rendelkező nehéz sorsúak jellemzően több gyereket vállalnak, mint a középosztálybeli családok, ez pedig a szülés körülményeire vonatkozó igényeket is meghatározza.
Egyre több a gyereklány is, akik 15–16 évesen szülnek, esetükben gyakori, hogy az első vizsgálat a szülőszobában történik. Összetett a helyzet, és vegyesek az igények, a nyugati országokban is sokan még mindig a kórházi szülés mellett teszik le a voksukat, mások a „vissza a természethez” elvet követik, alternatív megoldásokat keresnek, megint mások pedig csak „beesnek” a szülőszobába.
A szakember az állami kórházak szülészetein adott lehetőségekkel kapcsolatban példaként elmondta, a sepsiszentgyörgyi kórházban évi 1100–1200-ra tehető a szülések száma, de ezek elosztása rendkívül változó – előfordul, hogy napokig üres a szülőszoba, máskor egyszerre tízen vannak ott. Amennyiben nincs járvány miatt karantén, a vajúdás alatt és a szülés után beengedik a családtagot, aki azonban a törvények alapján a szülésen nem vehet részt, ezzel a kórházi fertőzéseket igyekeznek elkerülni.
„Igaz ugyan, hogy a belső fertőzéseket valójában nem is a látogatók terjesztik, de ez a törvény. Ugyanakkor a személyzetnek is könnyebb, hiszen ha olyasvalaki van bent a szülőszobában, akinek nincs felkészültsége, nem lehet tudni, miként reagál, az anya figyelmét is elvonhatja” – részletezte a szakorvos.
Antal Álmostól azt is megtudtuk: az igények és a lehetőségek nem minden esetben összeegyeztethetők.
Hasonlóképpen a heges méh esetében is kivitelezhető a természetes szülés, de ritkán vállalják a kockázatot. Ha sikerül, minden rendben van, ám ha mégsem, az orvost terheli érte a hatalmas a felelősség.
Szintén az orvosra háruló felelősség miatt tartják bent a kórházban a fájdalmakkal jelentkező nőt, holott például Nagy-Britanniában még négyujjas tágulással is hazaküldik az anyát, mert otthon nyugodtabb körülmények között vajúdhat. Szülés után igyekeznek minél hamarabb odaadni a babát az édesanyjának, de az előírásos vizsgálatokat nem hagyhatják ki. Fontos tényező ugyanakkor az is, hogy egyre gyakoribbak a peres ügyek, ezért a kórházak elsősorban arra törekednek, hogy betartsák a protokollt, ám a lehetőségek szerint próbálnak válaszolni az igényekre is.
A kórházi szülésnél az anya és a gyermek biztonsága képezi az elsődleges fontosságú tényezőt
Fotó: Kristó Róbert
A változó külső körülmények és belső tényezők miatt az édesanyák a lehető legkülönfélébb élményekről számolnak be, amikor a szülésről mesélnek. Klára, egy tízéves kislány édesanyja természetesen örül, hogy egészséges, csodálatos gyermeke van, de a szüléssel kapcsolatban maradt benne hiányérzet. Tíz évvel ezelőtt nem voltak dúlák, így orvost és bábaasszonyt fogadott, de úgy érzi, nem tudott rendesen felkészülni, ezért ellazulni sem a szülés során. Kéthetes túlhordás után, ötperces fájásokkal ment be a kórházba, ahol befektették a vajúdóba, teltek az órák, és nem történt semmi.
„A fájások nem lettek gyakoribbak, nem tágultam.
– idézi fel a történteket. Szinte egy egész nap telt el így, amikor a szülész-nőgyógyász azt mondta, most már szenved a magzat, császármetszésre lesz szükség. „Természetes szülést szerettem volna, de amikor a baba egészségéről van szó, nem alkudozol” – mondta Klára. Tíz év után úgy érzi, ha több bátorítást és időt kap, nem lett volna szükség a beavatkozásra.
Juditnak, egy általunk megkérdezett másik anyának viszont pozitív élményei vannak, ő már az első hetekben megkeresett egy dúlát, akivel a várandósság hónapjai alatt szoros kapcsolata alakult ki. „Volt bennem félelem, de tudtam, hogy felkészültem, és megoldom, segítségem is lesz” – mondta. Ő egy magánklinikán a férje és a dúla jelenlétében adott életet gyermekének. Orvosi beavatkozásra nem volt szükség, de megnyugtatónak tartotta, hogy ott van a szülész, a bábaasszony és az újszülöttek ellátására szakosodott orvos is. „Fájt, de életem egyik legintenzívebb és legintimebb élménye volt” – összegezte gyereke születésével kapcsolatos élményeit Judit.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot június 17-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!