– hívta fel a figyelmet Cosma Sonja dúla.

Az ógörög eredetű „doula” szó jelentése egyébként asszonytársi segítő, szolgáló: a dúlák nemcsak fizikai, hanem érzelmi segítséget is nyújtanak a vajúdó nőnek, akivel jellemzően már jóval a szülés előtt bizalmas kapcsolatot alakítanak ki. Cosma Sonja rámutatott: az alternatív szülés nem luxus, hanem hétköznapi valóság kellene legyen, a természetes folyamatnak nem orvosi protokoll, szabályozott forgatókönyv szerint kell megtörténnie, hiszen minden anyának eltérő igényei lehetnek.

„Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy valaki föltétlenül vízben akar szülni, hanem, hogy ha vajúdás közben megfogalmazódik benne, hogy jólesne a víz, akkor legyen lehetősége erre” – magyarázta a nagyváradi szüléskísérő. Úgy véli: nincs szükség föltétlenül különlegesen felszerelt luxusszülőszobára, hiszen a szülés nem ettől alternatív. „Nem kell ezt misztifikálni, egyszerű dolgokkal, odafigyeléssel meg lehet oldani” – szögezte le Cosma Sonja.

A nagyváradi dúla szerint az alternatív módszereknek tulajdonképpen az a lényege, hogy az orvos nem avatkozik be mindenáron, engedi, hogy a nő pihenjen, sétáljon, azt tegye, ami éppen jólesik neki. A segítő hangsúlyozta: a szülész-nőgyógyász, illetve a személyzet tagjainak feladata az lenne, hogy ha gond van, beavatkozzanak, de nem az orvosnak kell végigvinnie a természetes szülést. Az orvos ugyanis azt tartja szem előtt, hogy egy egészségügyi protokoll alapján kell biztonságosan levezényelnie a folyamatot. Azonban, ha a szülés során elakadás történik, még nem jelenti azt, hogy feltétlenül be kell avatkozni.

– hangsúlyozta. Cosma Sonja szerint minden nő megérzi, ha egy beavatkozásra nem feltétlenül volt szükség, csak ez nem minden esetben tudatosul, de kiválthatja a szülés utáni bűntudatot, lehangoltságot, depressziót. Ideális esetben az anya „belenő” a várandósságba, a szülés folyamatába, de ez ma már nagyon ritkán alakul ki magától, így jó, ha a várandós nő időben tudatosan rákészül, már a várandósság első heteiben. Ilyen esetben jobban megbízik magában, el tudja fogadni, ha más kimenetele lesz a szülésnek, mint ahogy eltervezte. Ilyenkor is szükség lehet gátmetszésre, császármetszésre, de ha felkészült, könnyebben el tudja fogadni, érzi, hogy ő mindent megtett, nemcsak az orvosra bízta magát, fogalmazott a szüléskísérő.

Kollégáival sokszor tapasztalják, hogy a családok közvetlenül a szülés előtti időszakban keresik fel a dúlát, ilyenkor már nehezebb felmérni, hol tart az anya, illetve ha bizonytalan, nehéz az utolsó pillanatokban támaszt nyújtani. Ha viszont időben átbeszélik az elképzeléseket, kialakul a kapcsolat és körvonalazódik, mire lesz szüksége a vajúdás, a szülés során.

Nagyváradon és környékén magánkórházzal, illetve szülész-nőgyógyásszal van szóbeli megállapodás arról, hogy a dúlák részt vehetnek a vajúdás és a szülés folyamatában, amelynek során csapatban dolgoznak az orvossal, az ápolókkal. Állami kórházakban azonban nem végeznek ilyen feladatot, nem is próbálkoztak ezzel, hivatalosan ugyanis még az apák sem mehetnek be a szülőszobába.

Ideális esetben nincs szükség orvosi beavatkozásra

A nyugalom fontosságát hangsúlyozta Antal Álmos szülész-nőgyógyász szakorvos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója is, aki úgy fogalmazott: a szülés soha nem olyan, mint a filmekben, egy egészestés film nem is lenne elég a bemutatására. „Minden szülés más, még ugyanannál az anyánál is. A filmen azt látjuk, hogy kapkodnak, majd megvan a gyerek. A való életben ritkán zajlik így, szinte soha nincs kapkodás, nyugalomra van szükség” – magyarázta a szakorvos.

Az otthonszülés Romániában nem opció, a törvény nem teszi lehetővé, de hatalmas a kockázata is, mert nem adottak a megfelelő körülmények. Magyarországon van otthonszülésre lehetőség, de az édesanyának be kell jelentkeznie a legközelebbi kórházba, ahol egy csapat felkészül az esetleges beavatkozásra.

Nálunk a sürgősségi kórházakban jellemzően egy ügyeletes szülészorvos és egy intenzív-terápiás orvos teljesít szolgálatot, akik egyszerűen nem állhatnak állandó készenlétben, hogy beavatkozhassanak az otthonszüléskor fellépő szövődmények esetén. Antal Álmos is fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a nő minél otthonosabb körülmények között, minél kevesebb félelemmel adjon életet gyermekének, ez azt is feltételezi, hogy felkészült a természetes szülésre. Ebben segíthet, ha beszélget a témáról saját édesanyjával, dúlája van, illetve családtagtól, barátnőtől, szakembertől is kaphat bátorítást.

„A patakot sem lehet helyből átugrani, neki kell szaladni. A szülésnek is neki kell iramodni” – fogalmazott. Antal Álmos rámutatott: oldja a feszültséget, ha van például egy labda, bordásfal, egy kert vagy udvar, ahol sétálni lehet, ám erre az állami kórházak nem minden esetben vannak felkészülve. „Igyekszünk minél otthonosabb környezetet teremteni, de ezen a téren nem versenyezhetünk a magánkórházakkal. Nálunk a felkészült szakemberekből álló, teljes ügyeleti háttér szavatolt” – hangsúlyozta.

Hasonlóképpen a heges méh esetében is kivitelezhető a természetes szülés, de ritkán vállalják a kockázatot. Ha sikerül, minden rendben van, ám ha mégsem, az orvost terheli érte a hatalmas a felelősség.

Szintén az orvosra háruló felelősség miatt tartják bent a kórházban a fájdalmakkal jelentkező nőt, holott például Nagy-Britanniában még négyujjas tágulással is hazaküldik az anyát, mert otthon nyugodtabb körülmények között vajúdhat. Szülés után igyekeznek minél hamarabb odaadni a babát az édesanyjának, de az előírásos vizsgálatokat nem hagyhatják ki. Fontos tényező ugyanakkor az is, hogy egyre gyakoribbak a peres ügyek, ezért a kórházak elsősorban arra törekednek, hogy betartsák a protokollt, ám a lehetőségek szerint próbálnak válaszolni az igényekre is.

– idézi fel a történteket. Szinte egy egész nap telt el így, amikor a szülész-nőgyógyász azt mondta, most már szenved a magzat, császármetszésre lesz szükség. „Természetes szülést szerettem volna, de amikor a baba egészségéről van szó, nem alkudozol” – mondta Klára. Tíz év után úgy érzi, ha több bátorítást és időt kap, nem lett volna szükség a beavatkozásra.

Juditnak, egy általunk megkérdezett másik anyának viszont pozitív élményei vannak, ő már az első hetekben megkeresett egy dúlát, akivel a várandósság hónapjai alatt szoros kapcsolata alakult ki. „Volt bennem félelem, de tudtam, hogy felkészültem, és megoldom, segítségem is lesz” – mondta. Ő egy magánklinikán a férje és a dúla jelenlétében adott életet gyermekének. Orvosi beavatkozásra nem volt szükség, de megnyugtatónak tartotta, hogy ott van a szülész, a bábaasszony és az újszülöttek ellátására szakosodott orvos is. „Fájt, de életem egyik legintenzívebb és legintimebb élménye volt” – összegezte gyereke születésével kapcsolatos élményeit Judit.