„Egy étterem vagy büfé esetében nagyon fontos, hogy abból dolgozzunk, ami negyven kilométeres körzetben megtalálható. A Michelin-csillag odaítélése is ezen alapszik” – mesélte, helyreigazítva azt az általánosan téves megállapítást, hogy bár hatalmas szakmai elismerés a séf számára, de nem ő, hanem az étterem kapja a csillagot. Számára a sport és a gasztronómia tökéletesen összeférnek, hiszen így egészségesen tud táplálkozni úgy, hogy magának készíti el az ételeket.

– avatott be tapasztalataiba, miközben aktuális ajánlatát, egy adag sütőtökkrémlevest díszítgetett. Szerinte a székely konyha változatos és megvannak az erősségei. „Például a töltött paprika – amit akár bárányhússal is el lehetne készíteni –, a töltött káposzta, a kürtős kalács is különleges ízvilágúak, a házi kenyerek, a kolbászok és a sajtfélék világa szintén fantasztikus. Levesek terén a tyúkhúsleves vagy a káposztaléleves is az erősségünk” – méltatta a változatosságot a fiatal lány, aki bevallotta, világviszonylatban az ő esetében az ázsiai konyha viszi a prímet.

Arra is választ adott, hogy miért: „Indonéziában, Bali szigetén is elvégeztem két képzést az indonéz konyhára egy híres ausztrál séf segítségével. Ott nagyon sok zöldséget, rizset és halat használnak, számunkra érdekesebbnél érdekesebb kombinációkban. Például banánlevélbe töltenek egy kevés marhahúst, desszertként pedig a kókuszreszeléket barnacukorral összegyúrják és abból lesz egy süti ugyancsak banánlevélbe töltve” – elevenítette fel emlékeit. A járványhelyzet elején a világ második legjobb éttermébe, a koppenhágai Geraniumba ment volna dolgozni hét hónapig, de a koronavírus áthúzta terveit.

Különleges vendég

„Magyarországon nincs ennyi jó dolog, mint itt. Ezt a meghívottam, Akács István séf is nagyra tartotta. Ő pár napig itt is tartózkodott Csíkszeredában, és segített nekem a büfé elindításában” – tette hozzá a lány, megemlítve, hogy a séffel a budapesti, két Michelin-csillagos Onyx étteremben ismerkedett össze, ahol hét hónapig dolgozott.

 – méltatta a székely konyhát Akács István, aki a világ legjobbjának tartott étteremben, a koppenhágai Nomában három hónapos gyakorlati munkán is részt vett. Ízlett neki a miccs és a töltött káposzta is, Csatószegen pedig krumplis, kovászos házi kenyér sütésén vehetett részt. Ötnapos itt-tartózkodása alapján azt a következtetést vonta le, hogy a székelyek tiszta ízekkel dolgoznak, és nem bonyolítják túl az ételeiket. „A dán éttermek évekkel ezelőtt kezdték el a helyi alapanyagok intenzívebb használatát, amire Erdélyben már több helyen is odafigyelnek. Másfelől a tartósítás eljárásának fontossága a mai vendéglátásban egy nagyon számottevő tényező. És ez Erdélyben szintén nagyon jól működik” – emelte ki a séf. 

 Korpos Attila