Változó forma és ízvilág. Egy szelet a zömében külföldön gyártott hazai csokoládéválasztékból
Fotó: Kisréti Zsombor
Az európai ember szereti a csokoládét, hiszen a statisztikák szerint évi átlagban mintegy tíz kilogrammot fogyaszt el a kakaós édességből. A romániai átlag ennek az egynegyede, ami viszont évről évre nő. Rossz hír ugyanakkor, hogy alig van már hazai gyártású csokoládénk. Az édességipari termékek hazai piacán néztünk körül.
2021. november 01., 20:082021. november 01., 20:08
Másfél milliárd eurós évi forgalmával a romániai csokoládépiac hasítja ki a legnagyobb szeletet az édességipari termékek felhozatalából. A folyamatosan bővülő romániai piac így is az utolsók között található az Európai Unióban: amíg az uniós tagországokban az átlagos csokoládéfogyasztás 10 kg, a romániai ennek mindössze az egynegyede. E hatalmas édességipari piac ellátásában az import játszik döntő szerepet, hiszen Romániában alig maradtak működő csokoládégyárak.
A legrégebbi és leghíresebb erdélyi csokoládégyár, az 1890-ben alapított Kandia – amely Trianon után Románia piacvezető nagyüzeme lett – az 1989-es rendszerváltás utáni tulajdonoscseréket követően az osztrák Julius Meinl édességipari cégcsoport érdekeltségébe került, majd a temesvári gyárat felszámolták.
Bő választék. Édességeket kínáló üzletpolc egy hazai bevásárlóközpontban
Fotó: Kisréti Zsombor
A Meinl által fenntartott Kandia és Heidi Chocolat márkákat gyártó bukaresti vállalat teljesítménye azonban messze eltörpül a hazai csokoládépiac mintegy 80 százalékát kitevő importtermék mellett. Az olasz Marco Polo cég egy kisebb csokoládégyárat működtet Pitești mellett, és ezzel nagyjából be is zárul a romániai üzletekben megvásárolható hazai csokoládéválaszték előállítása.
A felsorolásból kimaradt a székelyföldi fogyasztók körében kedvelt gyergyóremetei End-Ibo házicsokoládék, mézespogácsák, kókuszcsókok és kekszszalámik választéka, amely üzletláncokban nem vásárolható meg, ezért Erdély más részein kevesebb emberhez jut el. Kisebb üzletekben azonban Székelyföldön kívül is fellelhetők: nagy az igény rájuk, hiszen e székely termékek ízvilága az otthon is elkészíthető házi csokoládét és egyéb édességeket juttatják eszünkbe. A gyergyói csokoládégyártó vállalkozás története eszünkbe juttatja azt a belga sikertörténetet, amely ma világszerte a csokoládéval azonosítja e kis nyugat-európai államot.
A belga csoki egyedi ízvilága és világsikere azt mutatja, hogy megfelelő menedzseléssel csodákat lehet tenni egy olyan termékkel, amely mellesleg Belgiumban is mintegy százéves múltra tekint vissza. Nehezen érthető a jobb sorsra érdemes erdélyi édességipar gyors leépülése és felszámolása egy olyan piacon, ahol a székelyföldi vállalkozás egyféle fehér hollóként boldogul, holott sokkal több gyártó is elkelne.
Bukarestben gyártott román csokoládémárkák
Fotó: Kisréti Zsombor
A csokoládé alapanyaga a trópusi országokban termő kakaófa magja, a kakaóbab. A zömében Afrikából származó nyersanyagot fermentálják, utána pörkölik, kakaótésztává alakítják, majd kakaóporrá őrlik. A kávé koffeintartalmához hasonlatos teobromid hatóanyaga a kakaót is élénkítő élelmiszerré teszi, ez a hatása azonban jóval gyengébb a kávéénál. A csokoládé gyártásához alapanyagként a kakaóbab származékait – kakaótészta és kakaóvaj – használják fel, amit cukorral egészítenek ki.
A csokoládé összetétele alapján az alapmasszához tejet, tejszínt, illetve különböző olajos magvakat, elsősorban mogyorót adagolnak. A csokoládé egyik változata a kávéval feltuningolt édesség. A cukor mennyisége dönti el, milyen lesz a végtermék. Az egészségesebb táplálkozás iránt elkötelezett fogyasztói szokások erősödésével terjed a keserű csokoládé, amely legfeljebb 40 százalék cukrot tartalmaz, és ezzel arányosan nő a végtermék kakaómassza-tartalma. Igen népszerűek a tejport és tejszínt tartalmazó tejcsokoládék is, és nő a választék a fehér csokoládéból, amely nem kakaótésztával, hanem kakaóvajjal készül.
A gyergyóremetei End-Ibo házicsokoládék
Fotó: Kisréti Zsombor
A klasszikus táblás csokoládék mellett elterjedtek az apró tömör csokoládék, illetve a húsvétra, Mikulásra és a karácsonyi ünnepekre készülő üreges, figurás készítmények. Ezek rendszerint nem a legjobb minőségű csokoládét tartalmazzák. A gyerekek az érdekes formákért kedvelik, a drágább előállítási technológia miatt azonban a gyártó az alapanyagon spórol – kevesebb kakaóvajat ad hozzá –, hogy a hazai piacon olcsóbb választékot tudjon kínálni. Ugyanakkor a csokoládéipar óriási választékot kínál olyan árukból is, amelyeknek csak a felszíne csokoládé, belül különféle cukorka, nápolyi szelet, konyakos meggy stb. található.
Kisréti Zsombor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!