Csillagok között a zöld-fehérek, idén is az EL főtábláján a „vasutasok” – Elemzések, tanulságok

A foci büntet

„A labdarúgás már oly sokszor bebizonyította, hogy ha nem összpontosítasz megfelelően, ha helytelen a hozzáállásod és arrogáns vagy, akkor megbüntet” – ezt Leo Grozavu, a Sepsi OSK vezetőedzője nyilatkozta a piros-fehérek legutóbbi bajnokija előtt. A sepsiszentgyörgyiek az alapszakasz hatodik fordulójában nyeretlen újoncot, az FC Argeș-t fogadták, és bár nyilvánvaló esélyesei voltak a találkozónak, igyekeztek szerények maradni a mikrofonok előtt. Könnyen lehet, hogy a bukovinai szakvezető éppen korábbi csapata, az FC Botoșani pofára esésére utalt a sajtótájékoztatón. A moldvaiakat túlságosan elbódította a gondolat, hogy az EL-selejtező harmadik fordulójában José Mourinho Tottenhamjét láthatják vendégül, és közben „elfelejtették” legyőzni soros ellenfelüket, a macedón Skendiját.

Nagyon hasonló baleset történt korábban az Universitatea Craiovával is, az oltyánok is egy sokadrangú bajnokság képviselőjével, a grúz Lokomotiv Tbiliszivel szemben véreztek el. Az FCSB szintén csütörtököt mondott az Európa Ligában, a bukarestieknek azonban van egy erős indokuk a kudarc megmagyarázáshoz, hiszen a koronavírus durván megtizedelte a keretüket, és több alapemberüket is nélkülözniük kellett. A léc már nagyon rezgett a Topolyai SC elleni, zentai thriller során, végül a cseh Slovan Liberec búcsúztatta a piros-kékeket.

A Bajnokok Ligája selejtezőjében a Dinamo Zágráb ellen büntetőpárbajjal alulmaradt „vasutasok” tették a dolgukat az Európa Ligában: a svéd Djurgarden után a finn KuPS Kuopión is túljutottak, így már az AS Roma, a BSC Young Boys és a CSZKA Szófia ellen készülhetnek az A jelű csoportban.

Magyar oldalon az európai színtéren ezen a nyáron debütált Puskás Akadémiától nem lehetett reális elvárás a főtáblára kerülés. Már csak azért sem, mert a felcsútiakat is nagymértékben sújtotta a világjárvány. A Hammarby IF ellen több kulcsjátékost sem küldhetett pályára Hornyák Zsolt vezetőedző,

A PAFC sima vereséget szenvedett a svédektől, míg az EL-selejtezőben már rutinosnak mondható Budapest Honvéd a finn Inter Turkun valahogy túlverekedte magát, ám a második körben a svéd Malmö FF már nagy falatnak bizonyult a kispestiek számára.

A Vidi az olyan kiscsapatok, mint az ír Bohemians vagy a máltai Hibernians ellen látványosan szenvedve jutott tovább, aztán a harmadik körben előhúzott egy bravúros teljesítményt, amellyel topligás csapatot, a francia Reimst fektette két vállra. A fehérváriak kellő önbizalommal utaztak Belgiumba, ahol a második félidőben taktikai okok miatt bukták el a továbbjutást.

Nincs lehetetlen

De térjünk rá a Fradira! Rendkívül beszédes adat, hogy

A középmezőnyhöz tartozó európai ligák bajnokainak vezetőedzői sokszor hangoztatják, hogy az utóbbi években az első selejtezőkörből indulva lehetetlen küldetés bekerülni a csoportkörbe, Szerhij Rebrov gárdája viszont bebizonyította, nincs lehetetlen. A siker mögött elsősorban biztos anyagi háttér, ugyanakkor rendkívül tudatos, lépésről lépésre történő építkezés áll. Az Üllői úti klubnál körültekintően alakították ki a keretet, a labdarúgók képességei mellett nagy hangsúlyt fektettek a játékosok személyiségére is – ezért is furcsa, hogy a román sajtóban olyan csatárral hozták hírbe a Fradit, mint Denis Alibec. Az Astra Giurgiutól távozó fenegyerek szerencsére végül nem Budapesten, hanem a török Kayserispornál kötött ki.

A zöld-fehérek kritikusai rendszerint azzal támadják a klubot, hogy sikereit javarészt légiósokra alapozva valósította meg, ami egyrészt a mai globalizált futballban már idejétmúlt gondolat, másrészt ezekkel a külföldiekkel a magyar bajnok modern futballt játszik: letámadással, offenzív szélső hátvédekkel, magas labdabirtoklási aránnyal, amikor pedig szükséges, kompakt, defenzív formációval, amely nagyon veszélyes ellentámadásokat képes vezetni.

Romániából Magyarországra vándorolnak

A legnépszerűbb magyar labdarúgócsapat 25 év után szerepelhet újra a Bajnokok Ligája csoportkörében, és közben tizenegy év telt el az NB 1-es bajnokcsapat, azaz a jelenleg másodosztályú Debreceni VSC legutóbbi BL-főtáblás kalandja óta. Az UEFA-együtthatók alapján még korai lenne kijelenteni, hogy a magyar klubfutball elkerülte a románt. Az európai szövetségnél ugyanis az elmúlt öt idény eredményeit veszik figyelembe a koefficiensek kiszámolásánál, és ebben az időszakban jobban teljesítettek az 1. Liga képviselői. Igaz, a rangsorban 28. Románia és a 33. Magyarország egyaránt négy klubot indíthatott idén a kontinentális kupákban.

A kolozsváriak stabil teljesítménye viszont elegendőnek bizonyulhat a helyezések javítására, a jelenlegi állás szerint az UEFA országok közti, élő lajstromán Románia három, Magyarország öt helyet lépett előre.

Erre a jelenségre számos példát lehet találni, és az átigazolások legfőbb oka bizonyára az előnyösebb bérezésben keresendő. Fontos szempont lehet ugyanakkor a magyar labdarúgásra jellemző jobb infrastruktúra, de az országváltásnál feltehetően szakmai tényezők is motiválják a játékosokat. A Romániából Magyarországra igazoló labdarúgók általános vélekedése szerint az NB I-ben magasabb a mérkőzések átlagszínvonala. Ezt igazolta az európai kupák nemrég zárult selejtezősorozata is.

Orbán Zsolt