Jól indult az év, de a szezoncsúcsra kifulladt a székelyföldi turizmus. Ez a vonat elment – a külföldi tengerpartokra.
Fotó: Pinti Attila
Az idei nyár hozta el a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti kitörése óta mindenki által várt fordulatot a turizmusban: végre korlátozások nélkül utazhatunk. Az új normalitásnak azonban nem feltétlenül nyertese a belföldi, és ezen belül a székelyföldi turizmus. Sokan azok közül, akik tavaly felfedezték a hazai úti célokat, idén mégis külföldön nyaralnak.
2022. augusztus 09., 19:292022. augusztus 09., 19:29
A hivatalos statisztikák szerint ugyan tavalyhoz képest növekedett a szálláshelyek kihasználtsága és a belföldi turisták száma, de amint arra a lapcsaládunk Piactér című kiadványának nyilatkozó szakemberek felhívták a figyelmet: a 2021-es év nem kifejezetten kedvezett az idegenforgalomnak, így ahhoz képest nem „művészet” előrelépni. A szomszédos országban zajló háború és az óriási drágulások nyilvánvalóan nem segítik az ügyet, de vajon ilyen körülmények között mit lehet mégis tenni szűkebb régiónk turizmusának fejlesztéséért?
Júniusban a romániai szálláshelyek kihasználtsága alig 30,9 százalékos volt, mindössze 5,8 százalékponttal nagyobb, mint az előző év azonos hónapjában, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint. A belföldi turisták száma 126 százalékkal, a vendégéjszakák száma 27,9 százalékkal növekedett. Ámde ha ezzel párhuzamosan megnézzük, hogy mennyivel többen nyaraltak külföldön júniusban, mint egy évvel korábban, akkor már jóval nagyobb mértékű előrelépést látunk: a külföldre utazók száma 50,4 százalékkal emelkedett.
Év elején sokan abban reménykedtek, hogy idén a belföldi turizmusban sikerül elérni, vagy akár meg is haladni a 2019-es teljesítményt, és noha még csak az év felénél tartunk, talán már most kijelenthetjük, hogy ez nem sikerült. A Google keresés-alapú elemzése szerint 2022-ben a romániaiak utazási kedve nagyobb ugyan, mint 2019-ben – az utazással kapcsolatos keresések száma 35 százalékkal haladta meg a 2019-est – de a keresések többsége a külföldi szálláshelyekre, repülőjáratokra vonatozik, miközben a belföldi lehetőségek iránt megcsappant az érdeklődés.
Az első félévben jól alakultak az idei mutatók, de a csúcsszezon most zajlik, és a szállásadók visszajelzései szerint az idei július már gyengébb volt, mint a tavalyi – mondta el megkeresésünkre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Rámutatott: 2021 atipikus év volt, hiszen arra még rányomta a bélyegét a járvány, ahhoz képest így „nem művészet” a növekedés, viszont a 2019-es szintet nem sikerült elérni.
A külföldi utazások száma már elérte a 2019-es szintet, különösen Törökország és Görögország arat robbanásszerűen. Már idejekorán nekiláttak pótolni az idén elmaradó orosz turistákat, és ügyesen becserkészték a nyugat-európai piacot.
László Endre szerint Románia a belföldi desztinációkat kampányszerűen kellene reklámozza. Példaként Magyarországot hozta fel, ahol már többéves hagyománya van az „Üdülj itthon!” típusú népszerűsítő stratégiának, és ez megmutatkozik az eredményekben is. Romániában még most sincs egységes országimázs, félévente, évente jön egy új miniszter, félresöpri az elődje munkáját, és kezdi elölről az egészet. „Így nem lehet eredményeket felmutatni” – hangsúlyozta. A turisztikai törvény mindeközben a képviselőház fiókjában van, még csak nem is az asztalán – hiába lobbiznak a szakmai szervezetek, a politikum nem támogatja, mert nem ők dolgozták ki.
Illetve, hogy a külföldieknek ne csak Drakula ugorjon be a térségünkről, hanem már tudjanak valamit az országról, és érdemben lehessen népszerűsíteni a desztinációt.
A járvány negatív hatásait az ellátási problémák váltják fel? A vállalkozók attól tartanak, év végére már nem jutnak megfelelő minőségű alapanyaghoz.
Fotó: Veres Nándor
A szakértő abban bízik, hogy a júniusban kiadott kormányrendelet, ami alapján alulról felfele építkezve kell létrehozni a turisztikai szervezeteket, meghozza az eredményét. Az építkezés piramisszerűen kell megvalósuljon: a csúcsán az országos szervezetek kapnak helyet, alatta a nyolc nagy régió, amelyeket a turisták, a szálláshelyek, a természetvédelmi területek, az épített örökség, múzeumok, utazási irodák, idegenvezetők számát figyelembe véve súlyozták, és nem meglepő módon Erdély szerezte a legtöbb pontot. Ez alá kell beszerveződnie Székelyföldnek is a három megyével. Itt ugyan már évek óta működnek a turisztikai egyesületek, viszont most már van rá törvényes keret, és pontosan tisztázódott a feladatkörük is.
Szerinte ehelyett a magyarországi piacra kellene jobban figyelni, ezen belül pedig a felső kategóriás vendégeket lenne érdemes megszólítani, az olcsó buszos kirándulásokkal érkezők ugyanis jellemzően csak a statisztikákban növelik a számokat, gazdasági szempontból nem hoznak többletet a térségbe.
A klaszter elnöke emellett úgy látja, Székelyföldön nem szálltak el az árak, ő inkább azt tartja problémának, hogy nem valós számítások alapján történik az árképzés, hanem sokan „a szomszédra figyelnek”. „Bele kell kalkulálni az árba a drágulásokat, a téli megemelkedett számlákat, de azt is, hogy most nem kell annyit költeni fertőtlenítőszerekre” – részletezte a turisztikai szakértő.
Hasonlóan látja a helyzetet Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke, a megye turizmusát erősíteni hivatott Visit Harghita projektet elindító Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (ADI Harghita) elnöke, aki szerint az idei év nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az idegenformalom szempontjából. Mint rámutatott: tavaly és tavalyelőtt, abban a rövid időszakban, amikor szabadon lehetett mozogni, sokan látogattak Hargita megyébe – igaz, a külföldről érkező vendégek száma elenyésző volt, ami szerinte érthető volt, mert nagyon gyorsan, kiszámíthatatlanul változtak a határátlépési szabályozások.
„Nemcsak mi, hanem a bukaresti és az európai turizmusban jártas szakemberek is arra számítottak, hogy a 2022-es év utoléri turizmus szempontjából a 2019-est, az optimistábbak abban bíztak, hogy túl is szárnyalja.
– magyarázta a társulás elnöke.
Szerinte a szomszédban zajló háborúval magyarázható, hogy az ország 48 százalékot veszített a külföldi turisták számából, hiszen amikor desztinációt választanak, fontos szempont a biztonság, és a mai kommunikációs térben nehéz eldönteni, mit jelent, ha azt mondják, fennáll a háború terjeszkedésének veszélye. „A Duna-Deltában vannak nagy problémák, de mi is tapasztaljuk, hogy kevesebb a vendég, mint ezelőtt három évvel. Nem annyira rossz a helyzet, mint amennyire lehetne, de nem is annyira jó, mint amennyire lehetne” – fogalmazott Bíró Barna Botond.
Megvannak az adottságaink, a páratlan szépségű látnivalók, de a turisztikai teljesítményünk elmarad attól a valós potenciáltól, amit a jól szervezett tartalmakkal tudnánk nyújtani
Fotó: Pinti Attila
Hargita megyében az idei első félévben, összehasonlítva a tavalyi esztendő azonos időszakával, 33 százalékkal nőtt az érkezések száma és 35,5 százalékkal a vendégéjszakák száma. A tavalyi első félévben 57 ezer turista érkezett, akik közel 117 ezer vendégéjszakát töltöttek el, idén 86 ezer turista 181 ezer éjszakát maradt a megyében. Viszont ha a 2019-es első félévhez hasonlítunk – és ahhoz érdemes, hiszen az volt az utolsó olyan év, amikor még lehetett nyugodtan utazni –, az érkezések száma szinte 19 százalékos csökkentést mutat, és a vendégéjszakák számában is közel 20 százalékos a visszaesés.
Hargita megyében nem változott a kiemelten kedvelt desztinációk listája: Tusnádfürdő, Parajd, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely állnak az élen. Ezek szerepelnek az országos statisztikai adatokba, így mérhetőek, ezzel szemben például Varságról vagy Deság-patakáról nem lehet pontos adatokat tudni, mint ahogy azok sem kerülnek be a statisztikákba, akik feketén tevékenykednek.
Bíró Barna Botond emlékeztetett, Parajd egyelőre bajban van, hiszen a turisták előtt be kellett zárni a sóbányát, holott ott júniusig a tavalyi évhez képest minden hónapban nőtt az érkezések száma, májusban és júniusban több mint kétszerese volt az előző évinek. Valószínű a következő egy-két hónapban visszaesés lesz tapasztalható, ezért a Visit Harghita csapata arra összpontosít, hogy a többi környékbeli látnivalót népszerűsítsék: a strandot, a fordított házat, a lepkeházat, a korondi Aragonit múzeumot, a kőrispataki szalmakalap múzeumot, a Mini Erdély Parkot, a sóvidéki hagyományos mesterségeket.
Az egyesület elnöke nem látja túl fényesnek az ágazat jövőjét. Bíró Barna Botond több nehézséget is lát: szerinte az infláció és az energiaválság is visszavetheti a turizmust. A vendéglátósok visszajelzései alapján úgy tudja, az év elejéhez képest háromszorosára emelkedett például a kacsamell ára és kétszeresére a borjúbélszíné. A vállalkozók attól tartanak, év végére már nem jutnak megfelelő minőségű alapanyaghoz, közben folyamatosan kúsznak felfele az éttermi árak. Ez azt eredményezi, hogy akik tavaly, tavalyelőtt még heti egy-két alkalommal megengedhették maguknak, hogy étterembe járjanak, ezt már ritkábban teszik meg.
Ilyen körülmények között azt javasolja, a vállalkozók figyeljenek arra, hogy a beszállítóik megmaradjanak, tudjanak megfelelő minőségű árut vásárolni és biztosítani a vendégeiknek, igyekezzenek a színvonalat megtartani. Félő ugyanis, hogy az áremelést minőségromlás előzi meg a beszállítóknál.
– részletezte.
Meglátása szerint az árak növekedéséből is lehet előnyt faragni, hiszen a Hargita megyébe látogatók kifizetik a szállást és az étkezést, és kevés pénzből a családbarát környezetben, természetközelben szerezhetnek élményeket, feltöltődhetnek. Nem megterhelő anyagilag bérelni néhány kerékpárt, lovagolni, felmászni a Jézus Szíve kilátóhoz vagy a Madarasi Hargitára, ellátogatni a Mini Erdély Parkba, közben mindez egyedi élményt nyújt. Bíró Barna Botond azt is elmondta, főként belföldön népszerűsítik Hargita megyét, a számok tükrében ugyanis feleslegesen kidobott pénz lenne a külföldi reklám, a nemzetközi piacon egyébként is elsősorban az országot kellene megjeleníteni.
Fotó: Hotel Küküllő
„A turizmusban előre kell menekülni, mert ha kimaradunk, lemaradunk” – ezt már a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nemrég kinevezett új vezetője, Deák Gyöngyvér fogalmazta meg. Úgy látja, a járvány miatt bevezetett korlátozások a legnagyobb mértékben érintették az ágazatot, ám a turizmus egy rugalmasan ellenálló terület: amikor gond van, akadnak jó módszerek, technológiai vagy fenntartható megoldások, csak figyelni kell a fiatal nemzedékre és a határon túlra.
„Nekünk itt, Székelyföldön kézenfekvőek a magyarországi példák. A tudás megvan, csak a helyi viszonyokra kell alkalmazni, ha ezzel a lehetőséggel jól sáfárkodunk, országszinten felzárkózhatunk az élbolyba” – mutatott rá a Visit Covasna alkalmazást működtető szervezet vezetője. Hozzátette, saját környezetünkben is vannak jó példák, hiszen a piac képviselői gyakran előbb járnak, mint a szakma, mert rá vannak kényszerülve. Így a cél az, hogy a két szegmens – a vállalkozók és az ágazatot segítő egyesületek – együtt lépjen.
Deák Gyöngyvérnek ugyan még rövid ideje van rálátása az egyesület munkájára, ám fontosnak tartja, hogy a több száz háromszéki turisztikai vállalkozóval egyenként felvegyék a kapcsolatot, rákérdezzenek, hogy milyenek a tapasztalataik, milyen problémákkal szembesülnek, milyen elvárásaik vannak az egyesülettől, miben tudnák őket segíteni. Ezekre a találkozókra ősszel, a csúcsidény lejárta után kerül sor.
A háromszéki egyesület vezetője azt tartja a legfontosabbnak, hogy Székelyföld egységes desztinációként mutatkozzon meg, és nem a megnevezés, hanem a tartalom szintjén. Ennek a kialakítására már zajlik a csendes háttérmunka a három megye önkormányzatai és turisztikai egyesületei között.
Nem elég egy közös standon bemutatkozni, hanem egységes kínálatot kell felvonultatni, figyelembe véve a megyék erősségeit – például, hogy Hargita megyében több az attrakció, míg Háromszék a nemesi turizmusban remekelhet.
Deák Gyöngyvér ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a klasszikus turistacélpontokat, látnivalókat, mint a Szent Anna-tó, a Vargyas-szoros konkrét csomagba, útvonalakba rendszerezve kínálják, a legapróbb részleteket is kidolgozva. Ha a turista eljut ide, pontosan tudja, hova érkezik, milyen módon megy tovább, hol mennyi időt tölt el. „Úgy kell gondolkodnunk, hogy mi mit várunk el, ha elmegyünk valahova turistaként. Amikor megérkezik a vendég, nem elég, ha azt hallja, ez az ezer borvízforrás, a kúriák földje, azt is tudnia kell, ki nyitja ki a kúria ajtaját, hogy megtekinthesse. Az esetlegességnek is megvan a romantikája, de eredményesebb, ha olajozottan, szakszerűen működnek a folyamatok és a vendég elégedett” – magyarázta Deák Gyöngyvér. Szerinte megvannak az adottságaink, de a turisztikai teljesítményünk elmarad attól a valós potenciáltól, amit a jól szervezett tartalmakkal tudnánk nyújtani.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot augusztus 8-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!