Az altorjai Apor-kastély
Fotó: Tofán Levente
Altorja hosszú főútján haladva különös látvány a történelem viharait megélt Apor-birtok: félig befalazott barokk kapuzatok, tégla-, kő- és betonkerítések, az egykori „társas” által építtetett istállók és raktárak sorakoznak egymás mellett. A telekre lépve a valamikori park öreg fái közül alig találunk egyet-kettőt, ami azt sugallja, hogy itt is láncfűrésszel kezdte térhódítását a kommunista rezsim.
2021. december 20., 21:042021. december 20., 21:04
A Kovászna megyei kastély a 19. századi átépítést mutató állapotában szerényen áll a megviselt birtokon, vele szemben mementóként a 18. századi kis magtár épülete jelent még megnyugvást az értéket kereső szemnek.
A román állam által kisajátított és fél évszázadon át birtokolt épületet 1990 után perelte vissza az idén százéves báró Apor Csaba, az államosítás előtti utolsó birtokos, Apor Péter fia. Jelenleg ifjabb báró Apor Csaba gazdálkodik a területen és küzd az épületek felújításáért. A 2000-es évek elején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Teleki László Alapítvány közreműködésével támogatta a felújítási terv elkészítését és a tetőszerkezet helyreállítását, majd 2004-ben az angliai Headly Trust segítette jelentősebb összeggel a kastély 17. századi falképeinek feltárását, a korabeli famennyezet díszesen faragott gerendáinak konzerválását és egy, a régészeti leletek által rekonstruált cserépkályha megépítését. Azóta jelentősebb felújítás nem történt.
Erények az Asszony háza ablakbélleteiben
Fotó: Tofán Levente
Azt, hogy a kastély falait a mészrétegek alatt falképek borítják, már Kónya Ádám helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának falkutatásaiból is lehetett sejteni. 2004-ben azonban még a vártnál is gazdagabb kép tárult fel: több teremben az erdélyi ún. virágos reneszánsz florális motívumai díszítik a falakat, köztük szövegek, allegorikus figurák, jelenetek, történelmi alakok portréi állnak. A 17. századi falképek rendkívül jelentősek, teljes feltárásuk, konzerválásuk, művészettörténeti feldolgozásuk és bemutatásuk igen fontos volna.
Az altorjai előnevet viselő Apor család a 14. századtól rendelkezik torjai birtokokkal. A kastély jelenlegi formájában a 17. században épült.
Részben a régi épület alapjaira – annak köveinek felhasználásával –, részben az mellé a 17. század elején Apor Lázár építtette fel a mai kastély magját, azonban halálakor, 1643-ban még nem volt készen az épület, így feleségére, Imecs Juditra bízta befejezését. (Apor Lázár neve a Kájoni-kódexből csenghet ismerősen számunkra, hiszen „tánca”, azaz kedvenc talpalávaló nótája az egyik legismertebb magyar reneszánsz dallam.)
A 2004-ben zajló régészeti ásatás a felszínre hozott egy Apor Lázár feliratú tornácmellvéd-töredéket is, ami alátámasztja építtetői szerepét. Az általa épített udvarház csaknem négyzetes alaprajzú, két traktusos épület volt, gerendás mennyezettel fedett kisebb-nagyobb termekkel, középen hatalmas szabadkéményű konyhával.
Fortitudo (az erő, bátorság, vitézség allegóriája) az Úr házában
Fotó: Tofán Levente
Az épület Lázár legnagyobb fiára, az első házasságából származó Andrásra szállt.
Arra a kérdésre azonban, hogy pontosan melyek is ezek, alapos művészettörténeti kutatás hiányában egyelőre nem tudunk választ adni. Véleményünk szerint az ún. Asszony házának – tehát az úrnő szobájának –, a fotókon is jól kivehető alsó falképrétege, tehát nagy méretű, most monokrómnak látszó, egykor színes virágai készülhettek András idejében.
A levéltári dokumentumok szerint az 1660-as években az udvarházat Imecs Judit és fiai lakták. A családi vagyon elosztása során az altorjai kúria 1679-től Apor István (1638–1704) tulajdonába került. A jelentős politikai karriert befutott, művelt főnemes felemelkedése a Béldi Pál-féle összeesküvés leleplezésével kezdődött, amikor saját testvéreit is elárulta. 1686-tól Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírájává nevezte ki Apafi Mihály fejedelem, akinek halála után Apor a német pártot támogatta Thököly Imrével szemben. A zernyesti csatában harcolt is a kuruc vezérrel – alig tudott megmenekülni.
Az Úr háza, ablakbéllet
Fotó: Tofán Levente
A Diploma Leopoldinum életbe lépésével (1691) Apor Istvánt Erdély kincstartójává választották, 1693-ban bárói, majd 1696-ban grófi rangot kapott a császártól. Buzgó katolikusként nagymértékben támogatta a katolikus templomokat, rendházakat, iskolákat. Igaz kereszténynek és igaz magyarnak tüntette fel magát levelezéseiben. Az ellene indított támadásokat – ügyes politikusként – úgy értékelte, hogy hite miatt történnek.
A Nagypalotából – tehát a reprezentatív díszteremből – nyíló boltozott kis szoba, az egykori Úr háza Apor István „studioloja” lehetett.
Az eredetileg gerendás mennyezettel fedett térben a középkori hagyománynak megfelelően több sávban helyezkednek el a falképek. Az egyes részeket elválasztó díszes sávokat – akárcsak az ablakok bélleteit – virágokból és szőlőindákból kombinált ornamentika tölti ki. Az alsó regiszterben függönyimitációt láthatunk, ami szintén a középkori templomok szentélyének kifestésére emlékeztet. A felette levő sávban allegorikus ábrázolások láthatók.
Az Asszony háza ajtaja, rajta az 1693-as évszámmal
Fotó: Tofán Levente
A főhomlokzati ablak mellett a legépebben megmaradt felületen Fortitudo: az erő, bátorság, vitézség allegorikus figurája látszik, aki a négy sarkallatos erény egyike. A középkori ábrázolási típusnak megfelelő attribútumok „helyi változatait” tartja kezében: a kőoszlopot és az uralkodói pálcát. A háttérben Sámson lovagol az oroszlánon. A mellette levő hosszanti fal sarkán sajnos nem vehető ki pontosan, mit is ábrázol a jelenet: az előtérben figurák lábai látszanak, a háttérben egy bizánci jellegű, kupolás, centrális templom mellett ördögfigura áll, felette a „Szegény prókátor” felirattal. Ugyancsak különös, hogy a teljesség igénye nélkül a hét főbűn egyike, a Superbia, azaz a kevélység, gőg folytatja a képek sorát. A töredékesen megmaradt falfestményen az allegória jellegzetes elemei: a páva és a tükörben magát nézegető nőalak tükre látható.
A Szigeti veszedelmet és lírai költeményeket tartalmazó könyv címlapján a költő és hadvezér hajózik a tenger habjain, és célja elérésének érdekében ellenáll a körülötte úszkáló csábító szirének énekének. Latin jelmondata: Sors bona, nihil aliud felette kacskaringózik. Zrínyi kultusza a 17. század hatvanas éveitől erősödött fel Erdélyben, ezért feltételezzük, hogy a falkép inkább Apor István idejében készülhetett, aki egyébként is törekedett magát jó magyarként feltüntetni. Az Apor András korából ismert 1651-es, már említett könyvbejegyzés a mű bécsi kiadásának évével megegyezik, így nem valószínű, hogy még ugyanabban az évben felkerült a több mint 1000 kilométerrel messzebb fekvő erdélyi település kastélyának falára.
Egy bizánci jellegű, kupolás, centrális templom mellett ördögfigura áll, felette a „Szegény prókátor” felirattal (Úr háza)
Fotó: Tofán Levente
A Zrínyit ábrázoló felülettel szemközti falon vadászjelenet látszik kutyákkal és menekülő vadakkal, aminek a világi falképfestészetben – akárcsak az erényalakoknak – komoly hagyománya van. A legfelső regiszter adott helyet a 17. században kedvelt ősgalériának, azaz az egykori magyar királyok és erdélyi fejedelmek arcképcsarnokának. Az 1693-ban megépített boltozat miatt csak töredékesen látszó portrék egy része a padlástérből kivehető. Így a koronás, sisakos fej feltételezhetően Szent Lászlót, a lovagkirályt ábrázolja. A terem ikonográfiájának megfejtéséhez még további kutatások szükségesek: beleértve a boltozat feletti falfelületek tisztítását és feltárását is.
A nyitott kutatóablakokon jól elkülönülnek a jelenetes képmezők és a virágos díszítősávok. Talán az Apor-család nagyjainak krónikája olvasható majd le a falképekről, mint a Fehér János művészettörténész kutatásaiból ismert olaszteleki Daniel-kastély a 17. század harmadik negyedében készült falképei esetében.
Feltehetően Szent László alakja (padlástér)
Fotó: Tofán Levente
Nagyon látványos az Asszony házának falképegyüttese is. A már említett alsó réteg virágai felett kisebb méretű, világoskék és rózsaszínű forgórózsák és más stilizált virágos növények borítják kacskaringózva a teljes felületet. Az ablakok bélleteiben pedig nőalakok ülnek korabeli viseletben. Bár attribútumaikat leplezi, hogy hétköznapi tárgyakat tartanak a kezükben, minden bizonnyal erényalakok.
Ennek a teremnek a kifestése feltehetően Apor István 1693-es építkezéseihez köthető, amit a Thököly-féle dúlás tett szükségessé. Ehhez a periódushoz kapcsolható a kastély bővítése csakúgy, mint az Apor István és felesége, Farkas Zsuzsanna monogramját mutató stukkódíszes boltozat megépítése és az évszámos reneszánsz ajtókeretek kialakítása. Apor István halálával az épület unokaöccsére, az emlékíró Apor Péterre szállt, aki itt írta meg Metamorphosis Transylvaniae című, a fejedelemségkori Erdély főúri kultúráját, szokásait részletesen bemutató művét. Egyben elsiratta Erdélynek a „a náj módi betörése előtti” korszakát. Bízunk benne, hogy az Apor-kastély különleges falképeinek feltárása és restaurálása folytatódhat a közeljövőben, és látogathatóvá válásával megismerhetővé válnak a fejedelemségkori Erdély fényes lapjai.
Várallyay Réka
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!