Aszalt, szárított finomságok: természetbarát módon tartósított gyümölcsök és zöldségek

Napjainkban egyre többen keresik a természetbarát, helyi termelőktől származó, „földközeli” termékeket. Katona Erika és János, a Bona Planta alapítói is ezen kínálat előállításán dolgoznak a Szilágy megyében található sarmasági műhelyükben.

Adalékanyagok, tartósítószerek nélkül készítik el finomabbnál finomabb fűszereiket, zöldség és gyümölcs chipseiket.

A fiatal pár nemcsak az életben egészíti ki egymást, hanem a munka során is. Együtt ötletelnek, dolgoznak, közösen készítik el az egészséges termékeiket. Egyebek mellett saját tapasztalataikról, a szárított élelmiszerek készítésének titkairól meséltek nekünk.

– Hogyan jött az ötlet, hogy szárított zöldségeket, gyümölcsöket készítsetek?

János: – Végzettségünket tekintve Erika pedagógus, én pedig régész vagyok. A 2020-as koronavírus okozta karantén alatt határoztuk el, hogy kipróbálnánk valami újat. Sok ötletelés és tanulás után döntöttünk a szárított zöldségek, gyümölcsök mellett.

– Miként zajlik a munka?

Erika: – Az egyik legfontosabb jellemzője a munkánknak, hogy cukrot, sót, ízfokozót és tartósítószereket semmihez nem használunk. Csak jó termésből tudunk jó terméket előállítani, ezért a zöldségek és gyümölcsök egy része saját termesztésű, a többit környékbeli termelőktől vásároljuk.

Emellett lényeges ismerni az alapanyagok tulajdonságait, melyik zöldség-gyümölcs hogyan reagál a szárítási folyamatokra. Ehhez szükséges a megfelelő tapasztalat, melyet a mi esetünkben rengeteg kísérletezés és tanulmányozás előzött meg.

János: – Elektromos szárítógépekkel dolgozunk. A szárítási folyamat zöldségenként-gyümölcsönként változó. 20–26 órát is igénybe vehet egy-egy szárítás. Ha alacsony hőfokon zajlik a folyamat hosszabb ideig, akkor az adott alapanyag úgy szárad meg, hogy eközben az összes vitamint, ásványi anyagot és színét is megtartja.

Erika: – A napon történő szárításnak az a nagy hátránya, hogy nem tudjuk ellenőrizni a hőfokot, így könnyedén penész alakulhat ki a végeredményen.

Vásárokban sokan kérnek tanácsot, ami nagyon jó érzés. Ha valaki szárítani akar, szánja rá az időt és az energiát is, hiszen gyors szárítással, magas hőfokon rövid idő alatt nem aszalmány, hanem sült zöldség/gyümölcs jön létre, a vitaminok és ásványi anyagok nélkül.

– Mi a titka annak, hogy a szezonális zöldségek ízét a későbbiekben is intenzíven ízlelhessük?

János: – Ha valaki télen szárított epret szeretne enni, ugyanazzal az ízvilággal fog találkozni, mint termés idején, sőt a termék íze még intenzívebbé is válik azáltal, hogy azt a hatalmas vízmennyiségét elveszíti a gyümölcs a szárítás közben. A titok az, hogy megpróbálunk az év minden időszakában az adott szezonális alapanyagból minél nagyobb mennyiséget leszárítani.

Nyers formában ugyanakkor nem tudjuk túl sokáig tárolni a zöldségeket, gyümölcsöket. Éppen ezért van, hogy az eper vagy épp a medvehagymánk és az ezekkel készült termékkeverékek nem tartanak ki a következő szezonig. Így viszont legalább mindig van miért várni a következő évet, újabb szezonális szárított finomságokért.

– Színes, választékos a termékpalettátok. Honnan inspirálódtok egy-egy új készítmény elkészítése előtt?

Erika: – Leggyakrabban a vásárlóink inspirálnak és ők is adnak ötleteket. Legtöbbször vásárok során keresnek egy adott terméket, ami a mi polcainkon még nincs. Ilyenkor igyekszünk minél előbb előrukkolni az adott újdonsággal. A készítményeink közt a legkeresettebbek talán a hagyományos aszalt gyümölcsök. Évről évre vannak olyan visszatérő vendégeink és köztük leginkább gyerekes családok, akik epret, sárgadinnyét vagy éppen körtét keresnek.

A felnőttek körében a paradicsom az egyik várva várt finomságunk. De többféle ételízesítőt is készítünk. Jelenleg a lestyános, medvehagymás, tárkonyos és pikáns ételízesítők közül lehet válogatni, viszont hamarosan érkeznek a chilis különkiadások is, melyek tavaly már nagy sikert arattak. Ezenkívül különleges teákat is készítünk, melyeket én szoktam kitalálni, kísérletezem ízekkel, illatokkal és színekkel. Ami működik, általában megmarad, ami valamiért nem fogja meg az embereket, azt kispadra ültetjük.

– Vásárok alkalmával vagy akár az interneten recepteket, felhasználási tippeket adtok a vásárlóitoknak. Mi az, ami iránt a leginkább érdeklődnek?

Erika: – Az országban nagyon sok helyen megfordultunk már, de idén először voltunk Magyarországon is. Egyre több helyre elvisszük annak a lehetőségét, hogy akár fűszerekben is lehet egészségesebb alternatívákat választani. A céklapor talán a legmeghökkentőbb az emberek számára, erről kérdezgetnek a legtöbbet, hogy mire is használható.

János: – A céklapor az anyukák kedvence. Tele van magnéziummal, vassal, kalciummal, és egy csodás természetes színezék. A gyerekek nem biztos, hogy a céklafőzeléket megeszik, de hogy egy szép piros smoothie vagy piros palacsinta nagyon izgalmas lesz számukra, az teljesen biztos.

– Néhány receptötletet, felhasználási javaslatot megosztanátok olvasóinkkal? Mit lehet kezdeni például a gombaporral? Vagy mire használhatjuk a szárított medvehagymát?

Erika: – A medvehagyma a tojásos ételek hű társa, viszont salátákat és leveseket is ugyanúgy feldob, ízesebbé tesz. De beletehetjük a fasírtmasszájába is, hiszen kellemes fokhagymás ízével tökéletesen harmonizál. Kétféle gombaport is készítünk: a hagymás-fokhagymást, illetve a kakukkfüvest. Mindkettő használható sültek, grillzöldségek pácolásához, de sokan levesekhez is hozzáadják.

A nagyobb darabos zöldségkeverékeket a rizshez választják, de sokan a húsleveshez vagy a zöldséges alaplevek elkészítéséhez szerzik be.

– Mit jelent számotokra ez a munka, mit gondoltok, megéri a belefektetett energia?

János: – Most is folyamatosan fejlődünk. Nap mint nap tanulunk, a piac folyamatosan változik, ahogyan a világ is. Nulláról kezdtük a zöldségek és gyümölcsök szárítását-aszalását, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy holnap még több emberhez jussanak el ezek az ínyencségek. Egyre többen keresnek bennünket, egyre többen várnak vissza a különböző városokba. Ugyanakkor jó érzés tudni, hogy ha kis formában is, de hozzájárulunk ahhoz, hogy néhány család étkezését egészségesebbé tegyük.