Álhírek hálójában: időigényes, de érdemes alaposan utánajárni a hozzánk eljutó információk hitelességének

Bede Laura 2021. március 16., 12:33

Járványos sebességgel terjednek és egyre nagyobb teret hódítanak az álhírek, amelyeket gyakorlatilag percek alatt bárki létrehozhat és terjeszthet a világhálón. Az álhírek terjesztése történhet pénzszerzés céljával, de az is gyakori, hogy bizonyos érdekcsoportok a közvéleményt akarják befolyásolni, terelni hamis információk közlésével. Kállai Emánuel székelyudvarhelyi onlinemarketing-szakértővel a fake news oldalak térhódításáról, típusairól, céljairól beszélgettünk.

Álhírek hálójában: időigényes, de érdemes alaposan utánajárni a hozzánk eljutó információk hitelességének
galéria
Az azonnali megosztás helyett tanácsos előbb ellenőrizni az oldal, a szerző és a tartalom hitelességét Fotó: Pixabay.com

A technológiának és főként a közösségi médiának köszönhetően az álhírek ma már sokkal gyorsabban terjednek, mint egy vírus. Az álhírterjesztésre való hajlam korábban is létezett társadalmi szinten, a ma rendelkezésünkre álló eszközökkel azonban ennek megvalósítása pofonegyszerűvé vált – hívta fel a figyelmet Kállai Emánuel. A székelyudvarhelyi onlinemarketing-szakértő rámutatott:

az álhírek, vagyis a fake news jelenségének köztudatban való elterjedése egyértelműen a politikával hozható összefüggésbe.

A Google keresési adatai szerint a fake news kifejezésre a 2016-os amerikai elnökválasztások napjáig világszerte nem sokan voltak kíváncsiak, egy héttel Donald Trump győzelme után azonban az álhírek témája iránt egy csapásra megugrott az érdeklődés.

Ha valaki régebben egy hírt akart elterjeszteni, azt előbb meg kellett írnia valamilyen eszközön (írógépen, számítógépen), majd elment egy főszerkesztőhöz, aki a szakmai csapatával közösen jóváhagyta a cikk megjelenését. Tehát valaki lektorálta, a hírt több ember látta, végigment egy folyamaton, és jellemzően olyan helyen jelent meg, amelynek volt már valamilyen történelme, teremtett már értéket. Régen így jutottunk hozzá információkhoz, hírekhez.

A világ azonban időközben olyan mértékben megváltozott a technológia révén, hogy egy adott hírt létrehozni ma már körülbelül tízperces munka: ehhez elég regisztrálni valamilyen internetes felületre.

A szakember rámutatott, ezeket a felületeket szándékosan úgy hozták létre, hogy a lehető leggyorsabban menjen a regisztráció, a személyazonosságot semmilyen formában nem ellenőrzik, gyakorlatilag elég egy virtuális személyiség, és bárki nekiláthat cikket írni, amit aztán ugyanilyen gyorsan el is tud terjeszteni a közösségi médiában.

Annak, hogy egy fiókot letiltsanak vagy felfüggesszenek a közösségi médiában, mindenképp kell legyen valamilyen előzménye. Nem az történik tehát, hogy a rendszer, mondjuk a Facebook eleve tudja, hogy egy profil álhírekkel fog foglalkozni. „Amikor látja, hogy gyanúsan viselkedsz, akkor fog letiltani. De akkor már késő, mert a hír elkezdett terjedni. A rendszer tehát a hír terjedésének folyamatát tudja valamelyest befolyásolni, minimalizálni, de a terjesztés elkezdését nem tudja megakadályozni” – vázolta a problémát Kállai Emánuel.

Pénzszerzés vagy egyéb érdek állhat az álprofilok mögött

„A Facebook talán jobban odafigyel az ilyen tartalmakra, de például az Instagram-fiókok esetében nagyobb a probléma, rengeteg álprofil létezik. Nem tudok pontos számot mondani, de nagyságrendileg a fiókok 10 százaléka, talán 20–30 is fake, vagyis álfiók. Ezeket programok hozzák létre azért, hogy egy adott tartalmat az ő meglátásuk szerint terjesszenek. Gyakorlatilag átjátsszák az algoritmust.

E mögött állhat például politikai vagy vallási érdekcsoport, vagy konkrétan pénzszerzés céljával zajlik a tevékenység”

– magyarázta a székelyudvarhelyi marketingszakértő.

Az internetes „kalózokkal” neki is meggyűlt már a baja: körülbelül három hónappal ezelőtt egy ügyfelük teljesen legálisan működő hirdetési fiókját ellopták, igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy az áldozat nem volt elég körültekintő. Egyik ügyfelük látott egy hirdetést Facebookon, amiben az állt, hogy 30 éves a Google, ennek alkalmából pedig 300 eurót ad ügyfeleinek, ha azok rákattintanak egy hirdetésre, hogy igényeljék az ajándékot. Az illetőnek a hirdetésre kattintva meg kellett adnia a felhasználói nevét és jelszavát – így tudták végül lemásolni, ellopni a hirdetési fiókot.

A visszaélést kis utánajárással meg lehetett volna akadályozni,

például ha utánanéznek annak, hogy a Google valójában hány éves (nem 30), vagy az URL-cím ellenőrzésével, a kattintás ugyanis nem a Google.com vagy Google.hu oldalra vezetett tovább, hanem egy értelmetlen címen található weboldalra.

Kállai Emánuel arról is beszélt, hogy az álhírterjesztés egyik célja lehet az, hogy az illető érdekcsoport valamilyen véleményt, álláspontot propagáljon a nagyközönség körében. „Gyakorlatilag a közvéleményt formálják az általuk jónak látott nézőpont szerint. Ez lehet egy politikai ügy, valamelyik párt álláspontja mondjuk a koronavírus témájában. Ezt azért teszik, hogy versenyelőnybe kerüljenek a nem hiteles nézőpontjukkal más politikai pártokkal, közösségekkel vagy társaságokkal szemben” – magyarázta a szakember.

Gyakori az is, hogy egy adott személyről kezdenek el álhírt terjeszteni, például médiasztárokról, szakemberekről, olyanokról, akik a figyelem középpontjában állnak.

E mögött nagyon sokszor gazdasági érdek áll, például az illető személy ne kapjon meg egy szerepet egy adott filmben, vagy valakinek abból a csoportból épp gazdaságilag vagy szakmailag az útjában áll.

Beépült hétköznapjainkba a felületes tartalomfogyasztás

Mindezek régebben is jellemzők voltak, viszont most sokkal gyorsabban és jóval nagyobb mértékben tud terjedni az álhír. „Míg régebben reggel a kezedbe vetted az egy napilapot és azt elolvastad, most csak Erdélyben 30–40 cég küzd azért, hogy tőle kapd meg elsőként az információt. Emiatt nagyon felületes médiafogyasztóvá váltunk.

Ez a felületesség megengedi azt, hogy ne nézzünk utána információknak és tartalmaknak, elhiggyünk mindent, amit az interneten látunk. Nem nézzük meg azt, hogy a tartalom tényleg igazi-e, ki a szerkesztő, ő milyen múltra tekint vissza”

– sorolta a marketingszakértő. Sokunkkal előfordul az is, hogy csak a cikk címét olvassuk el, és nagyon ritkán érünk el a végégig, de még ritkábban történik meg az, hogy le is ellenőrizzük, az a cikk hiteles forrásnak minősül-e.

A székelyudvarhelyi marketinges a fake news oldalakat két nagy csoportba osztaná: az egyiknek a gondolatformálás a feladata, ezeknek a célja, szerepe, hogy valamilyen gondolkodásváltozást indítsanak el bennünk. Ezek esetében gyakran nem is tűnik fel, hogy fake news oldalak. A másik kategóriába tartozó oldalak pénzszerzés céljából jönnek létre, az ilyen tartalmak pedig mindig valamilyen cselekvésre ösztönöznek. Például hogy adjunk meg különböző adatokat a felhasználói fiókunkról, vagy lépjünk be, regisztráljunk egy oldalon, amiért mondjuk egy több száz eurós kupont ígérnek. De lehet szó adománygyűjtésről is, ilyenkor jellemzően valakinek a személyes történetéről olvashatunk, aki a mi segítségünkre számít.

Egy gombnyomással továbbadható. Az álhírek fogyasztói rendszerint terjesztők is Fotó: Pixabay

Világszerte dolgoznak az álhírek visszaszorításáért

Az álhírterjesztés jogi vonatkozásával kapcsolatban elmondta, természetesen büntetik, csak sokszor nem tudják, hogy kit. Nagyon nehéz ugyanis visszakövetni az illetőt – a Google vagy a Facebook például nem ad ki erről információkat, egykönnyen még a hatóságnak sem. „Az illetőnek ugyan letilthatják a fiókját, de 10 perc múlva készít egy újat. Neki nem fontos, hogy legyen a profiljának hitelessége és múltbeli értéke.

Egyébként komoly büntetéseket róhatnak ki, ha sikerül azonosítani, akár szabadságvesztés is járhat az ilyenfajta visszaélésért”

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Ugyanakkor elmondta, jó hír, hogy rengeteg számítógép és szakember dolgozik világszerte azon, hogy ez a probléma megoldódjon. Ma már a mesterséges intelligenciát is bevetik annak érdekében, hogy minél hatékonyabban azonosítani tudják az álhíreket. Világszinten létrejött egy nagy közösség, amelynek segítségével elég gyorsan rá lehet jönni, melyek az álhírek. Ennek a közösségnek van egy viszonylag komoly hitelessége, és az olyan felületeken, mint a Facebook vagy Google, gyorsan el tudják érni, hogy az adott cikket elérhetetlenné tegyék.

„Szóval létezik a technológiai háttér, és kialakulóban van egy erős közösség is, amely dolgozik a probléma megoldásán. Hogy ennek a közösségnek Romániában hány tagja lehet, az már más kérdés. De azért még mindig az a legbiztosabb, ha a hétköznapi felhasználó, olvasó igyekszik saját magát védeni” – hangsúlyozta Kállai Emánuel.

Félretájékoztatás és álhírek járvány idején

A valódi hírnek tűnő félretájékoztatás és álhírek célja, hogy manipulálják az olvasókat – hamis információt terjesztenek például politikai céllal. Ez pedig a közösségi média korában sokkal könnyebben és gyorsabban terjed, habár a nagyobb internetes platformok már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ezek minél kevesebb embert érjenek el. De hogyan tudjuk felismerni a félretájékoztatást, más néven dezinformációt? Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a terjedését? Mit tesz az EU ezen a téren?

Az Európai Parlament honlapján közzétett összefoglalóból kiderül, hogy a tényeken alapuló és megbízható információkat a koronavírus-járványról egy kifejezetten erre a célra létrehozott uniós honlapon lehet megtalálni. Ide felkerült egy aloldal, amely a járvány kapcsán leggyakrabban előforduló álhíreket foglalja össze.

A valótlan történeteket ebben az esetben is egyrészt a profitszerzés céljából terjesztik.

Az álhírek terjesztésének egyik gyakori módja a „clickbait”, azaz a szenzációhajhász, figyelemfelkeltő szalagcímek, amelyek célja, hogy minél több felhasználó kattintson az oldalra, ami így több pénztért tudja értékesíteni a hirdetési felületeket, vagyis nagyobb bevételre tesz szert a reklámokból. A másik gyakori jelenség, amikor azért hozzák létre az adott cikket, videót vagy fotót, hogy azok egy bizonyos irányba tereljék az olvasókat.

A fő cél ilyenkor lehet például az, hogy aláássák az EU tekintélyét.

Az Unió kifejezetten félretájékoztatásra szakosodott csapatának jelentése szerint ezek főleg oroszországi és kínai politikai csoportosulásoktól származnak. Sok esetben persze pusztán azért osztják meg az emberek a valótlan történeteket, mert elhiszik azokat, és nem azért, mert szándékosan ártani szeretnének vele.

Még ha az emberek nem is hiszik el a valótlan állításokat, ezek akkor is alááshatják a szakértők által elmondott igazságokat. Egy magánszemélytől származó Facebook-bejegyzés vagy tweet manapság ugyanolyan jelentőséggel bírhat és ugyanakkora figyelmet kaphat, mint egy szakember alapos elemzése – és ez rendkívül káros a társadalmunkra.

A félretájékoztatás azokon múlik, akik elhiszik és megosztják a valótlan információt.

Könnyű áldozatául esni – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Azt kérik, legyünk résen, ha egy szalagcím szenzációnak tűnik, úgy fogalmazták meg, hogy erős érzelmeket váltson ki, vagy egy történet túl szórakoztató vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ilyenkor az azonnali megosztás helyett keressünk rá az interneten, hogy hiteles, megbízható honlapok, ismert híroldalak is foglalkoztak-e a témával. Ha van időnk, keressünk rá a szerzőre, ellenőrizzük a felhasznált forrásokat.
Abban az esetben, ha saját baráti körünkben valaki dezinformációt, álhíreket oszt meg, közvetlenül a közösségimédia-oldalakon is jelenthetjük, jól kidolgozott mechanizmus segíti ezek eltávolítását, különösen a koronavírus-járványra vonatkozó információk kapcsán.

A közösségi oldalak a legnagyobb terjesztők

Eközben az Eurostat friss kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a romániai lakosok többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik.

Az EU statisztikai hivatalának kutatása szerint a hazai lakosság mindössze 10 százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából.

Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog a mutató. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal.

Ugyanakkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi kutatásából kiderült, hogy a közösségi oldalakon találkozhatnak az internetezők leginkább álhírekkel. A felmérés szerint a legalább 16 éves magyar internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, 47 százalékuk elsősorban közösségi oldalakon, 23 százalékuk más weboldalakon. A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől, a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra, erőszakra, drogfogyasztásra buzdító anyagokig, mindezek közül pedig az álhíreket említették a leggyakrabban.

A heti rendszerességgel öt vagy több közösségi oldalt látogatók 71 százaléka, a legfeljebb egy ilyen oldalt látogatók 41 százaléka találkozott már álhírekkel.

Az álhírek felismerését nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik – derült ki a kutatásból.

Az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója szerint az Európai Unióban a magyarok látogatják legtöbbet a közösségi oldalakat. Az NMHH kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon. A közösségi oldalt használók 51 százaléka nagyon aktív, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában, és mindössze egytizedük szorítkozik ezek közül csak egyfélére. Az internetezők 59 százaléka okostelefonról, 46 százaléka számítógépről, 9 százaléka tabletről keresi fel a közösségi oldalakat. A felmérés 2019. november 18. és december 10. között online önkitöltős kérdőívvel, négyezer ember megkérdezésével készült.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot március 15-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport