Szabadfi Szabolcs Kőszegen született
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem tervezte, hogy péknek áll Szabadfi Szabolcs – ismertebb nevén Szabi, a pék –, mégis beleszeretett a szakmába, amely mostanra az élete részévé vált. Munkája fortélyairól, a szakma jelenlegi irányáról mesélt lapunknak, ugyanakkor a kenyérkészítés ősi mesterségéről is beszámolt székelyudvarhelyi látogatása során.
2022. augusztus 14., 13:582022. augusztus 14., 13:58
Nagyon vágyott már Erdélybe, így örült, hogy végre eljuthatott oda a székelyudvarhelyi Páva Étterem meghívására Szabi, a pék, akit elsősorban a közösségi médiából ismerhetnek olvasóink. Kifejezetten jó kedélyű, barátságos férfiról van szó, akiről sugárzik a nyitottság és szakmája szeretete.
Szabi elmesélte, hogy Kőszegen született és valójában soha nem volt tervben, hogy ő pék lesz, hiszen rokonai többnyire orvosok és tanárok. Gyerekként ugyanakkor igyekezett segíteni a nagymamájának a konyhában, élete első péksüteménye – amit ő készített el – a pogácsa volt. „Csibész gyerek voltam, persze állítólag volt eszem mindenhez, csak lustaságból nem tanultam. Egyébként én állatorvos szerettem volna lenni” – magyarázta. Végül élelmiszeripari szakközépiskolába jutott be, amit előzetesen szinte viccből jelölt meg. Itt tanulta meg az alapokat és szerette meg a szakmát tanárainak köszönhetően.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Annyira megtetszett ez a fajta alkotás, hogy azóta is igyekszem nagyon kreatívan végezni a munkámat, új tésztákat, új formákat és új ízeket kitalálva. Ez pedig végigkíséri az életem” – fogalmazott.
Bemutatta tudását. Egyebek közt pizzát sütött székelyudvarhelyi látogatása során Szabi, a pék
Fotó: Erdély Bálint Előd
A pékszakma a gasztronómia alapja, hiszen alapvető élelmiszerünk a kenyér – folytatta Szabi –, ennek elkészítése pedig egy annyira ősi munka, ami teljesen megfertőzte a szakembert. Úgy véli, ez esetben is el lehet mondani, hogy napjainkban megváltozott pékek dolgoznak: míg ezelőtt harminc évvel kenyeret, zsemlét, kalácsot kellett sütni, most már azért ennél többre van szükség. Egy kézműves pékségben kiváló bagetteket, croissant-okat, töltelékekkel ellátott, kocka formájú, csoki ganache-sal és ehető virágokkal, friss gyümölcsökkel ékesített leveles tésztákat is lehet találni. Mindehhez azonban szaktudás és kreativitás kell. „Most már nem elég, hogy fehér kenyeret készítünk, divatba jöttek a teljes kiőrlésű és alternatív búzafajták.
A szezonalitásnak megfelelően állította össze a süteményt
Fotó: Erdély Bálint Előd
– vázolta a helyzetet. Szintén jellemző, hogy akárcsak a szakácsok, a pékek is igyekeznek helyi termékekkel dolgozni és a szezonalitásnak megfelelő hozzávalókat alkalmazni. „Régen mindig volt a polcon valamilyen epres termék, de most már egyre inkább a szezonnak megfelelően változik egy pék kínálata. Szerintem csodálatos, hogy végre elkezdtük követni a természetet. Persze néhány hozzávalót tartósítunk az ínségesebb időkre is, de a fő vonal a szezonalitás. Ilyen szempontból mi, pékek is elkezdtünk haladni a fine dining irányába” – közölte Szabi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Példaként elmondta, hogy ő megreformálta a fánkot. Rájöttek ugyanis arra, hogy a vevő nem látja, mennyi lekvár van ebbe beletöltve, viszont ha beleharap, akkor jó eséllyel összekeni magát. A lekvárt nem tehette a fánk tetejére, hiszen lefolyna, ezért kitalálta, hogy megfonja virág formájúra, ezáltal pedig ellaposítja a tésztát. Így könnyebben fogyaszthatóvá válik a termék, ráadásul a virágforma közepén keletkezik egy rés, ahova a lekvárt is teheti. Ez egy roppant népszerű termékké vált.
Látványos fogás. Fél óra elteltével is kellemes volt fogyasztani a pizzatésztát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szabi elmondta, a fejlődés ellenére a kenyeret továbbra sem szabad meggyalázni: meg kell találni a jó búzát, nem kell adalékanyagokat, mesterséges színezékeket használni. Vigyázni kell a kovászra, hiszen ez a vállalkozás lelkévé fog válni. A tapasztalat ennek ellenére azt mutatja, hogy egyre kevesebb kenyér fogy a polcokról, ami túlnyomórészt az internetnek tudható be, ahol nagy ellenséggé vált a glutén.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Alapvetően három fontos alapanyaga van a kenyérnek, a liszt, a víz és a só (a kovászt nincs miért külön említeni, hiszen ahhoz is liszt és víz kell), amihez jön még kettő, a szív és az idő. Én egy élelmiszert adok valaki szájába, így nem tehetem meg, hogy félvállról készítem el, hanem úgy, mintha a saját családomnak állítanám elő” – jelentette ki határozottan Szabi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ahogy több más kétkezi szakmunka esetében, a pékszakmában is érződik a megfelelően képzett emberek hiánya Magyarországon – jelentette ki Szabi. Noha megvan a szépsége a mostani generációnak is, sajnos már más iránt érdeklődnek a fiatalok, sokukból hiányzik a kreativitás, a kétkezi alkotás szeretete – véli a pék. A további gondokat a képzések hiányosságában, ugyanakkor a kétkezi munka becsületének elvesztődésében kell keresni.
Kreatívan végzi munkáját Szabi, a pék
Fotó: Erdély Bálint Előd
Barátai gyerekeinek is azt tanácsolja, hogy először egy kézzelfogható, kézzel végzendő szakmát tanuljanak, amivel pénzt tudnak keresni, hiszen szakemberekre mindig szükség lesz. Utána érdemes más álmaikat megvalósítani. Leszögezte, a pékszakmában is kitűnhet az ember, ám ehhez rengeteg munkára, tanulásra és kitartásra van szükség.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ő sem érhette el másképp, hogy népszerűvé váljon: egy-egy termékéről közzétett fotó mögött számos előkészület, tervezés és gyakorlás van. Ezek mellett továbbá némi szerencse is jól jön: Szabi videói, fotói és az azok által bemutatott tanácsai például a járványidőszakban a korábbinál jelentősebb népszerűségre tettek szert, hiszen az emberek jó része ekkor gyakrabban használta a közösségi médiát.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!