Zűrzavar az egészségügyi pótlékok körül: a román kormány máig nem hirdetett járványhelyzetet

Megyénként változik, hogy mikor mekkora bérpótlékot kaptak az egészségügyi alkalmazottak, viszont a hiányos szabályozás miatt sehol nem jártak jól: volt, akik nem kaptak semmit, másokat a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. „Mi értelme van egy törvénynek, ha azt nem lehet alkalmazni?” – tette fel a kérdést a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.

A jogász végzettségű szakember felháborítónak tartja, hogy a pótlékokra vonatkozó, hónapok óta érvényben levő jogszabályokat forráshiány miatt nem alkalmazzák, tehát hiába van a törvény, az alkalmazottak egy lejt sem kaptak. Ugyanakkor

az egészségügyi minisztérium a mai napig nem hirdette ki az országos járványhelyzetet, ami alapján a koronavírus-fertőzötteket kezelő szakemberek megkaphatnák a bértörvényben már évek óta szavatolt pótlékot.

A szakszervezet ezért az igazságszolgáltatáshoz fordult, hogy visszamenőleg, vagyis március 10-től ezt tegyék meg, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már akkor kihirdette, hogy világjárvány van, ám ezt Romániára vonatkoztatva nem tette meg a minisztérium.

Annak kapcsán pedig, hogy több megyében ennek hiányában is kifizették a pótlékok egy részét, ám ezt a Számvevőszék visszafizettette, a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: ezzel még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat. Hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada. Neagovici nem tartja kizártnak, hogy a túlterhelt, kimerült és „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják, a munka folytatását.

A Számvevőszék különben az elmúlt hónapokban azt vizsgálta, hogy miként költekeztek a polgármesteri hivatalok, közigazgatási és egészségügyi intézmények a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot ideje alatt. A csaknem kétszáz oldalas jelentés kitér arra, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírusos betegek kezelésével megbízott kórházak, és milyen árkülönbségekkel tudták beszerezni a létfontosságú védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, védőköpenyeket. A jelentés leszögezi:

országos szinten a szükségállapotban 54,7 millió eurót költöttek a pluszórák kifizetésére, a juttatásokra és az egészségügyi személyzet pénzbeli ösztönzésére.

A Számvevőszék ezen juttatások odaítélését is vizsgálta. Többek között a csíkszeredai sürgősségi kórház esetében jogtalannak minősítette a különösen nehéz körülmények között dolgozók számára biztosított pótlékokat. A Számvevőszék jelentése szerint a kórház vezetősége nem adhatott juttatást azért, mert az alkalmazottak, a járványra való tekintettel, szabadnapok és szabad hétvégék nélkül dolgoztak, és azért sem, mert megváltozott munkakörülmények között, tehát jóval nehezebb helyzetben kellett helytálljanak. A juttatások témakörnél negatív példaként említi a jelentés a Maros megyei klinikai kórházat is, ahol összesen 1,5 millió eurót osztottak szét ezen a címen. Kolozsváron egyik kórházban 2,3 milliót, míg Bákóban 1,4 millió eurót kaptak meg az egészségügyben dolgozók extra juttatásként.

„A gondot az okozza, hogy a sürgősségi helyzetben a kormány nem fogalmazta meg pontosan a törvényes előírásokat” – szögezte le megkeresésünkre Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos. Kifejtette, a Számvevőszék jelentésében több nagy kategóriában fogalmaztak meg rendellenességeket a szükségállapot ideje alatt elköltött közpénzek kapcsán: ilyenek a közbeszerzési eljárások, a koronavírus-fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak juttatásai vagy az önkormányzatok és a kormány által védőfelszerelések beszerzésére kötött szerződések be nem tartása. Ezenkívül rengeteg sajátos esettel szembesültek a Számvevőszék ellenőrei. „Átfogó jelentés készült, ezt bemutatják a parlamentnek, de még nem egyértelmű, mikor tárgyalják” – részletezte Lakatos Péter. Hangsúlyozta,

az esetek többsége bonyolult, valószínűleg a bíróságon folytatódnak, ahol majd eldöntik, kinek van igaza, jogosak, vagy sem a Számvevőszék észrevételei.

Példaként említette, hogy a kormány több millió lejes szerződést kötött védőmaszkra, ám a cégek egy része a megrendelést nem teljesítette a szerződésben foglalt határidőre. Ha azért késtek, mert abban az időszakban éppen nem repülhettek a légitársaságok gépei, akkor vis maior helyzet állt fenn, és nem kell felszámolni a büntetőkamatot, ám erre nincs pontosítás, ilyen esetben a bíróság dönt.

A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban eközben legalább 4 millió lejre lenne szükség, hogy kifizessék az alkalmazottaknak a koronavírus-járvány idejére megítélt pótlékokat, ám az egészségbiztosítási pénztártól nem kaptak költségvetést ezek kifizetésére, és a kormány nem jelölte meg a pénzügyi forrást, így ez nem történt meg. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy véli, ezeket a pótlékokat nem méltányosan ítélték meg, mert akik a fertőző osztályon dolgoznak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg, mint akik például a kardiológián teljesítenek szolgálatot. Hangsúlyozta, akik teljes védőfelszerelésben kénytelenek dolgozni, kimerültek, hiszen nyáron még a védőmaszk is kényelmetlen, így nekik valóban meg kellene kapniuk a pótlékokat.

Máshol a Számvevőszék illetékesei úgy értékelték, hogy az év elején meghatározott, a nehéz körülményekre vonatkozó juttatásokat nem lehet megemelni, nem lehet a járványhelyzetre hivatkozni, mert egyik törvény sem szabályozta, hogy világjárvány van. Ilyen helyzetben van a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere, Konrád Judit elmondása szerint az általa vezetett intézmény is.

„Pedig minden, az egészségügyi minisztériumtól érkezett átirat azzal kezdődött, hogy hogyan kell megelőzni és leküzdeni a koronavírus járványt. Külön törvényben nem szabályozták ezt, így nem lehetett a koronavírus-világjárványra hivatkozva megemelni a nehéz munkakörülmények miatt biztosított pótlékot. Szintén törvénytelennek minősítették azt, hogy 20 százalékos pótlékot adtunk azért, mert nem tudtuk kiadni a szabadnapokat és a pihenőszabadságokat ebben az időszakban, nem volt az alkalmazottaknak szabad hétvégéjük sem. Mi megindokoltuk a döntéseket, de ezt nem fogadták el. Így, a Számvevőszék rendelkezése értelmében, mindenki visszafizette azokat a pótlékokat, amelyeket kifogásoltak” – fejtette ki.

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál is vizsgálódott a Számvevőszék. Mint Tar Györgyitől, az intézmény igazgatójától megtudtuk, több kifogást is emeltek a pénzek elköltése kapcsán. „Úgy értékelték, hogy mi nem vagyunk egészségügyi intézmény, így azoknak a szülőknek, akiknek kicsi vagy sérült gyermeke van, nem adhattuk ki a törvény által megszabott pénzt. Azt az összeget, amit megkaptak az otthon maradt szülők, akiknek gyermekeikre kellett vigyázniuk, mivel nem volt iskolai oktatás. Mi kiadtuk a pénzt, hogy a szülők tudjanak valakit megfizetni, aki vigyázz a gyermekükre, amíg ők dolgoznak. Kifogásolták a pluszórákat is, arra hivatkozva, hogy a munkatörvénykönyvnek erre szigorú előírásai vannak. De szintén a munkatörvénykönyvben van megszabva, hogy mennyi lehet a túlóra, ha járvány vagy más rendkívüli helyzet van. Köteleztek minket, hogy ezeket a pénzeket visszafizessük. Mi megóvtuk a döntést, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan. Nekünk nagyon nehéz helyzetben kellett helytállnunk, és a járvány még nem járt le” – összegzett az igazgató.