Jár, de nem jut, vagy jut, de nem jár? A kórházi alkalmazottak egy része nem kapott pótlékot, a többieknek vissza kell fi zetniük
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A számtalan ígéret ellenére nem honorálta a kormány a koronavírus-világjárvány miatt fokozott kockázatnak kitett egészségügyi dolgozókat. Akadtak, akik nem kaptak semmit, másokat pedig a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. Ezáltal még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat, hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada.
Megyénként változik, hogy mikor mekkora bérpótlékot kaptak az egészségügyi alkalmazottak, viszont a hiányos szabályozás miatt sehol nem jártak jól: volt, akik nem kaptak semmit, másokat a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. „Mi értelme van egy törvénynek, ha azt nem lehet alkalmazni?” – tette fel a kérdést a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A jogász végzettségű szakember felháborítónak tartja, hogy a pótlékokra vonatkozó, hónapok óta érvényben levő jogszabályokat forráshiány miatt nem alkalmazzák, tehát hiába van a törvény, az alkalmazottak egy lejt sem kaptak. Ugyanakkor
A szakszervezet ezért az igazságszolgáltatáshoz fordult, hogy visszamenőleg, vagyis március 10-től ezt tegyék meg, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már akkor kihirdette, hogy világjárvány van, ám ezt Romániára vonatkoztatva nem tette meg a minisztérium.
Annak kapcsán pedig, hogy több megyében ennek hiányában is kifizették a pótlékok egy részét, ám ezt a Számvevőszék visszafizettette, a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: ezzel még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat. Hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada. Neagovici nem tartja kizártnak, hogy a túlterhelt, kimerült és „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják, a munka folytatását.
Fogytán a türelem. A szakszervezeti vezető szerint nem kizárt, hogy a „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják a munkát
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A Számvevőszék különben az elmúlt hónapokban azt vizsgálta, hogy miként költekeztek a polgármesteri hivatalok, közigazgatási és egészségügyi intézmények a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot ideje alatt. A csaknem kétszáz oldalas jelentés kitér arra, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírusos betegek kezelésével megbízott kórházak, és milyen árkülönbségekkel tudták beszerezni a létfontosságú védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, védőköpenyeket. A jelentés leszögezi:
A Számvevőszék ezen juttatások odaítélését is vizsgálta. Többek között a csíkszeredai sürgősségi kórház esetében jogtalannak minősítette a különösen nehéz körülmények között dolgozók számára biztosított pótlékokat. A Számvevőszék jelentése szerint a kórház vezetősége nem adhatott juttatást azért, mert az alkalmazottak, a járványra való tekintettel, szabadnapok és szabad hétvégék nélkül dolgoztak, és azért sem, mert megváltozott munkakörülmények között, tehát jóval nehezebb helyzetben kellett helytálljanak. A juttatások témakörnél negatív példaként említi a jelentés a Maros megyei klinikai kórházat is, ahol összesen 1,5 millió eurót osztottak szét ezen a címen. Kolozsváron egyik kórházban 2,3 milliót, míg Bákóban 1,4 millió eurót kaptak meg az egészségügyben dolgozók extra juttatásként.
„A gondot az okozza, hogy a sürgősségi helyzetben a kormány nem fogalmazta meg pontosan a törvényes előírásokat” – szögezte le megkeresésünkre Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos. Kifejtette, a Számvevőszék jelentésében több nagy kategóriában fogalmaztak meg rendellenességeket a szükségállapot ideje alatt elköltött közpénzek kapcsán: ilyenek a közbeszerzési eljárások, a koronavírus-fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak juttatásai vagy az önkormányzatok és a kormány által védőfelszerelések beszerzésére kötött szerződések be nem tartása. Ezenkívül rengeteg sajátos esettel szembesültek a Számvevőszék ellenőrei. „Átfogó jelentés készült, ezt bemutatják a parlamentnek, de még nem egyértelmű, mikor tárgyalják” – részletezte Lakatos Péter. Hangsúlyozta,
Példaként említette, hogy a kormány több millió lejes szerződést kötött védőmaszkra, ám a cégek egy része a megrendelést nem teljesítette a szerződésben foglalt határidőre. Ha azért késtek, mert abban az időszakban éppen nem repülhettek a légitársaságok gépei, akkor vis maior helyzet állt fenn, és nem kell felszámolni a büntetőkamatot, ám erre nincs pontosítás, ilyen esetben a bíróság dönt.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban eközben legalább 4 millió lejre lenne szükség, hogy kifizessék az alkalmazottaknak a koronavírus-járvány idejére megítélt pótlékokat, ám az egészségbiztosítási pénztártól nem kaptak költségvetést ezek kifizetésére, és a kormány nem jelölte meg a pénzügyi forrást, így ez nem történt meg. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy véli, ezeket a pótlékokat nem méltányosan ítélték meg, mert akik a fertőző osztályon dolgoznak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg, mint akik például a kardiológián teljesítenek szolgálatot. Hangsúlyozta, akik teljes védőfelszerelésben kénytelenek dolgozni, kimerültek, hiszen nyáron még a védőmaszk is kényelmetlen, így nekik valóban meg kellene kapniuk a pótlékokat.
Máshol a Számvevőszék illetékesei úgy értékelték, hogy az év elején meghatározott, a nehéz körülményekre vonatkozó juttatásokat nem lehet megemelni, nem lehet a járványhelyzetre hivatkozni, mert egyik törvény sem szabályozta, hogy világjárvány van. Ilyen helyzetben van a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere, Konrád Judit elmondása szerint az általa vezetett intézmény is.
„Pedig minden, az egészségügyi minisztériumtól érkezett átirat azzal kezdődött, hogy hogyan kell megelőzni és leküzdeni a koronavírus járványt. Külön törvényben nem szabályozták ezt, így nem lehetett a koronavírus-világjárványra hivatkozva megemelni a nehéz munkakörülmények miatt biztosított pótlékot. Szintén törvénytelennek minősítették azt, hogy 20 százalékos pótlékot adtunk azért, mert nem tudtuk kiadni a szabadnapokat és a pihenőszabadságokat ebben az időszakban, nem volt az alkalmazottaknak szabad hétvégéjük sem. Mi megindokoltuk a döntéseket, de ezt nem fogadták el. Így, a Számvevőszék rendelkezése értelmében, mindenki visszafizette azokat a pótlékokat, amelyeket kifogásoltak” – fejtette ki.
Fotó: Adrian Cuba/Agerpres
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál is vizsgálódott a Számvevőszék. Mint Tar Györgyitől, az intézmény igazgatójától megtudtuk, több kifogást is emeltek a pénzek elköltése kapcsán. „Úgy értékelték, hogy mi nem vagyunk egészségügyi intézmény, így azoknak a szülőknek, akiknek kicsi vagy sérült gyermeke van, nem adhattuk ki a törvény által megszabott pénzt. Azt az összeget, amit megkaptak az otthon maradt szülők, akiknek gyermekeikre kellett vigyázniuk, mivel nem volt iskolai oktatás. Mi kiadtuk a pénzt, hogy a szülők tudjanak valakit megfizetni, aki vigyázz a gyermekükre, amíg ők dolgoznak. Kifogásolták a pluszórákat is, arra hivatkozva, hogy a munkatörvénykönyvnek erre szigorú előírásai vannak. De szintén a munkatörvénykönyvben van megszabva, hogy mennyi lehet a túlóra, ha járvány vagy más rendkívüli helyzet van. Köteleztek minket, hogy ezeket a pénzeket visszafizessük. Mi megóvtuk a döntést, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan. Nekünk nagyon nehéz helyzetben kellett helytállnunk, és a járvány még nem járt le” – összegzett az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.
A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.
Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.
Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás