Jár, de nem jut, vagy jut, de nem jár? A kórházi alkalmazottak egy része nem kapott pótlékot, a többieknek vissza kell fi zetniük
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A számtalan ígéret ellenére nem honorálta a kormány a koronavírus-világjárvány miatt fokozott kockázatnak kitett egészségügyi dolgozókat. Akadtak, akik nem kaptak semmit, másokat pedig a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. Ezáltal még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat, hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada.
Megyénként változik, hogy mikor mekkora bérpótlékot kaptak az egészségügyi alkalmazottak, viszont a hiányos szabályozás miatt sehol nem jártak jól: volt, akik nem kaptak semmit, másokat a Számvevőszék kötelezett arra, hogy visszafizessék a pénzt. „Mi értelme van egy törvénynek, ha azt nem lehet alkalmazni?” – tette fel a kérdést a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A jogász végzettségű szakember felháborítónak tartja, hogy a pótlékokra vonatkozó, hónapok óta érvényben levő jogszabályokat forráshiány miatt nem alkalmazzák, tehát hiába van a törvény, az alkalmazottak egy lejt sem kaptak. Ugyanakkor
A szakszervezet ezért az igazságszolgáltatáshoz fordult, hogy visszamenőleg, vagyis március 10-től ezt tegyék meg, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már akkor kihirdette, hogy világjárvány van, ám ezt Romániára vonatkoztatva nem tette meg a minisztérium.
Annak kapcsán pedig, hogy több megyében ennek hiányában is kifizették a pótlékok egy részét, ám ezt a Számvevőszék visszafizettette, a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: ezzel még nehezebb helyzetbe sodorták az egészségügyi dolgozókat. Hiszen ha öt hónapig kaptak 15 százalékos járványpótlékot, azt most két és fél hónap alatt vissza kell fizetniük, rámegy a havi bérük egyharmada. Neagovici nem tartja kizártnak, hogy a túlterhelt, kimerült és „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják, a munka folytatását.
Fogytán a türelem. A szakszervezeti vezető szerint nem kizárt, hogy a „semmibe vett” alkalmazottak spontán módon megtagadják a munkát
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
A Számvevőszék különben az elmúlt hónapokban azt vizsgálta, hogy miként költekeztek a polgármesteri hivatalok, közigazgatási és egészségügyi intézmények a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot ideje alatt. A csaknem kétszáz oldalas jelentés kitér arra, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírusos betegek kezelésével megbízott kórházak, és milyen árkülönbségekkel tudták beszerezni a létfontosságú védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, védőköpenyeket. A jelentés leszögezi:
A Számvevőszék ezen juttatások odaítélését is vizsgálta. Többek között a csíkszeredai sürgősségi kórház esetében jogtalannak minősítette a különösen nehéz körülmények között dolgozók számára biztosított pótlékokat. A Számvevőszék jelentése szerint a kórház vezetősége nem adhatott juttatást azért, mert az alkalmazottak, a járványra való tekintettel, szabadnapok és szabad hétvégék nélkül dolgoztak, és azért sem, mert megváltozott munkakörülmények között, tehát jóval nehezebb helyzetben kellett helytálljanak. A juttatások témakörnél negatív példaként említi a jelentés a Maros megyei klinikai kórházat is, ahol összesen 1,5 millió eurót osztottak szét ezen a címen. Kolozsváron egyik kórházban 2,3 milliót, míg Bákóban 1,4 millió eurót kaptak meg az egészségügyben dolgozók extra juttatásként.
„A gondot az okozza, hogy a sürgősségi helyzetben a kormány nem fogalmazta meg pontosan a törvényes előírásokat” – szögezte le megkeresésünkre Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos. Kifejtette, a Számvevőszék jelentésében több nagy kategóriában fogalmaztak meg rendellenességeket a szükségállapot ideje alatt elköltött közpénzek kapcsán: ilyenek a közbeszerzési eljárások, a koronavírus-fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak juttatásai vagy az önkormányzatok és a kormány által védőfelszerelések beszerzésére kötött szerződések be nem tartása. Ezenkívül rengeteg sajátos esettel szembesültek a Számvevőszék ellenőrei. „Átfogó jelentés készült, ezt bemutatják a parlamentnek, de még nem egyértelmű, mikor tárgyalják” – részletezte Lakatos Péter. Hangsúlyozta,
Példaként említette, hogy a kormány több millió lejes szerződést kötött védőmaszkra, ám a cégek egy része a megrendelést nem teljesítette a szerződésben foglalt határidőre. Ha azért késtek, mert abban az időszakban éppen nem repülhettek a légitársaságok gépei, akkor vis maior helyzet állt fenn, és nem kell felszámolni a büntetőkamatot, ám erre nincs pontosítás, ilyen esetben a bíróság dönt.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban eközben legalább 4 millió lejre lenne szükség, hogy kifizessék az alkalmazottaknak a koronavírus-járvány idejére megítélt pótlékokat, ám az egészségbiztosítási pénztártól nem kaptak költségvetést ezek kifizetésére, és a kormány nem jelölte meg a pénzügyi forrást, így ez nem történt meg. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy véli, ezeket a pótlékokat nem méltányosan ítélték meg, mert akik a fertőző osztályon dolgoznak nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg, mint akik például a kardiológián teljesítenek szolgálatot. Hangsúlyozta, akik teljes védőfelszerelésben kénytelenek dolgozni, kimerültek, hiszen nyáron még a védőmaszk is kényelmetlen, így nekik valóban meg kellene kapniuk a pótlékokat.
Máshol a Számvevőszék illetékesei úgy értékelték, hogy az év elején meghatározott, a nehéz körülményekre vonatkozó juttatásokat nem lehet megemelni, nem lehet a járványhelyzetre hivatkozni, mert egyik törvény sem szabályozta, hogy világjárvány van. Ilyen helyzetben van a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere, Konrád Judit elmondása szerint az általa vezetett intézmény is.
„Pedig minden, az egészségügyi minisztériumtól érkezett átirat azzal kezdődött, hogy hogyan kell megelőzni és leküzdeni a koronavírus járványt. Külön törvényben nem szabályozták ezt, így nem lehetett a koronavírus-világjárványra hivatkozva megemelni a nehéz munkakörülmények miatt biztosított pótlékot. Szintén törvénytelennek minősítették azt, hogy 20 százalékos pótlékot adtunk azért, mert nem tudtuk kiadni a szabadnapokat és a pihenőszabadságokat ebben az időszakban, nem volt az alkalmazottaknak szabad hétvégéjük sem. Mi megindokoltuk a döntéseket, de ezt nem fogadták el. Így, a Számvevőszék rendelkezése értelmében, mindenki visszafizette azokat a pótlékokat, amelyeket kifogásoltak” – fejtette ki.
Fotó: Adrian Cuba/Agerpres
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál is vizsgálódott a Számvevőszék. Mint Tar Györgyitől, az intézmény igazgatójától megtudtuk, több kifogást is emeltek a pénzek elköltése kapcsán. „Úgy értékelték, hogy mi nem vagyunk egészségügyi intézmény, így azoknak a szülőknek, akiknek kicsi vagy sérült gyermeke van, nem adhattuk ki a törvény által megszabott pénzt. Azt az összeget, amit megkaptak az otthon maradt szülők, akiknek gyermekeikre kellett vigyázniuk, mivel nem volt iskolai oktatás. Mi kiadtuk a pénzt, hogy a szülők tudjanak valakit megfizetni, aki vigyázz a gyermekükre, amíg ők dolgoznak. Kifogásolták a pluszórákat is, arra hivatkozva, hogy a munkatörvénykönyvnek erre szigorú előírásai vannak. De szintén a munkatörvénykönyvben van megszabva, hogy mennyi lehet a túlóra, ha járvány vagy más rendkívüli helyzet van. Köteleztek minket, hogy ezeket a pénzeket visszafizessük. Mi megóvtuk a döntést, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan. Nekünk nagyon nehéz helyzetben kellett helytállnunk, és a járvány még nem járt le” – összegzett az igazgató.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás