2010. március 04., 08:522010. március 04., 08:52
Az aláírásra váró szerződésben az áll, hogy az intézmény a váradi és Bihar megyei zsidóság múzeumát hozhatja létre az épületben, ehhez a Nagyváradi Zsidó Hitközség szolgáltat majd kiállítandó tárgyakat. „Az ötlet rég megszületett, ám pénz hiányában eddig nem sikerült megvalósítani. Most úgy véltük, a múzeum szakemberei magas színvonalon hozhatnák létre a kiállítási teret, akár pályázati pénzekből, a mi segítségünkkel” – tájékoztatta a Krónikát Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke.
Seidler elmondta, a zsinagóga udvarán működő piac szükséges rossz a hitközség számára. A magáncég ugyanis az árusítással egy időben a zsinagóga őrzését is megoldja, s már bebizonyosodott, mekkora szükség van erre. Néhány esztendeje ugyanis a váradiaktól kapott számtalan kritika miatt elküldték a kereskedőket az udvarról. „Nem sokkal később egy őrült megpróbálta felgyújtani a zsinagógát és egyéb épületeket is a környéken, így akart öngyilkos lenni. Ekkor viszszahívtuk a céget, hogy őrizet alatt legyen az épület is” – magyarázta Seidler. Ha elkészül a múzeum, innen a látogatók a jeruzsálemi Yadvasem Múzeum adattárához is közvetlenül hozzáférhetnek, így bárki felkutathatja saját családfáját. Seidler hangsúlyozta: a szerződés aláírásának pillanatáig semmi nem biztos, és reméli, hogy a Körösvidéki Múzeum igazgatójának, Aurel Chiriacnak az egészségi állapota megengedi, hogy péntek délben szignálja a megegyezést.
Nagyvárad rengeteget köszönhet a valaha itt élt nagyszámú zsidó közösségnek – mesélte el lapunknak Péter I. Zoltán helytörténész. A Teleki utcai zsinagóga az 1930-as években készült, Pintér István tervei alapján, de ennél jóval korábban, az 1800-as évek elején már kettő is épült a Kolozsvári úton. Ezeket később lebontották, s az ortodox, illetve a neológ irányzat kettéválása után (mindkettőnek számos képviselője élt Váradon) három működött. Az említetten kívül a most is használatban lévő ortodox, és a szintén elhagyatott Kossuth (Independenþei) utcai neológ zsinagóga.
A 19. és 20. század fordulóján a lakosság csaknem 26 százaléka volt zsidó, a legtöbben jómódú, tiszteletre méltó emberek: ügyvédek, kereskedők, gyártulajdonosok, bankárok, mesélte a történész. Így lettek ők a századelő Váradjának fő építtetői és építkezési vállalkozói: Komor Marcell és Jakab Dezső, a Fekete Sas-palota tervezői, akik a szintén zsidó vallású Adorján testvérpár megrendelésére építették fő művüket, illetve a két fivér házait is, amelyek szintén műemlék épületek (Adorján-ház I. és II.). A Kossuth utca és a Nagyvásártér (December 1.) legszebb háztömbjeit is nekik köszönheti a város, mint ahogy a legtöbb műemlék épületet, az Apolló-palotát leszámítva, amelyet a városvezetőség építtetett, magyarázta Péter I. Zoltán. A második világháború idején aztán legtöbbjüket elhurcolták, vagy elmenekültek, így most egyetlen hitközség működik a városban, a három zsinagóga közül pedig egy van használatban.
A nyári hegyi túrák gyönyörűek, de a havasokon gyorsan változó időjárás komoly veszélyeket is rejthet, villámlással kísért heves viharok törhetnek ki egyik percről a másikra.
Orvvadászat és vadállatok illegális tartásáért hatósági felügyelet alá került egy Arad megyei fiatalember, aki az év elején két medvebocsot ejtett foglyul.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Elrendelte kedden a Maros megyei törvényszék a mezőméhesi gyilkossággal gyanúsított Emil Gânj előzetes letartóztatását.
A május végén részben beszakadt híd miatt jelenleg akadozik a közlekedés, sok tehergépkocsi kénytelen behajtani a városba.
Hétfőn 24 órára őrizetbe vettek egy, a Beszterce-Naszód megyei Kolozsnagyidán élő, 24 éves nőt számítógépes bűncselekmény és fenyegetés miatt, az ügy a volt élettársát megölő és a házát rágyújtó Maros megyei férfi ügyéhez kapcsolódik.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.