„A kikényszerített, köztes megoldás a hazai, kisméretű, vágott fenyő lehet. Azt ugyanis nem kell hosszú távon szállítani” – összegzett a szakember, aki egyúttal az ajándékozási szokásaink megváltoztatásának fontosságára is kitért. Mint fogalmazott, már vásárláskor érdemes odafigyelni arra, hogy minél kevesebb csomagolóanyagot használjanak az eladók, a felajánlott műanyag tasakot meg semmiképp se fogadjuk el.
„Ebben az időszakban sajnos megsokszorozódik a termelt szemét mennyisége” – mondta Csonta László. Szerinte a fenyőfákat karácsony után össze kellene gyűjteni, majd összeaprítani, és tüzelésre hasznosítani.
Ezt az újrahasznosítást a sepsiszentgyörgyi Tega köztisztasági részvénytársaság megoldotta, már évekkel ezelőtt beszerzett egy ágaprító gépet, az ezzel feldarabolt karácsonyfákkal fűtik egy ideig a vállalat telepeit és irodáit.
Kovászna megyében egyelőre nem elterjedt a cserepes karácsonyfa. Lapunk információi szerint mindössze egyetlen, erdővidéki termelő kereskedik olyan fákkal, amelyeket három év után ki lehet ültetni. Eközben a műfenyő 30 és 500 lej közötti áron szerezhető be. Becslések szerint a háromszéki igényeket 6 ezer karácsonyfa elégítené ki, de minden évben sokkal többet vágnak ki. A felesleg egy részét a fővárosban próbálják drágábban értékesíteni, de minden évben több száz fenyő marad a szenteste után az árusoknál, ami a szemétre vagy a tűzre kerül.
Az állami erdészet viszont évről évre kevesebb karácsonyfát vág, tudtuk meg Emilian Corneától, a Kovászna megyei Romsilva szakemberétől, aki lapunknak elmondta, a visszaszolgáltatásokkal jelentősen csökkent a hatókörükbe tartozó terület, ezért idén mindössze 600 ezüstfenyőt vágnak ki karácsonyra. Többet nincs is honnan, hiszen csak az egyenletes, szép példányokat veszik meg, azok ott nőnek, ahol egyformán éri őket a fény, fogalmazott. Hozzátette: féloldalas fákat vagy vörösfenyőt egyáltalán nem vágnak ki, ezek iránt ugyanis nincs kereslet. Az árak a fa magasságának a függvényében 20 és 30 lej között vannak. Ennél sokkal nagyobb árat kérnek a magánerdőkben kivágott fákért.
Háromszéken hét magánerdészet működik, ezek közvetlenül a mezőgazdasági minisztériumtól kérnek kivágási engedélyt, Bukarestben lehet beszerezni a bélyeget és a szállítási levelet, amelyet minden kivágott fenyőhöz mellékelni kell. Így nem lehet összesíteni, idén hány fa kivágására kérnek engedélyt. Tavaly 8 ezret vágtak ki, becslések szerint idén is lesz ennyi, bár minden évben kevesebbet hagynak jóvá. Dumitru Ungureanu, a Kovászna megyei rendőrség szóvivője a Krónikának elmondta, novemberben és decemberben a fenyők eszmei értéke eléri a 600 lejt, ezért a törvénytelen kivágásuk bűncselekménynek minősül, így a mennyiség függvényében az elkövetőre hat hónaptól tizenhat évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki. Ungureanu felhívta a figyelmet, hogy a saját erdőből való engedély nélküli vágás is bűncselekménynek számít.
Több mint 30 ezer fenyő kivágására adott idén engedélyt a Hargita megyei erdészeti igazgatóság, a karácsonyfa-igénylők többsége polgármesteri hivatal, magánerdészet, közbirtokosság, illetve erdővel rendelkező jogi személy. Az állami erdészet mindössze 1500 karácsonyfát szánt idén eladásra, ezek többsége jegenyefenyő, kisebb része vörösfenyő. Ugyanakkor idén kétszer annyi földlabdás fenyőt kívánnak forgalmazni, mint tavaly, az igazgatóság közvetlen alárendeltségébe tartozó erdészeti egységekben egyenként 80 lejes áron szerezhetők be a csöbörbe ültetett fenyők.
„Nagy az érdeklődés a földlabdás fenyők iránt, ezért dupláztuk meg a tavalyi százhoz képest ezeknek a karácsonyfáknak a számát” – közölte a Krónikával Fancsali Gábor, a megyei erdészeti igazgatóság erdőőrzési osztályának vezetője. Mint elmondta, első alkalommal a múlt évben próbálkoztak a csöbörbe ültetett fenyők forgalmazásával, hiszen céljuk, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a karácsony nem föltétlenül a fiatal fenyők pusztításáról szól.
A 80 lejes áron beszerezhető karácsonyfák visszaváltására azonban egyelőre még nincs lehetőség. „Gondoltunk rá, hogy jó lenne nálunk is meghonosítani a karácsonyfa-bérbeadási lehetőséget, de egyelőre ennek ügykezelésére nincs kidolgozott stratégiánk” – fogalmazott Fancsali, hozzáfűzve, hogy egyelőre a földlabdás fenyők árusítását szeretnék minél szélesebb körben elterjeszteni.
Egyébként az erdészeti igazgatóság által forgalmazott jegenyefenyők ára 20 lej és 30 lej között váltakozik a méret függvényében, vörös fenyőt már 10-20 lejért lehet vásárolni. Különleges igény esetén a három métert meghaladó karácsonyfák esetében a 30 lejes alapárra – ami egy háromméteres fenyő ára – méterenként még 20 lejt számítanak rá.
Bihar megyében egyetlen évben sem vágnak ki a kelleténél több fenyőfát, hiszen pontosan lehet tudni, mekkora az igény – nyilatkozta a Krónikának Teodor Suciu, a megyei erdészeti igazgatóság műszaki vezetője. A megye erdeiből idén összesen 3265 fát vághatnak ki az ünnepekre, ebből 1730 luc-, 1535 pedig jegenyefenyő. Suciu elmondta: a kivágásra ítélt fákat körültekintően válogatja ki a hivatal, így csak azok kerülhetnek majd a bihari családok nappalijába az ünnepen, amelyekre valamilyen okból nincs szükség.
„Onnan vágunk, ahol két csemete szorosan egymás mellé nőtt, vagy valamelyiken látszik, hogy nem éri meg a felnőttkort” – magyarázta az igazgató. A hivatal díjszabásainak megfelelően a lucok magasságtól függően 10 és 20, míg a jegenyefenyők 20 és 30 lej közötti áron vásárolhatók meg – ezek az összegek nem tartalmazzák az áfát. Cserepes fenyőt egyelőre nem lehet tőlük vásárolni, ám az igazgató tervei szerint akár már a következő karácsonyi szezonban adott lesz ez a lehetőség. Úgy tervezi, a földcsomóval együtt kivett és cserépbe ültetett fenyőcsemetéket bérbe adják majd, és a szezon végeztével visszaültetik őket az erdőbe.
Nagyváradon egyébként egyelőre csak a hipermarketek parkolóiban lehet karácsonyfát venni. Itt többféle fenyőfát is lehet találni, sőt mérettől függően 60 és 120 lej közötti áron még cserepest is. A piacokon még nem jelentek meg a fenyőfaárusok. Nekik az erdészeti igazgatóság engedélyére van szükségük a tevékenységhez. A városvezetőség még nem jelölte ki azokat a közterületeket, ahol esetleg fenyőt árulhatnának a kereskedők – az eddigi években a piacok mellett tehették.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.