Fotó: Biró István
2009. július 09., 10:122009. július 09., 10:12
A Szabadság beszámolója szerint a magyar tanácsosok azt javasolták a polgármesternek, hogy amennyiben a névváltoztatásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – ez esetben Szabédi László költő – nevét viselje. Habár Sorin Apostu polgármester elfogadta a kezdeményezést, utólag mégis elvetették a Szabédi névjavaslatot, és Pablo Picassóról nevezték el az utcát. A lap úgy tudja, a tanácsosok maga Apostu javaslatára cselekedtek így, mivel az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem támogattak egy a polgármester számára fontos határozattervezetet.
László Attila városi tanácsos, megyei RMDSZ-elnök nem tudott érdemben nyilatkozni az ügyről a Krónikának, mivel szerdán tért haza párizsi útjáról és nem volt jelen a szavazáson. Csoma Botond tanácsos azonban megerősítette a kolozsvári napilap információit és azt állítja, kommunikációs zavarnak tulajdonítható, hogy mégsem az általuk javasolt Szabédi László nevét vehette fel a kifogásolt Dsida utca. A tanácsos nem hiszi, hogy rosszindulatból vesztette el a magyar lakosság a hozzá közel álló utcanevet, állítása szerint mindössze a tanácsülés előtti egyeztetésekbe csúszott hiba.
A Krónikának arra a kérdésére, hogy ez mennyire befolyásolja az RMDSZ és a polgármestert adó Demokrata-Liberális Párt közötti együttműködést Csoma Botond azt válaszolta: „nem hiszem, hogy ez az ügy lenne az RMDSZ-PDL helyi koalíció szakítópróbája, sokkal nagyobb súllyal esik latba ugyanis a műemléképületek magyar feliratozásának sorsa, amelyről vélhetően a közeljövőben szavaznak a helyi tanácsban.”
Mint arról korábban beszámoltunk, Sorin Apostu polgármester arra hivatkozva utasította el a műemlék-épületeken a tájékoztató feliratok szövegének magyar nyelvű feltüntetését, hogy a magyar nem világnyelv. Az RMDSZ ezt követően aláírásgyűjtésbe kezdett, melyel egy lakossági kezdeményezésű határozattervezetet akarnak a helyi tanács elé terjeszteni. Ehhez valamivel több mint 14 ezer kolozsvári lakos támogató aláírására van szükség, amit követően a tanácsnak már meg kell vitatnia a kérést és döntenie annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Csoma Botond szerint körülbelül kétezer aláírást kell még összegyűjteniük, amit követően előterjesztik a tervezetet. „Amennyiben a helyi tanács a PDL-s tagokkal együtt ezt nem fogadja el, nem tudom milyen körülmények között lehet vállalni a a demokratákkal való további együtműködést ” – magyarázta a tanácsos. Az RMDSZ Sorin Apostu polgármesterré választását is elősegítette azzal, hogy nem indított saját jelöltet a februári polgármesterválasztásokon.
Minden alapot nélkülöző kifogásnak nevezte a névváltoztatás magyarázatát Péntek János nyelvész. A kolozsvári professzor a Krónikának nyilatkozva elmondta, lakossági kérés esetében is megalapozatlan a módosítás, hiszen ilyen alapon bármilyen utcanévvel kapcsolatosan lehet kifogásokat találni. „Más kérdés az, hogy miért annyira idegen a kolozsvári románságnak a város magyar múltja, ehhez a polgármesteri hivatal is hozzájárul például a magyar nyelvi feliratok kihelyezésének teljes mellőzésével” – mondta a kolozsvári nyelvész, hozzátéve, hogy egyébként a Bolyai Egyetem egyetem mártírja, Szabédi László is megérdemelne egy utcanevet Kolozsváron. A költő a Bolyai Egyetem beolvasztásakor ugyanis öngyilkos lett.
Péntek János abban is kételkedik, hogy a kérés valóban a Hajnal negyedben levő utca lakóitól ered. „Dsida nevét az AIDS román megnevezéséhez hasonlítani teljes rosszhiszeműséget jelent – mondta – Nem nehéz meggyőzni pár lakost arról, hogy egy ilyen kérést benyújtson.”
A kolozsvári nyelvész példaként megjegyezte : ilyen alapon a magyar lakosság is kifogásokat emelhet a nagyon sokszor ékezetek nélkül leírt román „pina” (pînă) szóval kapcsolatosan. „Ezek szerint követelhetjük, hogy ezt a szót ne használjuk, mert vulgáris?” – tette fel a kérdést.
Tűz ütött ki kedd reggel a temesvári megyei kórház egyik kórtermében. A helyszínre a tűzoltók vonultak ki, és a szomszédos kórteremből két személy önként evakuálta magát.
Enyhe hipotermiás állapotban hoztak le a Máramarosi-havasokból egy ukrán férfit a hegyimentők és a határrendészek keddre virradóra.
Akkreditált, a román oktatási minisztérium által elismert képzést indít ősztől pedagógusoknak az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Bevezették hétfőn az elárasztott parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok az illetékesek szerint.
Románia régióinak nagy részén ingadozó lesz a hőmérséklet a következő két hétben, és esőzésekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 28. és augusztus 10. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Összesen 19 800 lej értékű bírságot „Osztott szét” a csendőrség a Nagyváradon szombaton az önkormányzat tiltása ellenére megtartott Pride-felvonulás kapcsán.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap estig az ország nyugati felén. Az ország keleti felében ugyanakkor harmadfokú, vörös jelzésű riasztást adtak ki kánikula miatt.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) szerint jelentős károkat okozott a szombat délutáni és esti vihar Románia nyolc megyéjében – köztük Erdély, a Partium és a Bánság számos településén.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”,