Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Már tizedik alkalommal szervezik meg a nagyváradi magyarság ünnepét, a héten zajló Szent László Napokat. Zatykó Gyula főszervezőt a jubileumi fesztivál újdonságairól, az elmúlt évtizedben elért eredményekről és a jövőbeli tervekről kérdeztük.
2022. június 20., 19:192022. június 20., 19:19
2022. június 20., 19:292022. június 20., 19:29
– Idén tízéves a nagyváradi Szent László Napok. Hogyan készültek a jubileumi eseményre, mennyiben más az előző kiadásoknál?
– Idén több varázsszám is van: a 10, a 930, a 830. Ez a 10. Szent László Napok – 2013-ban volt az első –, emellett Nagyvárad 930 éves lesz idén, illetve I. László királyunkat 830 éve avatták szentté, azóta beszélhetünk Szent Lászlóról.
A változtatásnak közbiztonsági oldala is van, ugyanis ha a várban túl sokan gyűlnek össze, és vészhelyzet van – például vihar –, nagyon nehéz kijutni, két várkapu van, és eléggé keskenyek. Ákos koncertjét itt nem tudtuk volna biztonságos körülmények között megrendezni, és az emberek épsége az első.
Fotó: Szent László Napok
– Ezek szerint a héten nagyobb tömegre számítanak, mint korábban?
– Igen, egy-két nagykoncerten számításaink szerint többen lesznek, így muszáj volt biztonsági megoldásokat találni. Újdonság még, hogy több gyerekprogram van, igyekszünk a szülők kedvében járni és lefoglalni, elkápráztatni a gyerekeket.
A Magyarságkutató Intézet jóvoltából valósul meg, ők végezték a genetikai vizsgálatokat az uralkodóiknál, és nagyon örülünk, hogy Váradon is beszámolnak a munkásságukról. Pár helyi személyiség is beszámolót tart, például Varga Csaba hegymászó mesél az idei csúcstámadás-próbálkozásairól, illetve Thurzó Zoltán zongorista a Mount Everest-i kalandjáról.
Okos Mártonnak bemutatják egyik, az erdélyi lengyel emlékművekről szóló könyvét, és lesz egy hármas iskolatalálkozó, ahova a váradi és debreceni diákok mellett egy lengyelországi városkából is jönnek fiatalok.
– Kik lesznek a legnagyobb húzónevek, mik lesznek a fontosabb programpontok?
– Ákos az egyik, de a Bagossy Brothers Company is az, mely főleg a fiatalokat hozza izgalomba, de a városközpontban lesz Nagy Feró és a Beatrice, illetve Tóth Gabi koncertje is. Több kisebb koncert lesz a várban is, akár párhuzamosan a Szent László tériekkel: a kolozsvári Speak Floyd tribute zenekar, a Blues B.R.Others Show stb. Van egy váradi egyesület, a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület, mely mindennap hoz kulturális programot, főleg helybéli fellépőket, és hálásak vagyunk nekik ezért, ezt pártolni kell.
Toró József Nagyváradról elszármazott festőművész is be fogja mutatni munkásságát Hazatérés címmel, de a Partiumi Keresztény Egyetem nemzetközi idegenforgalmi és vendéglátói konferenciája is a Szent László Napok égisze alatt zajlik. Nagyon sok program van, így a bőség zavarával küszködünk.
Fotó: Facebook/SzentLaszloNapok
– Hogyan látja, mennyire kovácsolta össze a nagyváradi magyarságot az elmúlt évtizedben a rendezvénysorozat?
– A Szent László Napok lényege, hogy mindenki magáénak érezze, ezt próbáljuk elérni, amikor összeállítjuk a programot: minden korosztályt, kulturális igényt próbálunk figyelembe venni, mindenkinek a kedvében járni, hogy legyen, amiből válogatni. Örülök, hogy ezt sokan értékelik, és mellénk állnak, önálló programokkal jelentkeznek, mint az említett egyesület is. Szent László király alakja mindenképp összekovácsolja a nagyváradiakat, még a románokat is.
Ez nagyon fontos eredmény, örülünk neki, hiszen Szent László városalapítóként, szentként olyan személyiség, aki integrálja az embereket, nem pedig szétválasztja.
– Ha már szóba került a város román lakossága, ők mennyire kapcsolódnak be a rendezvénybe, mennyire igénylik a fordítást az egyes programokon?
– Utóbbi nehezen megoldható, noha a színházbeli megnyitón van román fordítás, aki kér, kap tolmácsgépet. A zene is összeköti a nemzeteket, és elég sok zenés program van. És ha becsöppen egy román gyerek a gyerekprogramokba, ugyanúgy eljátszanak vele is, az animátorok zöme beszél románul.
Hiszen az ember nem attól fél, akit ismer, hanem attól, akit nem. Meg kell ismertetnünk a románokkal a magyar kultúrát. A román látogatóknak, akár bámészkodni, akár vásárolni jönnek, évről évre nő a számuk. Szeretik, hiszen megpróbáltunk civilizált környezetet létrehozni, például száműztük a műanyagot. Azóta több rendezvény is követte a példánkat, aminek örülünk.
Fotó: Dobre Lehel
– Mennyire vonzza haza a rendezvény a városból elszármazottakat, gondolok itt főleg a Váradról a 80-as, 90-es években Magyarországra kitelepült magyarokra?
– Három éve az egyik szponzorunk felhívott, hogy mi van Váradon, mert nem találni szabad szállodai helyet. Tehát sokan jönnek, és ebben a Szent László Napoknak is nagyon nagy szerepe van.
A Nagyváradról elszármazottak találkozóját általában én vezetem le, a szívem csücske, én találtam ki ez a programot. Mindig megkérdezem, hogy ki van a legtávolabbról. Amerikából, Kanadából, Ausztráliából is jöttek, de a többség Magyarországról érkezik. Már autópályán is megvan az összeköttetés, három óra alatt itthon vannak.
– Magyarországnál maradva: a rendezvény fontos eleme az ottani testvérvárossal, Debrecennel való együttműködés, a Hajdú-Bihar régióval való kapcsolattartás. Ez hogyan alakult az elmúlt években?
– Ez is növekvő tendenciát mutat, Debrecen ebben az évben már nyolc programmal van jelen. Múlt héten tartottam sajtótájékoztatót az ottani alpolgármesterrel Debrecenben, és elmondtam: el vagyunk kényeztetve, olyan rendezvény vagyunk, melyet két önkormányzat is támogat.
Számos programmal jönnek, és ez szorosabbá fűzi a kapcsolatot. Idén is ők hozzák a színpadi produkciót a megnyitóra, Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének táncszínpadi feldolgozását, a Tűzliliomot a Debreceni Népi Együttes adja elő.
De Toró József festőművész kiállítása is ő közvetítésükkel érkezik, és a Debreceni Fotóklub is bemutatja munkáit, de gyerekprogramokat is szerveznek, animátorokat hoznak. És az említett lengyel–debreceni–nagyváradi diáktalálkozót is ők hozzák át a határon, hogy Szent László révén megismerjük közös gyökereinket. Mindent megtesznek, hogy az összefogás valóban megtörténjen.
Fotó: Facebook/Szent László Napok
– Ha már a fiatalabb generációnál tartunk: a Szent László Napok létrejötte óta új generációk nőttek fel. Hogyan próbálják megszólítani a fiatalokat, mennyire tud megújulni a rendezvény?
– Ez nagy kihívás minden városban a magyar napok szervezői számára, számunkra is. Próbálkozunk, úgy látjuk, hogy egyfelől fiatal zenekarokat kell felléptetni, azoknak van húzóerejük a fiatalok felé.
Szombaton lesz egy focibajnokság nyolc csapat részvételével, ott lesz száz focizó gyerek és a szüleik. És az lenne az igazi, ha a szervezőcsapatban is lenne egy-két fiatal, ők érzik a legjobban az igényeket.
– A nagy koncertek idén kikerültek a Szent László térre. Terveznek-e új belvárosi helyszíneket bevonni a jövőben, hiszen egyre több a felújított utca, gyalogövezet?
– Már idén is akartunk, csak nem kaptunk rá engedélyt. A koncepció az volt, hogy a Szent László téren legyenek a koncertek, a Bémer téren, a színház előtt, illetve annak háta mögött, illetve a közeli Körös-parton a rendezvény többi része. Utóbbiban nagy a potenciál az árnyas fák miatt, az egész fesztivál elférne itt, illetve a Bémer és a Szent László téren. Csak a nemrég felújított részek még nem voltak átadva, így nem lehetett használni, ezért részben a várban maradunk, részben a Szent László téren. Meglátjuk, hogy jövőre mire kapunk engedélyt.
A városközpontban nagy a potenciál, előnye, hogy nemcsak szép helyszín, de tágas is. És ha kivonulunk a lüktető életbe, még többen tudnak majd róluk, több román barátunkat tudjuk érdeklődővé tenni, akarva-akaratlanul is látják, hogy valami történik.
Fotó: Boros Csilla
– Várad az elmúlt években turisztikai központtá nőtte ki magát, egyre több a turista. Őket mennyire tudják, akarják megszólítani?
– A határ magyar oldalán már buszokat szerveznek, Debrecenből, Berettyóújfaluból, Biharkeresztesről is jönnek. Ugyanis kétfajta turista van: aki tudatosan a Szent László Napok miatt jön, és aki csak belebotlik a rendezvénybe. Utóbbi ezt nagyobb eséllyel tehetné a városközpontban, mint a várban, bár már ide is egyre többen ellátogatnak. Úgy érzem, részben azért is állt mellénk a városvezetés, mert rájött, hogy ebben turisztikai potenciál is van. Meg kell tölteni élettel a várost, különben csak egy épülethalmaz.
Bár az ünnepélyes nyitógálát még csak hétfőn tartják, a pénteki mínusz 2. nappal elrajtolt a nagyváradi Szent László Napok.
Számos kiállítás várja a közönséget a nagyváradi Szent László Napokon: a megnyitók sora már pénteken elkezdődik. A 10. alkalommal szervezett eseménysorozat június 26-ig kínál kulturális eseményeket a résztvevőknek.
Ákos, a Bagossy Brothers Company és a Beatrice is fellép az idén június 20–26. között zajló, immár 10. Szent László Napok keretében Nagyváradon – jelentették be a szervezők hétfői sajtótájékoztatójukon.
Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.
Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&
A Nemzeti Liberális Pár (PNL) Szilágy megyei szervezete fogja megnevezni az RMDSZ javaslatára négy évvel ezelőtt kinevezett Dari Tamás prefektus utódját – közölte péntek zilahi sajtótájékoztatóján Lucian Bode liberális képviselő.
A Szatmár megyei Börvely és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura község közötti csatlakozás kialakításáról döntöttek csütörtökön a román–magyar határon tartott fórumon a két ország közigazgatási szerveinek képviselői.
A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat.
Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.
Panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az ellen a kolozsvári mentős ellen, aki román nyelvű kommunikációra szólította fel egy ellátásra szoruló agyvérzésgyanús beteg magyarul beszélő családtagjait.
A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<
A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.
Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.
szóljon hozzá!