Zatykó Gyula főszervező a jubiláló kulturális fesztiválról: Szent László összekovácsolja a váradiakat

•  Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Már tizedik alkalommal szervezik meg a nagyváradi magyarság ünnepét, a héten zajló Szent László Napokat. Zatykó Gyula főszervezőt a jubileumi fesztivál újdonságairól, az elmúlt évtizedben elért eredményekről és a jövőbeli tervekről kérdeztük.

Pap Melinda

2022. június 20., 19:192022. június 20., 19:19

2022. június 20., 19:292022. június 20., 19:29

– Idén tízéves a nagyváradi Szent László Napok. Hogyan készültek a jubileumi eseményre, mennyiben más az előző kiadásoknál?

– Idén több varázsszám is van: a 10, a 930, a 830. Ez a 10. Szent László Napok – 2013-ban volt az első –, emellett Nagyvárad 930 éves lesz idén, illetve I. László királyunkat 830 éve avatták szentté, azóta beszélhetünk Szent Lászlóról.

Az idei kiadás annyiban változott, hogy van egy új helyszínünk: a város főtere, a Szent László tér, ahol az esti nagykoncerteken többen elférnek, mint a várban.

A változtatásnak közbiztonsági oldala is van, ugyanis ha a várban túl sokan gyűlnek össze, és vészhelyzet van – például vihar –, nagyon nehéz kijutni, két várkapu van, és eléggé keskenyek. Ákos koncertjét itt nem tudtuk volna biztonságos körülmények között megrendezni, és az emberek épsége az első.

•  Fotó: Szent László Napok Galéria

Fotó: Szent László Napok

– Ezek szerint a héten nagyobb tömegre számítanak, mint korábban?

– Igen, egy-két nagykoncerten számításaink szerint többen lesznek, így muszáj volt biztonsági megoldásokat találni. Újdonság még, hogy több gyerekprogram van, igyekszünk a szülők kedvében járni és lefoglalni, elkápráztatni a gyerekeket.

De egy tudományos konferencia is lesz – nem csak fesztivál vagyunk –, témája Szent László és kora, a magyar királyok.

A Magyarságkutató Intézet jóvoltából valósul meg, ők végezték a genetikai vizsgálatokat az uralkodóiknál, és nagyon örülünk, hogy Váradon is beszámolnak a munkásságukról. Pár helyi személyiség is beszámolót tart, például Varga Csaba hegymászó mesél az idei csúcstámadás-próbálkozásairól, illetve Thurzó Zoltán zongorista a Mount Everest-i kalandjáról.

Régóta kacérkodtunk a gondolattal, hogy lengyel szál is legyen a rendezvényen, mivel Szent László édesanyja lengyel volt, és ezt eddig nem aknáztuk ki rendesen. Idén több programunk is van, ahol lengyel vendégek lesznek.

Okos Mártonnak bemutatják egyik, az erdélyi lengyel emlékművekről szóló könyvét, és lesz egy hármas iskolatalálkozó, ahova a váradi és debreceni diákok mellett egy lengyelországi városkából is jönnek fiatalok.

– Kik lesznek a legnagyobb húzónevek, mik lesznek a fontosabb programpontok?

– Ákos az egyik, de a Bagossy Brothers Company is az, mely főleg a fiatalokat hozza izgalomba, de a városközpontban lesz Nagy Feró és a Beatrice, illetve Tóth Gabi koncertje is. Több kisebb koncert lesz a várban is, akár párhuzamosan a Szent László tériekkel: a kolozsvári Speak Floyd tribute zenekar, a Blues B.R.Others Show stb. Van egy váradi egyesület, a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület, mely mindennap hoz kulturális programot, főleg helybéli fellépőket, és hálásak vagyunk nekik ezért, ezt pártolni kell.

Érdekes könyvbemutatók, kiállítások is lesznek, például a Modernista művészet Nagyváradon című, melyhez a kolozsvári Quadro Galéria biztosítja a kiállítási anyagot.

Toró József Nagyváradról elszármazott festőművész is be fogja mutatni munkásságát Hazatérés címmel, de a Partiumi Keresztény Egyetem nemzetközi idegenforgalmi és vendéglátói konferenciája is a Szent László Napok égisze alatt zajlik. Nagyon sok program van, így a bőség zavarával küszködünk.

•  Fotó: Facebook/SzentLaszloNapok Galéria

Fotó: Facebook/SzentLaszloNapok

– Hogyan látja, mennyire kovácsolta össze a nagyváradi magyarságot az elmúlt évtizedben a rendezvénysorozat?

– A Szent László Napok lényege, hogy mindenki magáénak érezze, ezt próbáljuk elérni, amikor összeállítjuk a programot: minden korosztályt, kulturális igényt próbálunk figyelembe venni, mindenkinek a kedvében járni, hogy legyen, amiből válogatni. Örülök, hogy ezt sokan értékelik, és mellénk állnak, önálló programokkal jelentkeznek, mint az említett egyesület is. Szent László király alakja mindenképp összekovácsolja a nagyváradiakat, még a románokat is.

Tíz éve, amikor az első kiadást szerveztük a Rhédey-kertben, megkérdeztem román ismerőseimet, tudják-e, ki volt Szent László. Tízből nyolc nem tudta, pedig régi nagyváradiak. Ma már a központbeli hidat Szent László hídnak hívják.

Ez nagyon fontos eredmény, örülünk neki, hiszen Szent László városalapítóként, szentként olyan személyiség, aki integrálja az embereket, nem pedig szétválasztja. 

– Ha már szóba került a város román lakossága, ők mennyire kapcsolódnak be a rendezvénybe, mennyire igénylik a fordítást az egyes programokon?

– Utóbbi nehezen megoldható, noha a színházbeli megnyitón van román fordítás, aki kér, kap tolmácsgépet. A zene is összeköti a nemzeteket, és elég sok zenés program van. És ha becsöppen egy román gyerek a gyerekprogramokba, ugyanúgy eljátszanak vele is, az animátorok zöme beszél románul.

A kommunikációnk kétnyelvű, külön Facebook-oldalunk van magyarul és románul, és a sajtóval is párhuzamosan zajlik a kommunikáció. Erre igyekszünk odafigyelni, nem lehet, hogy csak magunkat szórakoztassuk, hiszen a rendezvénynek missziója is van: ha már együtt élünk, akkor ismerjék meg mind Szent Lászlót, mind minket.

Hiszen az ember nem attól fél, akit ismer, hanem attól, akit nem. Meg kell ismertetnünk a románokkal a magyar kultúrát. A román látogatóknak, akár bámészkodni, akár vásárolni jönnek, évről évre nő a számuk. Szeretik, hiszen megpróbáltunk civilizált környezetet létrehozni, például száműztük a műanyagot. Azóta több rendezvény is követte a példánkat, aminek örülünk.

•  Fotó: Dobre Lehel Galéria

Fotó: Dobre Lehel

– Mennyire vonzza haza a rendezvény a városból elszármazottakat, gondolok itt főleg a Váradról a 80-as, 90-es években Magyarországra kitelepült magyarokra?

– Három éve az egyik szponzorunk felhívott, hogy mi van Váradon, mert nem találni szabad szállodai helyet. Tehát sokan jönnek, és ebben a Szent László Napoknak is nagyon nagy szerepe van.

A volt iskolánkban, a jelenlegi Ady-líceumban sokan az osztálytalálkozóikat is úgy szervezik, hogy a Szent László Napokra essen. Egész osztályok jelennek meg, egy részük külföldről jön vissza.

A Nagyváradról elszármazottak találkozóját általában én vezetem le, a szívem csücske, én találtam ki ez a programot. Mindig megkérdezem, hogy ki van a legtávolabbról. Amerikából, Kanadából, Ausztráliából is jöttek, de a többség Magyarországról érkezik. Már autópályán is megvan az összeköttetés, három óra alatt itthon vannak.

– Magyarországnál maradva: a rendezvény fontos eleme az ottani testvérvárossal, Debrecennel való együttműködés, a Hajdú-Bihar régióval való kapcsolattartás. Ez hogyan alakult az elmúlt években?

– Ez is növekvő tendenciát mutat, Debrecen ebben az évben már nyolc programmal van jelen. Múlt héten tartottam sajtótájékoztatót az ottani alpolgármesterrel Debrecenben, és elmondtam: el vagyunk kényeztetve, olyan rendezvény vagyunk, melyet két önkormányzat is támogat.

A debreceniekkel nagyon fontos a kapcsolat, hiszen egyrészt testvérváros, másrészt közös a múltunk, a történelmünk. Ők pedig úgy gondolják – nagyon helyesen –, hogy az itteni magyarokra is oda kell figyelni.

Számos programmal jönnek, és ez szorosabbá fűzi a kapcsolatot. Idén is ők hozzák a színpadi produkciót a megnyitóra, Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének táncszínpadi feldolgozását, a Tűzliliomot  a Debreceni Népi Együttes adja elő.

De Toró József festőművész kiállítása is ő közvetítésükkel érkezik, és a Debreceni Fotóklub is bemutatja munkáit, de gyerekprogramokat is szerveznek, animátorokat hoznak. És az említett lengyel–debreceni–nagyváradi diáktalálkozót is ők hozzák át a határon, hogy Szent László révén megismerjük közös gyökereinket. Mindent megtesznek, hogy az összefogás valóban megtörténjen.

•  Fotó: Facebook/Szent László Napok Galéria

Fotó: Facebook/Szent László Napok

– Ha már a fiatalabb generációnál tartunk: a Szent László Napok létrejötte óta új generációk nőttek fel. Hogyan próbálják megszólítani a fiatalokat, mennyire tud megújulni a rendezvény?

– Ez nagy kihívás minden városban a magyar napok szervezői számára, számunkra is. Próbálkozunk, úgy látjuk, hogy egyfelől fiatal zenekarokat kell felléptetni, azoknak van húzóerejük a fiatalok felé.

Emellett vannak olyan témák, melyekre érzékenyek, mint például a környezetvédelem. Néhány éve a környezettudatosságunk révén is próbáljuk magunkhoz csalogatni a fiatalokat. De a sporttal is, az is érdekli őket.

Szombaton lesz egy focibajnokság nyolc csapat részvételével, ott lesz száz focizó gyerek és a szüleik. És az lenne az igazi, ha a szervezőcsapatban is lenne egy-két fiatal, ők érzik a legjobban az igényeket.
 
– A nagy koncertek idén kikerültek a Szent László térre. Terveznek-e új belvárosi helyszíneket bevonni a jövőben, hiszen egyre több a felújított utca, gyalogövezet?

– Már idén is akartunk, csak nem kaptunk rá engedélyt. A koncepció az volt, hogy a Szent László téren legyenek a koncertek, a Bémer téren, a színház előtt, illetve annak háta mögött, illetve a közeli Körös-parton a rendezvény többi része. Utóbbiban nagy a potenciál az árnyas fák miatt, az egész fesztivál elférne itt, illetve a Bémer és a Szent László téren. Csak a nemrég felújított részek még nem voltak átadva, így nem lehetett használni, ezért részben a várban maradunk, részben a Szent László téren. Meglátjuk, hogy jövőre mire kapunk engedélyt.

A városközpontban nagy a potenciál, előnye, hogy nemcsak szép helyszín, de tágas is. És ha kivonulunk a lüktető életbe, még többen tudnak majd róluk, több román barátunkat tudjuk érdeklődővé tenni, akarva-akaratlanul is látják, hogy valami történik.

A városközpont belakása egy célkitűzés, Kolozsváron is így van, Temesváron is. Váradon a várban vagyunk, ami nagyon jó helyszín, csak lassan kinőttük, és fontos lenne a városba is kimenni. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

•  Fotó: Boros Csilla Galéria

Fotó: Boros Csilla

– Várad az elmúlt években turisztikai központtá nőtte ki magát, egyre több a turista. Őket mennyire tudják, akarják megszólítani?

– A határ magyar oldalán már buszokat szerveznek, Debrecenből, Berettyóújfaluból, Biharkeresztesről is jönnek. Ugyanis kétfajta turista van: aki tudatosan a Szent László Napok miatt jön, és aki csak belebotlik a rendezvénybe. Utóbbi ezt nagyobb eséllyel tehetné a városközpontban, mint a várban, bár már ide is egyre többen ellátogatnak. Úgy érzem, részben azért is állt mellénk a városvezetés, mert rájött, hogy ebben turisztikai potenciál is van. Meg kell tölteni élettel a várost, különben csak egy épülethalmaz.

korábban írtuk

Kiállításokkal, biciklitúrával kezdődött el a Szent László Napok Nagyváradon
Kiállításokkal, biciklitúrával kezdődött el a Szent László Napok Nagyváradon

Bár az ünnepélyes nyitógálát még csak hétfőn tartják, a pénteki mínusz 2. nappal elrajtolt a nagyváradi Szent László Napok.

korábban írtuk

Elkészül a lovagkirály homokszobra, fotó- és képzőművészeti kiállítások is lesznek a váradi Szent László Napokon
Elkészül a lovagkirály homokszobra, fotó- és képzőművészeti kiállítások is lesznek a váradi Szent László Napokon

Számos kiállítás várja a közönséget a nagyváradi Szent László Napokon: a megnyitók sora már pénteken elkezdődik. A 10. alkalommal szervezett eseménysorozat június 26-ig kínál kulturális eseményeket a résztvevőknek.

korábban írtuk

Jubilál a nagyváradi Szent László Napok: Ákos, a Bagossy Brothers Company és a Beatrice a fellépők között
Jubilál a nagyváradi Szent László Napok: Ákos, a Bagossy Brothers Company és a Beatrice a fellépők között

Ákos, a Bagossy Brothers Company és a Beatrice is fellép az idén június 20–26. között zajló, immár 10. Szent László Napok keretében Nagyváradon – jelentették be a szervezők hétfői sajtótájékoztatójukon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán

Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán
2025. február 07., péntek

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása

Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

A Nemzeti Liberális Pár (PNL) Szilágy megyei szervezete fogja megnevezni az RMDSZ javaslatára négy évvel ezelőtt kinevezett Dari Tamás prefektus utódját – közölte péntek zilahi sajtótájékoztatóján Lucian Bode liberális képviselő.

Leváltanak egy magyar prefektust
Leváltanak egy magyar prefektust
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

2025. február 07., péntek

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből

A Szatmár megyei Börvely és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura község közötti csatlakozás kialakításáról döntöttek csütörtökön a román–magyar határon tartott fórumon a két ország közigazgatási szerveinek képviselői.

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből
2025. február 07., péntek

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük

A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat.

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük
2025. február 06., csütörtök

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén

Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén
2025. február 06., csütörtök

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat

Panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az ellen a kolozsvári mentős ellen, aki román nyelvű kommunikációra szólította fel egy ellátásra szoruló agyvérzésgyanús beteg magyarul beszélő családtagjait.

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat
2025. február 06., csütörtök

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye

A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye
2025. február 06., csütörtök

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése

A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a  fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése
2025. február 06., csütörtök

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben

Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben