HIRDETÉS
Kis mértékben ugyan, de folyamatosan növekszik az erdélyi egyetemek magyar és angol tannyelvű képzésein a Magyarországról érkező hallgatók száma, ami egyrészt a minőségi oktatásnak köszönhető, ugyanakkor érzelmi tényezők is közrejátszanak a Krónikának nyilatkozó felsőoktatási illetékesek szerint.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőit annak apropóján kerestük a téma kapcsán, hogy múlt hétvégén
Budapesten immár 18. alkalommal szervezték meg az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amelyen évek óta – egyre nagyobb sikerrel – képviseltetik magukat az erdélyi felsőoktatási intézmények is.
Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja lapunknak úgy fogalmazott: minden bizonnyal nem fognak tömegeket vonzani Magyarországról az erdélyi egyetemekre, de az ilyen vásárokon a kínálat népszerűsítése mellett a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolattartásra is nagy hangsúly kerül, hiszen esetükben a konkurencia és az együttműködés egészségesen kiegészíti egymást. „A globalizálódó felsőoktatási piacon egyértelműen meg kell jelenni egy nemzetközi szakprofilú vásáron” – szögezte le.
A dékán kifejtette: az elmúlt években nagy méretet öltött európai diákmobilitás mindenképpen indokolja, hogy egy intézmény – főleg ha angol nyelvű kínálata is van – megjelenjen egy ilyen seregszemlén. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy néhány éve Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerben gondolkodnak, azaz a magyarországi és a politikai határokon kívül levő magyar egyetemek közösen jelennek meg.
Tonk Mártontól megtudtuk: a Sapientia jelenlegi hallgatói között csak néhány százalékot tesz ki a magyarországi, illetve határon túli fiatalok aránya, akiknek száma viszont évről évre növekszik, ami közvetlenül összefügg az egyetem ismertségével és elismertségével. A budapesti Educatio szakkiállítással kapcsolatban elmondta: idén különösen nagy volt az érdeklődés, a 11–12. osztályos diákok pedig meglepően felkészültek, jól informáltak voltak, célirányosan tudakozódtak.
A dékán szerint a Kárpát-medencei kapcsolatokat, az átjárhatóságot erősíti, ha a fiatalok határon túli egyetemekre jelentkeznek, évekig ott tanulnak, és az is szimpatikus forgatókönyv lehet, hogy esetleg ott telepednek le, vállalnak munkát.
Tonk Márton azt is elmondta: a hétvégi vásáron a csíkszeredai gazdaságtudományi szakok iránt volt nagyobb az érdeklődés, de népszerű volt a marosvásárhelyi informatika szak és a műszaki képzés, illetve a kolozsvári fotó- és filmművészet is toplistás.
Soós Anna, a BBTE rektor-helyettese eközben arról számolt be:
a magyarországi fiatalokat elsősorban a tudományos szempontból érdekes programok vonzzák az erdélyi egyetemekre, de sok esetben az erdélyi kötődés is megjelenik, a származás is motiválja őket.
Idén például számos olyan érdeklődővel találkoztak, akik számára Kolozsvár különleges vonzerővel bír, valamilyen módon kötődnek a városhoz, szüleik, nagyszüleik a kincses városban éltek vagy tanultak valamikor. A BBTE egyébként már hatodik alkalommal vett részt az Educatio szakkiállításon, amelyen rendszerint rengetegen érdeklődnek a kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézmény kínálata iránt, sőt a látogatók közül sokan meg is jelennek a nyári felvételin.
A magyar tagozat vezetője közölte: nyáron derül ki egyértelműen, hogy milyen eredménnyel vettek részt a vásáron, de szerinte mindenképpen érdemes bemutatkozni, jelen lenni, megszólítani a magyarországi fiatalokat, ráadásul
ajánlatuk is egyértelműen vonzó, hiszen Magyarországon például jelenleg nem működik antropológia szak.
Soós Anna arra is rámutatott: már az előző tanévben is száz felett volt a Magyarországról érkezett hallgatóik száma, ők főként pszichológiára, antropológiára és közgazdaságtanra jelentkeztek, ebben a tanévben ugyanakkor a pedagógia – a tanítói és óvónői képzés – is nagy népszerűségnek örvendett.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is egyre vonzóbb a külföldről érkező fiatalok számára: Balási András rektorhelyettes szerint a nyolc alap- és hét magiszteri képzést működtető felsőoktatási intézményben az oktatás színvonala vonzza a hallgatókat.
– hangsúlyozta a Krónikának Balási ezzel mintegy reagálva azokra a csipkelődő megjegyzésékre, miszerint a magyarországiak azért mennek Marosvásárhelyre, mert ott könnyebb bejutni, mint az otthoni állami egyetemekre.
A művészeti egyetemen egyébként nemcsak magyarországi, hanem vajdasági és felvidéki hallgatók is tanulnak, legtöbben közülük a színészképzésen. Bár jelenleg a tizenkét elsőéves közül tizenegyen erdélyiek, néhány esztendővel ezelőtt volt olyan évfolyam, ahol a magyarországiak voltak túlsúlyban.
Balási András egyáltalán nem tartja különösnek, hogy a 90-es évekhez képest a fordított diákmigráció is kezd teret nyerni.
Elmondta, az intézmény vezetősége számára nem számít, ki honnan érkezik, a lényeg, hogy tegyen eleget a feltételeknek. Kérdésünkre a rektorhelyettes arról is beszámolt, hogy a külföldről érkező hallgatók egy része Erdélyben marad: tudomása szerint a színit végzettek közül az elmúlt években öten-hatan határ menti társulatokhoz, Nagyváradra és Szatmárnémetibe szerződtek.
