Vonzzák a magyarországi egyetemistákat az erdélyi felsőoktatási intézmények

Működik a kampány. A számok azt mutatják, egyre több magyarországi fiatal érdeklődik az erdélyi egyetemek ajánlatai iránt

Működik a kampány. A számok azt mutatják, egyre több magyarországi fiatal érdeklődik az erdélyi egyetemek ajánlatai iránt

Egyre népszerűbbek az erdélyi egyetemek a magyarországi fiatalok körében, akik közül sokan nem is térnek haza, hanem a határon innen igyekeznek boldogulni tanulmányaik elvégzése után.

Bíró Blanka

Szucher Ervin

2018. január 26., 11:462018. január 26., 11:46

Kis mértékben ugyan, de folyamatosan növekszik az erdélyi egyetemek magyar és angol tannyelvű képzésein a Magyarországról érkező hallgatók száma, ami egyrészt a minőségi oktatásnak köszönhető, ugyanakkor érzelmi tényezők is közrejátszanak a Krónikának nyilatkozó felsőoktatási illetékesek szerint.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőit annak apropóján kerestük a téma kapcsán, hogy múlt hétvégén

Budapesten immár 18. alkalommal szervezték meg az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amelyen évek óta – egyre nagyobb sikerrel – képviseltetik magukat az erdélyi felsőoktatási intézmények is.

Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja lapunknak úgy fogalmazott: minden bizonnyal nem fognak tömegeket vonzani Magyarországról az erdélyi egyetemekre, de az ilyen vásárokon a kínálat népszerűsítése mellett a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolattartásra is nagy hangsúly kerül, hiszen esetükben a konkurencia és az együttműködés egészségesen kiegészíti egymást. „A globalizálódó felsőoktatási piacon egyértelműen meg kell jelenni egy nemzetközi szakprofilú vásáron” – szögezte le.

A dékán kifejtette: az elmúlt években nagy méretet öltött európai diákmobilitás mindenképpen indokolja, hogy egy intézmény – főleg ha angol nyelvű kínálata is van – megjelenjen egy ilyen seregszemlén. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy néhány éve Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerben gondolkodnak, azaz a magyarországi és a politikai határokon kívül levő magyar egyetemek közösen jelennek meg.

Galéria

„Szimpatikus forgatókönyv, hogy itt is telepedjenek le”

Tonk Mártontól megtudtuk: a Sapientia jelenlegi hallgatói között csak néhány százalékot tesz ki a magyarországi, illetve határon túli fiatalok aránya, akiknek száma viszont évről évre növekszik, ami közvetlenül összefügg az egyetem ismertségével és elismertségével. A budapesti Educatio szakkiállítással kapcsolatban elmondta: idén különösen nagy volt az érdeklődés, a 11–12. osztályos diákok pedig meglepően felkészültek, jól informáltak voltak, célirányosan tudakozódtak.

A dékán szerint a Kárpát-medencei kapcsolatokat, az átjárhatóságot erősíti, ha a fiatalok határon túli egyetemekre jelentkeznek, évekig ott tanulnak, és az is szimpatikus forgatókönyv lehet, hogy esetleg ott telepednek le, vállalnak munkát.

Tonk Márton azt is elmondta: a hétvégi vásáron a csíkszeredai gazdaságtudományi szakok iránt volt nagyobb az érdeklődés, de népszerű volt a marosvásárhelyi informatika szak és a műszaki képzés, illetve a kolozsvári fotó- és filmművészet is toplistás.

Soós Anna, a BBTE rektor-helyettese eközben arról számolt be:

a magyarországi fiatalokat elsősorban a tudományos szempontból érdekes programok vonzzák az erdélyi egyetemekre, de sok esetben az erdélyi kötődés is megjelenik, a származás is motiválja őket.

Idén például számos olyan érdeklődővel találkoztak, akik számára Kolozsvár különleges vonzerővel bír, valamilyen módon kötődnek a városhoz, szüleik, nagyszüleik a kincses városban éltek vagy tanultak valamikor. A BBTE egyébként már hatodik alkalommal vett részt az Educatio szakkiállításon, amelyen rendszerint rengetegen érdeklődnek a kolozsvári székhelyű felsőoktatási intézmény kínálata iránt, sőt a látogatók közül sokan meg is jelennek a nyári felvételin.

A magyar tagozat vezetője közölte: nyáron derül ki egyértelműen, hogy milyen eredménnyel vettek részt a vásáron, de szerinte mindenképpen érdemes bemutatkozni, jelen lenni, megszólítani a magyarországi fiatalokat, ráadásul

ajánlatuk is egyértelműen vonzó, hiszen Magyarországon például jelenleg nem működik antropológia szak.

Soós Anna arra is rámutatott: már az előző tanévben is száz felett volt a Magyarországról érkezett hallgatóik száma, ők főként pszichológiára, antropológiára és közgazdaságtanra jelentkeztek, ebben a tanévben ugyanakkor a pedagógia – a tanítói és óvónői képzés – is nagy népszerűségnek örvendett.

Galéria

„Nem számít, ki honnan érkezik”

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is egyre vonzóbb a külföldről érkező fiatalok számára: Balási András rektorhelyettes szerint a nyolc alap- és hét magiszteri képzést működtető felsőoktatási intézményben az oktatás színvonala vonzza a hallgatókat.

Idézet
Nálunk komoly felvételi vizsga van, nem a dossziék versenyeznek. Azért választanak bennünket, mert jók vagyunk”

– hangsúlyozta a Krónikának Balási ezzel mintegy reagálva azokra a csipkelődő megjegyzésékre, miszerint a magyarországiak azért mennek Marosvásárhelyre, mert ott könnyebb bejutni, mint az otthoni állami egyetemekre.

A művészeti egyetemen egyébként nemcsak magyarországi, hanem vajdasági és felvidéki hallgatók is tanulnak, legtöbben közülük a színészképzésen. Bár jelenleg a tizenkét elsőéves közül tizenegyen erdélyiek, néhány esztendővel ezelőtt volt olyan évfolyam, ahol a magyarországiak voltak túlsúlyban.

Balási András egyáltalán nem tartja  különösnek, hogy a 90-es évekhez képest a fordított diákmigráció is kezd teret nyerni.

Elmondta, az intézmény vezetősége számára nem számít, ki honnan érkezik, a lényeg, hogy tegyen eleget a feltételeknek. Kérdésünkre a rektorhelyettes arról is beszámolt, hogy a külföldről érkező hallgatók egy része Erdélyben marad: tudomása szerint a színit végzettek közül az elmúlt években öten-hatan határ menti társulatokhoz, Nagyváradra és Szatmárnémetibe szerződtek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást
2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során