– Az lenne a legjobb, ha már előtte jönne, és betartaná az ajánlott óvintézkedéseket. Ha már kiderült, hogy pozitívak, fontos, hogy őszintén bevallják, és ne lépjenek kapcsolatba más személyekkel, ha enyhe vagy közepes tüneteik vannak – ugyanis ma már kevesen tünetmentesek. Azért is fontos, hogy jelentkezzenek az ellátóközpontban, mert itt tájékoztatják őket a további teendőkről, ugyanis az idős személyeket továbbra is óvni kell, még ha egy háztartásban élnek is. Ugyanis fennáll a veszély, hogy valakiről kiderül, hogy pozitív, de továbbra is ugyanazt az életet éli, mint előtte, mivel úgy véli, hogy erős, ellenálló a szervezete. Ez a hozzáállás vezet a közösségi terjedéshez, aminek az ünnepek után is tanúja vagyunk. A nagyobb csoportokban való találkozás vezetett az esetszámok növekedéséhez.

– Két év járványhelyzet után felkészültebbek egy újabb hullámra?

– Nem is tudjuk elhinni, hogy eltelt két év. 2020 márciusa egy ismeretlen helyzetet teremtett, azokra az időkre mindig emlékezni fogunk. És ahogy telt az idő, egyre kihívóbb és feszültebb helyzetek következtek, minden hullámnak megvoltak a maga sajátosságai, nem osztályozhatók súlyosság vagy érzelmi érintettség szempontjából. Az emberi természet úgy működik, hogy mindig az utolsó benyomás él bennünk.

– Ahogy nőtt az oltottak száma, mintegy tükörképként azonnal elkezdett csökkenni a súlyos esetek száma is. Amint a lakosság elkezdi megérteni, miért kell beoltatnia magát, azonnal fellélegezhet kicsit az egészségügyi rendszer is. A kettő között közvetlen összefüggés van. Ha nem is arányosan, de mindenképp csökken a súlyos esetek száma, hiszen az oltottak között jóval kevesebb a súlyos eset. Ezért is remélem, hogy az ötödik hullám – még ha jóval nagyobb esetszámot is hoz – nem hoz ugyanannyi súlyos esetet. De tekintve, hogy nálunk megengedhetetlenül magas az oltatlanok száma, előfordulhat, hogy nem lesz igazam.

– Mit gondol, ha a kormány kötelezővé tette volna a munkahelyen a zöldigazolást, kisebb lett volna a kórházakra nehezedő nyomás?

– Mivel látjuk, hogy vannak országok, ahol a romániai kétszerese az átoltottság, és mégis vannak pozitív eseteik, nehezen jelenthetem ki, hogy ez az intézkedés megvédett volna. Ugyanakkor támogatom, hogy legyen egyfajta fegyelem a magánéletre és társasági életre vonatkozóan, és úgy vélem, segített volna. Hiszen amint bevezették a zöldigazolványt a vendéglátásban, stadionokban, plázákban, nőtt az oltottsági arány, főleg a fiatalok körében. Így valószínűleg segített volna, de azt nem tudom, hogy mennyire.

– Jelenleg még változtatna a helyzeten?

– Erről is folyik a vita, pró és kontra érvek is elhangzanak. Az ötödik hullámot már nem befolyásolja, hiszen az epidemiológiában legkevesebb kéthetes, legtöbb hathetes időeltolódással számolnak.

– Az egészségügyi személyzet két éve szinte folyamatosan túlterhelt. Milyen a fizikai és lelkiállapota most, az ötödik hullám előtt?

– Szakmailag ugyanazok vagyunk, lehet, hogy nagyobb szenvedéllyel és odaadással végezzük a munkánkat, nagyon nagy odaadást, elkötelezettséget tapasztaltunk a személyzet részéről. Hibátlanul reagáltak helyzetekre, és rengeteg beteget tudtak meggyógyítani. De nagyon keveseknek sikerült pihenni az egyes hullámok közötti rövid időszak alatt. Ugyanis olyankor elárasztottak bennünket a krónikus betegek, akik nem tudtak orvoshoz fordulni, amikor a kórházak tele voltak Covid-betegekkel. Ugyanis mikor bővítjük a Covid-betegeknek szánt ágyak számát, csak tologatjuk a határt a covidos és nem covidos részleg között, az ágyak ugyanazok, a számuk nem változik.

A személyzet nem nagyon tudott szabadságra menni, az ünnepek alatt is dolgoztak, hiszen éjjel-nappal biztosítani kellett az ügyeletet. Ezért minden eddiginél jobban kell figyelnünk a személyzet lelki támogatására. És ez nemcsak a vezetőség részéről, a kollégák között kellene történjen, hanem a sajtónak is támogatnia kellene ebben, és mindazoknak, akik egy napon a betegeink lehetnek.

– Mi a jelenlegi helyzet a Covid-osztályon?

– Jelenleg kiegyensúlyozott. Dinamikusan növeljük az ágyszámot, ahogy nő a fertőzöttek száma. Voltak időszakok, amikor az intenzív osztályon 16 ágyat tartottunk fenn a Covid-betegeknek, jelenleg 6-ra van szükség. Csütörtökön reggel négy súlyos beteg volt lélegeztetőgépre kötve. Emellett 43 másik ágy is van a Covid-betegeknek fenntartva, itt is van szabad hely. A hullámok tetőzésekor 110–120 Covid-beteget láttunk el.

– Mennyire jobb a felszereltség az előző hullámokhoz viszonyítva?

– Mindenképp jobb. Ha négy hullám után valaki még siránkozik a felszerelés miatt, annak nincs igaza, volt idő felkészülni. Igaz, hogy több védőfelszerelést kellett beszerezni, és egy Covid-beteg kezelése többe került, mint egy másik betegé, de megvolt a szabályozás erre, és az elszámolás a fogyasztásnak megfelelően történt, így anyagi szempontból is boldogultunk. Történtek beszerzések, biztosított a felszerelés. A gyógyszereket pedig annak megfelelően osztja ki az egészségügyi minisztérium, hogy hány és mennyire súlyos beteg van, ezzel sem volt gond. Ami a személyzetet illeti, ott kellett a legfigyelmesebbnek lenni. Amikor az intézményhez kerültem, volt egy kisebb személyzethiány, de a középkádereket és kisegítőszemélyzetet időközben sikerült pótolni. Ugyanis volt egy felmondáshullám – voltak, akik nem bírták, féltek –, így tavaly nyáron több mint 350 személyt alkalmaztunk, szakorvosokat, asszisztenseket, adminisztratív személyzetet.

– Mi a helyzet a sürgősségi osztályon, már érződik az újabb hullám?

– Igen, a sürgősség az első, mely érzi az újabb hullámok kezdetét, illetve lecsengését. Az itteni személyzet van a leginkább igénybe véve. A sürgősségi orvoslás amúgy is egyfajta hősies munka, de a járványban nekik szinte sikerült megvalósítani az emberfelettit, hiszen a hordágyak is elfogytak, mégis megoldották. Nekik jelenleg is sok az ellátásra szoruló betegük, az olyan eset, ami intenzív terápiát igényel. Furcsamód nőtt a közúti balesetek súlyossága, egyre több van, így folyamatosan van munka.

– Mit ajánl a lakosságnak, hogy segítheti az orvosok munkáját?

– Védjék magukat és szeretteiket. És bízzanak az orvosi személyzetben.