Vizsgálják a palotaügyet: ha lehet, újraindítja a pert a kolozsvári Bánffy-épület tulajdonjogáért a megyei tanács

„Gyűjtjük az anyagokat, és ha újra lehet indítani a pert, újra fogjuk indítani” – reagált a Krónikának Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke arra a hírre, hogy újabb levéltári anyagokat találtak, melyek megkérdőjelezik a kolozsvári Bánffy-palota restitúciójának törvényességét. A Maszol.ro hírportál arról számolt be, hogy

a Kolozsvári Művészeti Múzeumot 2014 óta vezető Lucian Nastasă-Kovács történész az elmúlt időszakban olyan levéltári dokumentumokat talált, amelyek a restitúció törvénytelenségére utalnak.

A restitúciós törvény ugyanis a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatását írja elő, a levéltári adatok szerint azonban az ingatlan már korábban román állami tulajdonban volt. Románia ugyanis az 1944. augusztus 23-i háborús átállását követően létrehozta az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztárat (CASBI). A pénztár ellenséges vagyonnak vélelmezte mindazoknak az észak-erdélyi arisztokratáknak, üzletembereknek a vagyonát, akik 1944 szeptemberében nem tartózkodtak a visszafoglalt területeken.

A történész felidézte: a palota háború előtti tulajdonosa, Bánffy Albert Bécsben halt meg, felesége, Montbach Sarolta és fia, Bánffy Dénes 1945 szeptemberében tértek vissza Kolozsvárra. 1946-ban próbálták visszaszerezni ingatlanjaikat arra hivatkozva, hogy nem a visszatérő román hatóságok elől menekültek külföldre, hanem gyógykezelésen voltak, de folyamodványukat nem fogadták el.

Szovjetellenes magatartással vádolták őket, és vagyonuk továbbra is a CASBI felügyelete alatt maradt. Egy-egy apartmant kaptak a palotában, de 1949-ben ezekből is kilakoltatták őket.

Lucian Nastasă-Kovács nyomatékosította: mindig támogatta az illegálisan elvett javak visszaszolgáltatását, de ha már Bánffy Dénesnek nem volt leszármazottja, fontos lenne, hogy a Bánffy-palota a közösség szolgálatában maradjon.

A múzeumigazgató elmondta: átadta a Kolozs megyei önkormányzatnak a kutatásait összegző dossziét, amely alapján a restitúció felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.

A Krónika kérdésére Vákár István közölte: ismeri a múzeumigazgató érvelését a palota visszaszolgáltatása kapcsán, és

Kifejtette, az a tény, miszerint a Bánffy-palota már korábban a román állam tulajdonába került, eddig is ismert volt, ezzel a perek során élt is a megyei önkormányzat, de a bíróság valamiért nem vette figyelembe. „Mi azzal az érveléssel pereltünk, hogy nem lehet rátestálni valakire valamit, ami nem a tiéd” – mondta az alelnök Bánffy Dénesre utalva, aki

úgy engedte át a palota lakosztályait a szűkös anyagi helyzetében őt többször kisegítő Nicolae Roșcának, hogy nem ő volt a hivatalos tulajdonos.

Ennek nyomán a műemlék épület nagyobb részét a bíróság Roșca örököseinek szolgáltatta vissza 1999-ben, akik az utolsó tulajdonos kézzel írott végrendelete és adománylevelei alapján kérték vissza a palota termeinek a háromnegyed részét. Állításuk szerint a Szeben megyei vállalkozó sokszor kisegítette az anyagi gondokkal küzdő Bánffy Dénest, aki a palota egy-egy lakosztályával törlesztette adósságait, és végrendeletében is a vállalkozóra hagyta vagyonát.

A palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum fenntartója, a Kolozs megyei önkormányzat több elvesztett per után januárban hozott határozatot az épület felméréséről, hogy az így elkészítendő dokumentáció a visszaszolgáltatás alapjául szolgálhasson.

„Ha a jogászok új szemszögből tudják láttatni az ügyet, más interpretációval tudnak élni, akkor természetesen perelni fogunk. Hiszen nem hagyhatjuk, hogy a palota elvesszen vagy feldarabolódjon” – jelentette ki a Krónikának Vákár István. Azonban úgy vélte, csak új adatokkal lehet újraindítani a pert, korábbi érveket nem fogad el a bíróság. Az RMDSZ politikusa szerint

az lenne a legjobb, ha az 1999-es döntést megdöntő érvet sikerülne találni, amikor a bíróság Roșca örököseinek ítélte az ingatlan nagy részének tulajdonjogát.

A Kolozs megyei alelnök szerint az önkormányzat legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant. Kérdésünkre, hogy az örökösök hajlanának-e erre, kitérő választ adott. Rámutatott, a palotából való részesedés nem olyan jó üzlet Roșca örököseinek, mint gondolják, mivel az épület rendeltetését csak a polgármesteri hivatal engedélyével lehet megváltoztatni, és nem valószínű, hogy megkapnák a jóváhagyást. Egy főtéri palotának ráadásul hatalmas az ingatlanadója, és a felújítására költött pénzt is vissza kellene fizetniük a megyei tanácsnak.

A bizonytalan helyzet ellenére a főtéri ingatlan restaurálása folytatódik,

hangsúlyozta Vákár István, aki szerint a jogi hercehurca annyiban okozott gondot, hogy a megyei tanács nem tudott uniós forrásokra pályázni. Kénytelen saját forrásokból megoldani a felújítást, és két főhomlokzat után a belső udvar homlokzatainak és a kapualjnak a restaurálása következik, már el is különítették a pénzt a tervezésre.

– jelentette ki a Krónikának az RMDSZ-es alelnök.

A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában. A palota mai képe az 1960–1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.

Visszaszolgáltatják a kolozsvári Bánffy-palota háromnegyed részét egy Szeben megyei vállalkozó örököseinek

A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Roșca vállalkozó örököseinek.