„Lemészárolják” a kisgazdaságokat? Hevesen bírálják a háztáji disznótartást szabályozó tervezetet

A mezőgazdaságban rég nem született olyan szabályozás, amely annyira megosztaná a gazdákat, az agrárvállalkozókat és a mezőgazdasági szakembereket, mint Adrian Oros mezőgazdasági miniszter megjelenés előtt álló rendelettervezete, amely szerint legfeljebb öt sertést tarthatnának a háztáji gazdaságokban. Az elképzelés nem új keletű: már több mint egy éve szó van arról, hogy adminisztratív és jogi eszközökkel szorítaná vissza a kormány a Romániában terjedő afrikai sertéspestist.

Az állatorvosi szakma régóta követeli a szaktárcától, hogy a betegség terjedésének megakadályozására az eddiginél határozottabb szigorításokat vezessen be.

A lapcsoportunknak nyilatkozó Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint a háztáji állattartással óriási gondok vannak, mert sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be. Az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

A szakember szerint a helyzetért a lakosság is felelős, mert megvásárolják az ellenőrizetlen forrásból származó húst, illetve az abból készült termékeket.

Mindezt olyan körülmények között, hogyha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Kincses Sándor elmondta, szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak ellenőrzéskor. A szakember az állatkupecek által folytatott kereskedelem felszámolását sürgeti: mint fogalmaz, a jelenlegi 300 lejes büntetés sem a gazdák, sem a viszonteladók számára nem elég elrettentő.

A szilágysági Tövishát térségében Románia 2007-es EU-s csatlakozása óta több disznóhizlaló farm épült uniós pályázatokból. December végén egy szilágycsehi gazda portáján mutatták ki az afrikai sertéspestist, és azóta 45 napra lezárták a környék összes háztáji és nagyüzemi állattelepét. Szepes Loránd, a szilágymenyői disznófarm tulajdonosa a Krónikának elmondta: a környéken tízezer túlhízott sertés vár másfél hónapja értékesítésre, miután a Szi­lágy megyei állategészségügyi igazgatóság megtiltotta az állatok szállítását a szilágycsehi gócpont körüli tíz kilométeres körzetben.

– panaszolja az agrárvállalkozó. Mint mondja, ha a Szilágycseh környéki falvak a napokban felszabadulnak a sertéspestis-karantén alól, jó esetben négy lej körüli áron tudják értékesíteni élősúly-kilogrammonként a vágóállatokat, miközben az önköltségi ár 5,50 lej körül van. „Már most akkora a ráfizetés, hogy minden eddigi tartalékunkat felemésztettük” – mondja Szepes, aki azt is kifogásolja, hogy az újabb korlátozások miatt eddig semmiféle kártérítésről nem hallott.

Szepes Loránd szerint egyértelmű a kisgazdaságok felelőssége a sertéspestis terjedésében. Semmiféle állat­egészségügyi szabályt nem tartanak be, és egy-egy gócpont kialakulásával hatalmas károkat okoznak a környék nagyüzemi termelőinek, amelyek adózó vállalkozások.

Nem járható út, hogy sok gazda nem adózik az államnak, miközben több tíz sertést nevel és forgalmaz. Ez elvtelen konkurencia a farmokkal szemben, akiktől az állategészségügyi hatóság mindenféle előírást megkövetel, és nem kevés adót fizetnek az államkasszában” – fogalmaz a vállalkozó, aki a környékbeli sertésfarmok érdekeit képviselő egyesület vezetője.

Más véleményen van a szomszédos Désházán disznótartással foglalkozó Máté András gazdálkodó, aki az új minisztériumi elképzelésben eddigi munkájának a végét látja. „Désházán a porták 90 százalékában tartanak disznót, mintegy 10–15 gazda többet is, évi 10–15 hízót. Ezek a gazdák most lehúzhatják a rolót, pedig ők azok a kistermelők, akik földművelésből és állattartásból élnek meg, jórészt „főállásban”.

– magyarázza szilágysági gazda. Máté szerint egy kistermelő nem tud állatfarmot létesíteni, mert túl nagy befektetés, és 10–20–30 disznóval eleve nem éri meg. Úgy véli, akik eddig némi jövedelem céljából tartottak disznót, az új jogszabály megjelenését követően abbahagyják, mert nem fognak farmot alapítani.

Hasonlóan látja a helyzetet Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnöke is, aki szerint a hazai kisgazdaságok számára a lehető legrosszabb szabályozás született. Az agrárvállalkozó szerint ebben a tervezetben egyértelműen benne van a sertéshizlaló farmok lobbitevékenysége is, hogy kiiktassák a konkurenciát.

Meg kell nézni a törvényes előírásokban, hogy milyen feltételekkel indíthat valaki sertéstelepet. Gazdáink túlnyomó többsége nem tudja ezeket a feltételeket teljesíteni, így az marad hátra, hogy felszámolja a gazdaságát. A rendeletnek burkoltan éppen ez a célja” – vélekedik az érdekvédelmi szervezet vezetője. Fazakas szerint azt nem vitatja senki, hogy kisgazdaságokban is szükség van szigorúbb állategészségügyi szabályok betartására, de ennek az elvárásnak meg lehetne találni a módját, hogy az elfogadható legyen a gazdák számára is.

A tervezetet azért tartja kivitelezhetetlennek, mert nagyon sok kérdést vet fel. Tarthat-e a gazda malacozó kocát? Mit tesz akkor, ha az anyaállat 7-8 malacot ellik? Hogyan értékesíti, ésatöbbi? „Ez a minisztériumi elképzelés gazda- és vidékellenes, másrészt azt eredményezheti, hogy eltűnnek a jó minőségű háztáji mezőgazdasági termékek a piacról. Mi olyan agrárstratégia kidolgozását szorgalmazzuk, amellyel fel lehet zárkóztatni a kisgazdaságokat. Mindenki tudja, hogy a kisgazdaságoknak sok a gondja-baja, de ezt csak közösen, az érdekvédelmi szervezetek és a minisztérium képviselőivel kialakított párbeszéd révén lehet orvosolni” – fogalmazott a Krónikának Fazakas Miklós.

„A képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában kiverte a biztosítékot Adrian Oros mezőgazdasági miniszter tervezete a háztáji disznótartás átalakításáról. Kérésében a bizottság magyarázatot vár a minisztériumtól, ugyanakkor hozzálátott egy jogszabálytervezet kidolgozásához, amely a miniszteri határozatot átalakítva reális megoldást talál a kisgazdaságok problémáira” – fogalmazott a Krónikának Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő.

A politikus szerint a jelenleg létező jogszabályokkal is orvosolni lehetne a kisgazdaságok állattelepeinek állategészségügyi és adózással kapcsolatos problémáit. Ha viszont erre külön szabályozás születik, akkor az a gazda és az állami hatóság számára is elfogadható kell hogy legyen. Könczei szerint jó pár olyan jogszabály van életben, amely az őstermelői igazolvánnyal és a legegyszerűbb vállalkozói formákkal rendelkező kistermelők vagy családi vállalkozások tevékenységét is szabályozza.

A gazdának eladási füzetet kell vezetnie, kapcsolatot kell tartania az állatorvossal. Itt arról van szó, hogy be kellene tartatni a már létező törvényeket, és akkor minden olajozottan működne” – fejtette ki a háromszéki RMDSZ-es politikus. Könczei Csaba szerint az RMDSZ-frakcióban egyértelmű álláspont született arról, hogy a mezőgazdasági miniszter rendelettervezete elfogadhatatlan. A következő napokban egyeztetésekre kerül sor a szaktárca képviselője és a törvényhozás mezőgazdasági szakbizottsága között, így várhatóan átdolgozott formában jelenik meg a kisgazdaságok disznótartásáról szóló rendelet.