A lapcsoportunknak nyilatkozó Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint a háztáji állattartással óriási gondok vannak, mert sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be. Az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

Mindezt olyan körülmények között, hogyha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Kincses Sándor elmondta, szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak ellenőrzéskor. A szakember az állatkupecek által folytatott kereskedelem felszámolását sürgeti: mint fogalmaz, a jelenlegi 300 lejes büntetés sem a gazdák, sem a viszonteladók számára nem elég elrettentő.

– panaszolja az agrárvállalkozó. Mint mondja, ha a Szilágycseh környéki falvak a napokban felszabadulnak a sertéspestis-karantén alól, jó esetben négy lej körüli áron tudják értékesíteni élősúly-kilogrammonként a vágóállatokat, miközben az önköltségi ár 5,50 lej körül van. „Már most akkora a ráfizetés, hogy minden eddigi tartalékunkat felemésztettük” – mondja Szepes, aki azt is kifogásolja, hogy az újabb korlátozások miatt eddig semmiféle kártérítésről nem hallott.

Szepes Loránd szerint egyértelmű a kisgazdaságok felelőssége a sertéspestis terjedésében. Semmiféle állat­egészségügyi szabályt nem tartanak be, és egy-egy gócpont kialakulásával hatalmas károkat okoznak a környék nagyüzemi termelőinek, amelyek adózó vállalkozások.

Nem járható út, hogy sok gazda nem adózik az államnak, miközben több tíz sertést nevel és forgalmaz. Ez elvtelen konkurencia a farmokkal szemben, akiktől az állategészségügyi hatóság mindenféle előírást megkövetel, és nem kevés adót fizetnek az államkasszában” – fogalmaz a vállalkozó, aki a környékbeli sertésfarmok érdekeit képviselő egyesület vezetője.

– magyarázza szilágysági gazda. Máté szerint egy kistermelő nem tud állatfarmot létesíteni, mert túl nagy befektetés, és 10–20–30 disznóval eleve nem éri meg. Úgy véli, akik eddig némi jövedelem céljából tartottak disznót, az új jogszabály megjelenését követően abbahagyják, mert nem fognak farmot alapítani.

Hasonlóan látja a helyzetet Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnöke is, aki szerint a hazai kisgazdaságok számára a lehető legrosszabb szabályozás született. Az agrárvállalkozó szerint ebben a tervezetben egyértelműen benne van a sertéshizlaló farmok lobbitevékenysége is, hogy kiiktassák a konkurenciát.

Meg kell nézni a törvényes előírásokban, hogy milyen feltételekkel indíthat valaki sertéstelepet. Gazdáink túlnyomó többsége nem tudja ezeket a feltételeket teljesíteni, így az marad hátra, hogy felszámolja a gazdaságát. A rendeletnek burkoltan éppen ez a célja” – vélekedik az érdekvédelmi szervezet vezetője. Fazakas szerint azt nem vitatja senki, hogy kisgazdaságokban is szükség van szigorúbb állategészségügyi szabályok betartására, de ennek az elvárásnak meg lehetne találni a módját, hogy az elfogadható legyen a gazdák számára is.

A tervezetet azért tartja kivitelezhetetlennek, mert nagyon sok kérdést vet fel. Tarthat-e a gazda malacozó kocát? Mit tesz akkor, ha az anyaállat 7-8 malacot ellik? Hogyan értékesíti, ésatöbbi? „Ez a minisztériumi elképzelés gazda- és vidékellenes, másrészt azt eredményezheti, hogy eltűnnek a jó minőségű háztáji mezőgazdasági termékek a piacról. Mi olyan agrárstratégia kidolgozását szorgalmazzuk, amellyel fel lehet zárkóztatni a kisgazdaságokat. Mindenki tudja, hogy a kisgazdaságoknak sok a gondja-baja, de ezt csak közösen, az érdekvédelmi szervezetek és a minisztérium képviselőivel kialakított párbeszéd révén lehet orvosolni” – fogalmazott a Krónikának Fazakas Miklós.

A gazdának eladási füzetet kell vezetnie, kapcsolatot kell tartania az állatorvossal. Itt arról van szó, hogy be kellene tartatni a már létező törvényeket, és akkor minden olajozottan működne” – fejtette ki a háromszéki RMDSZ-es politikus. Könczei Csaba szerint az RMDSZ-frakcióban egyértelmű álláspont született arról, hogy a mezőgazdasági miniszter rendelettervezete elfogadhatatlan. A következő napokban egyeztetésekre kerül sor a szaktárca képviselője és a törvényhozás mezőgazdasági szakbizottsága között, így várhatóan átdolgozott formában jelenik meg a kisgazdaságok disznótartásáról szóló rendelet.