A háziorvosok panaszkodnak: a törvényhozók nem a lényeges problémákat akarják megoldani
Fotó: Haáz Vince
Fontos egészségügyi tervezetek vesztegelnek a parlamentben, ugyanakkor a folyton akadozó informatikai rendszert kellene végre pontra tenni – mondta el megkeresésünkre a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az államfő kihirdette a törvényt, amelynek értelmében visszaszorítanák a fiktív elszámolásokat az egészségügyben.
2019. október 08., 08:412019. október 08., 08:41
2019. október 08., 08:492019. október 08., 08:49
Kihirdette Klaus Johannis államfő azt a törvényt, amely alapján a biztosítottak kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról: egy év alatt milyen ingyenes és támogatott szolgáltatásokat számoltak el a nevükre. A törvény akkor lép érvénybe, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
A kezdeményezők azzal érvelnek, ezzel eredményesen vissza lehet szorítani a fiktív elszámolásokat, ám az érintettek szerint ilyenre már egy ideje nincs is példa. Viszont arra van, hogy a szolgáltatásokat nem tudják érvényesíteni, mert folyamatosan akadozik az informatikai rendszer, és akkor utólag az egészségbiztosító pénztár visszaveszi a pénzt. Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke lapunknak elmondta,
A napokban kihirdetett jogszabály a 2006/95-ös egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosítja, és arra kötelezi az egészségbiztosító pénztár megyei kirendeltségeit, hogy kérésre készítsenek egyéves jelentést, hogy milyen szolgáltatásokat, gyógyszereket, orvosi kellékeket számoltak el a biztosított nevére. A kérés benyújtása után legtöbb 45 nappal el kell készíteni a kimutatást, és annak tartalmaznia kell a különböző szolgáltatásokat, azok ellenértékét, valamint azt is, hogy mikor és hol végezték el. Ezek az adatok online is elérhetőek lesznek. A módosítás előtt a törvényben annyi állt, hogy minden biztosított évente egy alkalommal kikérhette, milyen szolgáltatásokra jogosult, viszont arra vonatkozóan nem kaphatott tájékoztatást, hogy milyen szolgáltatásokat számoltak el a nevére.
melyek szerintük gyakran előfordulnak a rendszerben, és minden ilyen „bűnös cselekedet”, hiszen csökkenti a valós esetekre szánt összegeket.
Már évek óta nem derült fény fiktív elszámolásokra, mondta el lapunknak Dragoş Tatu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Hozzátette,
Másrészt még mindig előfordul, hogy az elszámolt szolgáltatásokat végül nem ismerik el, és a pénzt visszafizettetik, de ennek minden esetben „technikai okai” vannak, az orvos, a gyógyszertár, a kórház nem tudja időben, vagy formai tévedések miatt érvényesíteni a szolgáltatásokat. Az informatikai rendszer folyamatos leállásai miatt, és mivel az adatokat nem frissíti időben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a szolgáltatások egy részét nem sikerül érvényesíteni, vagy téves információk miatt kérik vissza a pénzt, inkább ezeket a helyzeteket kellene megoldani, szögezte le lapunknak Seres Lucia. Rámutatott, a múlt héten csütörtök–pénteken
így az offline beírt vizsgálatokat, kezeléseket, küldőpapírokat, recepteket 72 órán belül érvényesíteni kellene. A rendszer hétfőn is akadozott, így valószínű, hogy már nem tudják időben betáplálni a múlt heti szolgáltatásokat. „Az orvosnak nem fizetik ki a munkáját, de az is megtörténhet, hogy az utólagos ellenőrzés során az ingyenes-ártámogatott receptek értékét is ráterhelik” – részletezte az orvos. Arra is mondott példát, hogy az adatokat nem frissítik időben, az idén végzett diákok szeptember 30-ig szerepelnek a rendszerben biztosítottként, ám a státusukat október elején még nem frissítette az országos pénztár, majd az ellenőrzés során utólag nem számolják el a nevükre a szolgáltatásokat. „Számtalanszor jeleztük a gondokat, ám eddig semmit nem oldottak meg. Ez a törvénymódosítás nem javít az ellátás minőségén, sokkal fontosabb törvények – például az oltástörvény – vesztegel a parlamentben. Nem értjük, milyen logika alapján dolgoznak a törvényhozók” – mondta Seres Lucia.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!