Újjászületés. A tervek szerint legkésőbb jövő év végéig elkészül az Aranykakas néven is közismert épület
Fotó: Haáz Vince
Elkezdődött Marosvásárhely egyik jelképes épületének, a fiatalabbak által Aranykakas vendéglőként ismert Bürger-palota tetőzetének kicserélése. A műemlék épületet 2014 nyarán megvásároló Cosmin Pop helyi üzletember a száz évvel ezelőtti pompájában szeretné visszaadni az ingatlant a városnak legkésőbb jövő ilyenkor.
2019. október 26., 17:212019. október 26., 17:21
2019. október 26., 17:262019. október 26., 17:26
Kihasználva a kedvező időjárást, teljesen kifedték az egykori Bürger-villát Marosvásárhelyen: nem csupán a cserepeket készülnek kicserélni, hanem a teljes tetőszerkezetet. A gerendák és szarufák többsége elkorhadt, a korábbi, az 1970-es évek elején végzett javítás alkalmával használt vasszerkezetnek meg semmi keresnivalója egy közel 125 éves műemlék épület padlásán.
– fejtette ki a Krónikának Cosmin Pop.
A fiatal marosvásárhelyi vállalkozó 2014 nyarán vásárolta meg a volt Kossuth utca végében található, majdhogynem romos állapotban lévő ingatlant, és már akkor megígérte, hogy igyekszik hamarosan visszaadni a régi pompáját. Elképzelését a bürokrácia késleltette; műemlék épületről, illetve egy mellé kerülő modern ingatlanról lévén szó, vaskos iratcsomót kellett elkészíttetnie, a terv számos engedély beszerzését vonta maga után. Csupán a papírmunka hároméves folyamatot takar, de sikerült a végére járni.
A befektető azzal az elképzeléssel vásárolta meg a legutóbb vendéglőként működő épületet, hogy visszaállítsa annak eredeti alakját és rendeltetését. Mint mondja, Bürger Albert egykori híres nagytőkés háza néhány szobás szállodaként fog működni, a hozzáépülő, vas és üveg szerkezetű, egyfajta függőkerttel körbevett új épületben pedig vendéglő és söröző kap helyet. „Az italozásnak nincs helye a régi épületben. Az visszakapja eredeti alakját és nevét: Bürger-villa lesz. Az új épület pedig Aranykakas néven fog működni” – szögezi le a tulajdonos, miközben a látványtervet és a makettet mutatja. A két, teljesen eltérő stílusú épület egymáshoz „illesztését” Angela Kovácsra, Marosvásárhely volt főépítészére és Kim Attila belsőépítészre bízta. Mint mondja,
Ezt támasztja alá a lapunk által megkeresett Keresztes Géza műépítész és műemlékvédelmi szakmérnök is. Egymagában a régi épület csak veszteséget termelne, amit senki nem várhat el egyetlen beruházótól sem. Talán ez is az egyik oka annak, hogy bő másfél évtizeddel ezelőtt lakat került az Aranykakasra.
A restaurálás alatt álló, vöröses épület majdani színét illetően Cosmin Pop nevetve mondja: nem kell attól tartani, hogy hófehér lesz, mint ahogy az eddig közzétett reklámképeken látható. Szakemberei falkutatásokat végeztek, és kiderítették, hogy az eredeti színe sárgás-zöld volt. „Nem akartam időnap előtt előrukkolni azzal, hogy zöld lesz, mert rám szálltak volna azok, akik rettegnek a zöldtől. De, mint mondtam, kötelességemnek tartom az eredeti arculat visszaállítását” – magyarázza. Ennek érdekében budapesti és bécsi archívumokból szerzett be az épülettel kapcsolatos értékes rajzokat, korabeli képeket, információkat. Érdekességként említi: azt is megtudta, hogy
Keresztes szerint azonban ez legfeljebb városi legenda, amelynek aligha lehet valós alapja.
A nyolcszobás Bürger-villa (bizonyos feljegyzésekben palota) építése 1897-ben kezdődött. Elkészülte után a maga barokk, illetve neobarokk formanyelvezetével a századforduló egyik legimpozánsabb lakóépületének számított. Bár hasonlóan szép épületekből nem volt hiány Marosvásárhelyen, Bürger Albert családi otthona mégis kilógott a sorból. Egyrészt, mert nem sorházként épült, másrészt pedig, mert az efféle grandiózus építkezési stílus teljesen elütött a Kossuth utcai ingatlanok máig fennmaradt, kispolgári arculatától. A belső terek legkorábbi funkcióiról a tervrajzok hiányában nem sokat lehet tudni, de a jelenlegi beosztás nagyjából tükrözi az eredetit.
A kommunista hatalom jóval később, mindössze a 70-es évek elején ébredt rá, micsoda építészeti kincs birtokában van. A Bürger-villát az Avicola baromfitenyésztő vállalatra bízták azzal a kikötéssel, hogy reprezentatív vendéglőt hozzon létre. Az idősebb nemzedék tagjai közül ma is sokan nosztalgiával emlékeznek az itt felszolgált baromfihús-különlegességekre, a finom csirkemájra vagy az újdonságszámba menő grillcsirkére.
A hanyatlás a 80-as éveket jellemző nincstelenség korszakában kezdődött, majd 1990 után, az Avicola magánosítását követően teljesedett ki. A 2000-es évek elejére az akkor már bezárt vendéglő átkerült a bukaresti székhelyű Romarta Rt. tulajdonába, amely a többszöri felszólítás, majd bűnügyi feljelentés ellenére sem volt hajlandó még állagmegőrzési befektetést sem eszközölni. A nyílászárók nélkül maradt épület sokáig a hajléktalanok egyik kedvenc tanyájaként szolgált.
Bürger Albert, a 19. század végi Marosvásárhely talán legtehetősebb üzletembere, 1896-ban vásárolta meg leendő villája telkét. Akkoriban A két pisztoly nevű városszéli fogadó állt ott, amit az új tulajdonos hamarosan lebontott. A korabeli források szerint nem volt kár a „késdobálóért”, amelyet főként átutazók, falusi vásárosok és állatkereskedők látogattak előszeretettel. A gondot nem annyira a betérők kiléte és viselkedése, mint inkább a kint hagyott állataik után felgyűlt trágyamennyiség jelentette. Az újságok arról cikkeztek, hogy a csárda és környéke egyben járványgócponttá vált.
A vajasdi származású befektetőt azonban nem a villája tette híressé. Jóval annak felépítése előtt, 1886-ban Kraft Károlytól megvette a szomszéd telken működő, éppen bukdácsoló sörgyárat, amelyet korszerűsített, illetve újabb épületekkel toldott meg. A gyár területe a ma jobbára Aranykakasként ismert épülettől egészen a mostani Lidl szupermarketig nyúlt. A jelentős beruházásoknak köszönhetően
Az 1929-es gazdasági világválságig folytonosan felfele ívelt; fénykorában kétszáz munkást foglalkoztatott és évi 150 ezer hektoliter folyékony kenyeret palackozott. Nyereségét Bürger ingatlanokba ruházta: nyári kertje volt az Erzsébet-ligetben, csárdája a Kossuth utcában, szállodája a Szentgyörgy utca elején, megvásárolta a főtéri Apolló-palotát, és ő építette fel a ma óvodának helyt adó Székely kioszk vendéglőt. Mint sok más tehetős embert, őt is „megcsapta” a politizálás szele. Helyi szinten kezdte, majd az impériumváltás után Bukarestben, parlamenti képviselőként folytatta. A gazdasági válság és a zsidó származás végzetesnek bizonyult Bürger Albert számára: gyára csődközeli helyzetbe került, majd eladta. A látványos visszaesés megviselte az egészségét, 1937-ben távozott az élők sorából. A második világháborúban mindkét fiát, Dezsőt és Györgyöt is deportálták; egyikük sem tért haza. Unokájáról, Ferencről a háború után tudni vélték, hogy emigrált.
Az utókor eddig nem sok jelét nem adta annak, hogy valamiféleképpen megőrizné Bürger Albert emlékét. Néhány hónappal ezelőtt az önkormányzat az Aranykakas és a Turbina-árok közti kis, névtelen utcát róla nevezte el, de a táblák kihelyezésére a polgármesteri hivatal a mai napig nem kerített sort.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.
3 hozzászólás