Virtuális piacot teremtenek az erdélyi gazdáknak

A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési terveit lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a koronavírus-járvány idején nemcsak a kis összegű székelyföldi de minimis pályázatok ügyeit rendezi, hanem a rendkívüli helyzetre való tekintettel új projektet indított. A pár napon belül induló, a székelyföldi gazdák online piacaként működő www.agro-mania.ro honlap feltöltése most van folyamatban. Jelenleg azokat a gazdákat regisztrálják, akikkel az alapítvány szorosabb kapcsolatban áll, illetve akik ezt önkéntesen kérik.

Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az ötlet a Maros megyei Sáromberkén megszervezett gazdakiállítás idei megismétlése kapcsán fogalmazódott meg.

A mostani járványhelyzet miatt úgy döntöttek, a május elejére tervezett, de elmaradó kiállítás és mezőgazdasági fórum weboldalát egy IT-csapattal alakítják át kereskedelmi platformmá.

„Látjuk, hogy a vásárlók részéről egyre nagyobb nyitottság van egy olyan virtuális piacra, ahol a gazdák helyi termékeket kínálnak, és megrendelésre házhoz is szállítják. Ezen az internetes felületen szeretnénk népszerűsíteni a mezőgazdaság minden területén tevékenykedő kistermelőket, hogy az online piac lefedje az egész Székelyföldet, de természetesen a kör fokozatosan bővíthető” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője, aki arra biztatja a gazdákat, hogy minél többen regisztráljanak a jelenleg tesztüzemben működő honlapon.

A marosvásárhelyi kezdeményezés lényegesen több, mint az eddig született kisrégiós értékesítési közösségi oldalak és honlapok. Az elképzelés mögött hosszabb távú projekt állt, ami – Romániában elsőként – online szövetkezetet hozna létre.

Ennek már dolgoznak a jogi hátterén. A rendszerhez csatlakozó termelők idővel komplex, a mezőgazdaság minden területét átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak. A mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokhoz, agrárhitelekhez, mezőgazdasági gépekhez vagy tenyészállatokhoz a tagok épp úgy kedvezményesebben jutnak majd hozzá, mint ahogyan a nagyban értékesített mezőgazdasági termékekért is jobb árat kapnak majd, mintha a piacon adnák el. Az online szövetkezet sok kistermelőt és nagybani felvásárlót és feldolgozóüzemet szeretne összehozni olyan kereskedelmi kapcsolatba, amely mindkét fél számára előnyös. Akárcsak a Nyugat-Európában működő szövetkezetek esetében.

Úgy tűnik, a kis összegű székelyföldi pályázatok 4765 nyertesének az elszámolását nem befolyásolja a mostani koronavírus-járvány. Kozma Mónika szerint a mezőgazdasági termelés viszonylag zavartalanul működik, így az ágazat különböző beszállítócégei – mezőgép-forgalmazók, tenyészállatokkal foglalkozó cégek, illetve más hasonló vállalkozások –

arról biztosították az alapítványt, hogy a szerződésben szereplő tételek idejében megérkeznek a gazdákhoz, így a nyertes pályázattal rendelkezők június 30-ig el tudnak számolni az alapítvány fele.

A Székelyföld három megyéjéből beérkező 5293 pályázatból azok nem kaptak támogatást, akik visszaléptek – mert úgy érezték, nem tudják vállalni az elnyert 70 ezer lejes pályázati összeghez szükséges 25 százalékos önrészt –, vagy köztartozásuk volt az államkasszával, illetve a helyi önkormányzattal szemben.

Azt Kozma Mónika sem tartja túl szerencsésnek, hogy az elnyert gazdapályázatok nyerteseinek mintegy nyolcvan százaléka traktort vagy más mezőgazdasági gépet vásárol a támogatásból, hiszen a kiírásban és annak népszerűsítésében nagy hangsúlyt fektettek a tenyészállatok népszerűsítésére.

– magyarázza a szakember. Ezzel szemben a nyertes pályázók mintegy kilenc százaléka szeretné tenyészállat-vásárlásra fordítani az elnyert összeget. Ennek a viszonylag szűk rétegnek a fele méhcsaládok beszerzését tervezi. Az alapítvány vezetője szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a székelyföldi gazdaportákon nagy hiány mutatkozik korszerű gépekből. Ha a gazdák szeretnék is állatállományukat bővíteni, első körben a szükséges mezőgépek beszerzésére törekszenek.

Kozma úgy látja, a kis összegű gazdapályázatoknak a Székelyföldön is lesz folytatása, hiszen az igény óriási. Legközelebb azt tervezik, hogy kisrégiós pályázatok meghirdetésével hangsúlyosabban figyelnek az állattenyésztési ágazat szükségleteire.

A kis összegű székelyföldi gazdapályázatok fontos tanulsága, hogy a gazdák többségének sikerült saját számítógépén, önerőből megírni és elküldeni a kitöltött online űrlapokat. Az első mezőségi kiírásnál ez még gond volt, de a gazdák mára belejöttek a digitális felületek kezelésébe. Az alapítvány munkatársai úgy szerkesztették meg a pályázat űrlapjait, hogy azt a gazdák is könnyűszerrel használni tudják.

Ennek ellenére sok gazda mégis hivatásos pályázatíróhoz fordult, ami Kozma Mónika szerint nem bizonyult jó ötletnek. Amelyik pályázatíró cég sorozatban szerkesztette a gazdapályázatokat, több, általánosnak ítélt szövegrészt bemásolt az összes pályázatába, amit a bírálóbizottság jelzett a gazdák fele. Utólag tehát ezeket a pályázatokat ki kellett egészíteni, így az járt jól, aki maga töltötte ki saját tudása szerint az űrlapokat. Az alapítvány munkatársai azt szeretnék, ha minden gazda saját ötletei alapján írná meg elképzeléseit gazdaságáról a pályázatban.

– fogalmaz Kozma Mónika. A pályázatírási munka előkészítésében, azaz az információk továbbításában a szakember szerint nagy szerepet játszottak a székelyföldi falugazdászok. A segítségük révén az alapítványnak jó rálátása van a gazdák munkájára és igényeire.

A székelyföldi sikertörténetként elkönyvelt pályázatok meghirdetését várják Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is, ahol már idén januárjától indultak volna a kiírások, ha ez nem fullad diplomáciai csörtébe Magyarország és Románia között.

Kozma Mónika szerint mára lenyugodtak a kedélyek, és nincs jele annak, hogy a román állam kifogásolná az újabb pályázatok meghirdetését.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kolozsváron beszélt erről március 20-i látogatásán. Ha minden a tervek szerint alakul, a partiumi de minimis pályázatokat őszre hirdetik meg. Igaz, egyelőre nem lehet tudni, milyen összegű kiírások lesznek, Kozma Mónika szerint ugyanis a partiumi és a székelyföldi igények között jelentős eltérések vannak.

A Pro Economica Alapítvány tavaly elkészített egy részletes felmérést a partiumi gazdák és agrárvállalkozók igényeiről, elvárásairól, amiből kitűnik, hogy a három célzott megye kisebb-nagyobb farmjai nagyobb összeget szeretnének, mint az eddig meghirdetett 15 ezer euró + 25 százalékos önrész.

Köztes megoldás fog születni az eddigi 15 ezer euró értékű, kis összegű pályázat és a 200 ezer eurós alsó határnál kezdődő nagy összegű pályázatok között, attól függően, miként tudjuk a pályázati kiírásokat összhangba hozni az idevágó uniós szabályokkal” – magyarázza a lehetséges változtatásokat Kozma Mónika.

A de minimis mezőgazdasági kiírásokon kívül a Partiumban is meghirdetik feldolgozóüzemek és más mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok korszerűsítése és bővítése céljából a nagy összegű pályázatokat. A Székelyföldön tavaly meghirdetett nagyberuházások finanszírozására kiírt pályázaton 66 nyertest hirdettek, és ezek közül 31 vállalkozóval írták alá eddig a finanszírozási szerződést.