Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
Milyen kihívásokkal néz szembe manapság az egyház, miként lehetne erősíteni a fiatalokban a közösséghez tartozást – többek közt ezekről a témákról esett szó a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testületnek (METT) a hét végén Kolozsváron tartott ülésén. Fehér Attila evangélikus lelkész, a Kolozsvári Egyházmegye Esperesi Hivatalának esperese, főtanácsosa a Krónikának elmondta, terítékre került az is, hogy a világi életben megannyi alternatíva kínálkozik, amiben az egyház sokszor nem tudja felvenni a versenyt a világi szervezetekkel.
2023. június 07., 10:192023. június 07., 10:19
Első ízben tartották Erdélyben a szerte a nagyvilágban élő magyar evangélikusok képviselőinek évente megszervezett ülését, a rendezvénynek Kolozsvár adott otthont. A találkozón többek közt útkeresésről, felekezeti oktatásról, épített örökségről, megújuló templomokról, de arról is értekeztek a lelkészek és képviselők, hogy milyen következtetések vonhatóak le a tavalyi népszámlálási eredményekből.
Fehér Attila (előtérben) és a a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) tagjai Kolozsváron
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
Húszezer magyar evangélikus Romániában, 350 ezer szerte a nagyvilágban
A május 31. és június 2. közt tartott tanácskozáson a testület tagjai vettek részt: szerte a nagyvilágban magyar nyelven szolgáló evangélikus lelkészek, főleg evangélikus, de néhol más magyar protestáns gyülekezetekben is.
Fehér Attila kérdésünkre elmondta, Romániában 23 500 evangélikust tartanak nyilván – vannak köztük román, német és szlovák ajkúak is –, ebből 20 ezren magyarok. Azt is elmondta, hogy Európában (Skandináviában), az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában vannak olyanok, akik nem tisztán evangélikusok, hanem „protestánsok”, vagyis „vegyes” felekezetűek. „Skandináviában már nagyon vegyes, tehát ott nincs úgy, hogy vagy evangélikus vagy református, ott az úgynevezett protestáns szövetségbe járnak. A becsléseink szerint a magyar evangélikusok száma a világon 350 ezerre tehető, ebbe beletartozik Magyarország is” – mondta el az esperes.
Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke (balról a második), mellette jobbra Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
Kifejtette, a találkozó idén szimbolikusan a számok misztikája jegyében zajlott: hét országból voltak jelen 21-en – Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Ausztria, Szlovénia, Románia, Németország és az Amerikai Egyesült Államok. „A 21 osztható hárommal, eredménye 3, és a rendezvényt a Teológiai Intézetben indítottuk, abban az intézetben, ahol három felekezet tanul, a református, az evangélikus, meg az unitárius” – fejtette ki Fehér Attila.
„Kirchknopf Gusztáv evangélikus lelkészről hallottunk előadást, akiről úgy tartjuk, hogy egyházunk első ki nem mondott vezetője, püspöke volt: a trianoni döntés után az Erdélybe szakadt gyülekezeteket megpróbálta egyetlen egyházba tömöríteni, és megszervezni az egyházi testületet. De ez az állami hatalmaknak nem nagyon tetszett, és pont száz éve, 1923-ban toloncolták őt ki az országból” – mutatott rá az esperes.
A testület a gyönyörűen felújított kolozsvári evangélikus templomban
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
Hozzátette, Kirchknopf Gusztáv neve azért is fontos, mert Trianon után, az új országban, ahol a magyarság intézményeit elveszítve ragadt, a lelkész megszervezte a Magyar Zeneakadémiát Kolozsváron.
Kiemelte, értekezések hangzottak el az épített örökségről, annak védelméről, a rendszerváltás utáni fenntarthatóságáról – többek között Lupescu Radu történész tartott előadást.
Érzékenyek a fiatalok a szociális munka iránt
„Az elmúlt években nagy mértékű felújítások történtek, a magyar kormány támogatásával, részben EU-s projekteknek köszönhetően, így sok felújított templomot, egyházi ingatlant mutattak be az előadók. Ezek a felújítások igen fontosak a tekintetben, hogy legyen ahol kellőképpen megélnünk a lelki, egyházi életünket, ugyanakkor a műemlékek védelmének fontosságára is felhívták a figyelmet az előadók” – emelte ki Fehér Attila. Felelevenítette: Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy tovább kell adni, meg kell tölteni élettel az örökséget, amit az elődöktől és az egyházunktól kaptunk.
Fehér Attila lelkész, a Kolozsvári Egyházmegye Esperesi Hivatalának esperese értekezik a Protestáns Teológián tartott rendezvényen
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
A tanácskozó testületi üléseken intenzív és tartalmas beszélgetések alakultak ki. „Többek közt arról is beszéltünk, hogy mennyi kihívással néz szembe az egyház, hiszen a világi életben annyi alternatíva kínálkozik, amiben mi sokszor nem tudjuk felvenni a versenyt a világi szervezetekkel, egy világi zenei fesztivállal például” – mondta Fehér Attila. Mint mondta, meglátása szerint az egyháznak nem is szabad olyanszerű fesztiválokat vagy találkozókat tartania, mint amilyeneket a világi szervezetek rendeznek.
Hozzátette, természetesen az egyház nem „zárkózik ki” a világból, a világban van, és világias rendezvényeket is szerveznek, de nem szabad megfeledkeznie arról a „lelki pluszról”, amit a társadalomba bevihet, amit az ifjaknak nyújthat. „Talán a szociális munka az egyik fő tevékenység, amire igen fogékonyak, érzékenyek a fiatalok, hiszen megtapasztalják ennek fontosságát ők is. Ha ezen a területen bevonjuk őket, akkor úgy érzem, meg tudnak minket ismerni. Tehát olyan tevékenységeket kell kibontanunk, ami kimondottan az egyház specifikuma, ami a mi profilunkkal kapcsolatos, hogy ezen keresztül ismerjék meg az egyház küldetését” – fejtette ki az esperes.
Számok tükrében: hogyan tovább?
Fehér Attila arra is kitért, hogy az ülés keretében az egyház és a jövő témájában Bálint Róbert unitárius lelkész, szociológus, doktorandusz tartott előadást a tavalyi romániai népszámlálás eredményeiről.
Bálint Róbert unitárius lelkész, szociológus a népszámlálási adatokat értékelte ki a rendezvényen
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
„Pontosítás hangzott el, miszerint nem relevánsak az adatok, amiket a cenzus tükröz, hiszen sok baki, sok hiba történt az önkitöltéses (online) és a hagyományos formanyomtatványok írásos kitöltésének szakaszában is. Azt láthatjuk, hogy két és fél millió ember felekezeti és nemzetiségi hovatartozás nélkül jelenik meg. Azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy egyházaink is fogyatkoznak – talán legjobb helyzetben az evangélikus egyház van:
Hozzátette, ez annak is betudható, hogy az evangélikus egyház igen komolyan vette a cenzus kérdését, idejében felkészítették a lelkészeket, értesítették a gyülekezeteket, segítettek a híveknek. „A jövőképről is hangsúlyosan szó esett az ülésen, hogy hogyan megyünk tovább – akár a cenzus adatainak fényében. Vannak nemzetiségi változások is minden felekezetnél, kérdések merültek fel, hogy ezt miként fogjuk kezelni, mik a lehetőségeink. Ezen a téren inkább költői kérdések hangzottak el, semmint konkrét válaszok –
Mint mondta, működnek a magyar kormány által támogatott óvodáik, beindították ezeket az intézményeket, ahol konkrét munkát, tevékenységet tudnak végezni.
Bárkit szívesen fogadnak az evangélikusok
„Ha valaki szimpatizál azzal, amit mi, evangélikusok csinálunk, szeretettel fogadjuk, csatlakozzon a munkánkhoz, ugyanúgy, ahogy a többi felekezet is felhívja magára a figyelmet és végzi a küldetését. Az ifjúsággal való rendszeres foglalkozás fontos: bevezetni a gyerekeket, beléjük nevelni – ugyanúgy, ahogy a családban is belenevelik a gyerekbe, hogy miért tanuljon, miként tanuljon.
A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület jövő évi, soron következő ülését Szlovéniában tartják.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök előadása
Fotó: Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház/Facebook
Egy erdélyi barokk orgonát mentenének meg a pusztulástól annak az egész napos, március 21-i, kolozsvári Bach-hangversenysorozatnak a segítségével, amely a híres barokk zeneszerző alkotásainak széles repertoárját öleli fel.
Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.
Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.
szóljon hozzá!