Elegük lett. Többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak
Fotó: Szucher Ervin
A szükségállapot bevezetése óta többszörösen átverte az állam a szociális gondozói hálózatban dolgozókat – állítják az érintettek, akik közül többen a marosvásárhelyi Szakszervezetek Háza udvarán tiltakoztak. Azon túl, hogy munkahelyükön 14 napos elkülönítésre voltak ítélve, a beígért veszélyességi pótlékot sem kapták meg.
2020. augusztus 10., 07:252020. augusztus 10., 07:25
Kizsigerelve és megalázva érzi magát a Maros megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) több mint ezer szociális asszisztense, akiket rögtön a sürgősségi állapot bevezetése után két hétre „házi őrizetre” ítéltek.
A megyei gyermekjogvédelmi hivatal alkalmazottai úgy voltak karanténban, hogy közben nem napi nyolc órát dolgoztak, hanem éjjel-nappal a gondozásukban lévők rendelkezésére álltak. „Annak ellenére, hogy kollégáinkat katonai rendelet kötelezte párjuk, gyermekeik, szüleik egyik napról a másikra való elhagyására, és kéthetes munkahelyi elkülönülésre, az állam nem tartja tiszteletben a jogaikat. Sem az ünnepnapokat, sem a túlórázást nem fizette ki senki. Úgyszintén a törvény biztosította, kétszer 2500 lejes kockázati pótlékról is megfeledkezett az állam” – fejtette ki Lucian Puiu, az Acord Szakszervezet elnöke.
A problémák, amelyeket a marosszékiek jeleztek, nem mindössze egyetlen megyére vonatkoznak, hanem országos szintűek. A szakszervezeti vezetők szerint a szociális gondozói rendszer mintegy negyvenezer munkakönyves alkalmazottja érintett. Puiu úgy véli, most csak a Maros megyeiek vonultak ki a Szakszervezetek Háza udvarára, de nemsokára a más régióbelieknek is betelhet a pohár. A szakszervezeti vezető elmondása szerint számos olyan helyzet ismert, amelyben helyhiány miatt a szociális munkatárs a gondozott mellett volt kénytelen 24-ből 24 órát, 14 napból 14-et tölteni.
Nemcsak hogy éjjel-nappal a gondozott rendelkezésére kellett állniuk, de még csak az intézményben töltött és ledolgozott ünnepnapokat sem fizették ki. Ha mindezt nem hajlandó tudomásul venni és – a törvény tiszteletben tartásával – méltányolni a kormány, könnyen megeshet, hogy az alkalmazottak egy része felmond. A szakszervezeti bizalmi nem zárta ki, hogy kollégái akár utcára is vonulhatnak, tiltakozásuk révén mintegy dacolva a kormány által kihirdetett sürgősségi állapot szigoraival.
Kérdésünkre, hogy maguk mellett érzik-e az intézmény vezetőségét, Lucian Puiu határozott igennel válaszolt, azonban hozzátette, nem az igazgatónőtől függ, hogy az alkalmazottak megkapják-e a két hónapra járó, összesen 5000 lejes pótlékot vagy sem. „Ezt a pénzt a kormány ígérte, ezért Bukarestből várjuk, nem a megye költségvetéséből” – szögezte le.
A felsoroltakon kívül a gyermekjogvédelem harmincegy munkatársát – egy hibás teszt következtében – két hónappal ezelőtt kórházba utalták. Amint megírtuk, a DGASPC alkalmazottjai csak a szakszervezet és az általa fogadott jogi képviselő nyomására szabadulhattak a kórházból. Az ügyvéd határozott fellépése nyomán az érintetteket újbóli teszteknek vetették alá beutalásukat követően két-három vagy négy nappal. A negatív eredmény alapján mind a harmincegy személyt gyógyultnak nyilvánították.
– mutatott rá Puiu, aki szerint ez egyértelműen a tesztelési rendszer felületességét igazolja.
A betegség tüneteinek hiányában, valamint kéthetes elszigeteltség után nyilvánították koronavírusos fertőzöttnek a Maros megyei szociális gondozási és gyermekvédelmi igazgatóság 31 munkatársát. Az alkalmazottak tévesen felállított diagnózisra gyanakszanak.
Ciortea Ildikó egyike annak a több mint ezer Maros megyei gondozónak, akik tizennégy napos „szobafogságra” volt ítélve. Mint mesélte, a kívülállók nem is hinnék, hogy normális körülmények közt is milyen nehéz feladat hárul azokra, akiknek egy-egy kisebb központban beteg gyermekekkel kell dolgozniuk. De ha két héten keresztül napi 24 órát velük összezárva kell tölteniük, teljesen lemerülnek, idegileg kikészülnek. „Általában egy alkalmazott nyolc vagy tizenkét óra munka után hazamegy a családjához, és igyekszik kipihennie magát, feltöltődnie. A katonai rendelet ezt megtiltotta nekünk.
Mert a munkaidő után is, hol egyiknek, hol a másiknak valami baja volt” – magyarázta lapunknak a marosvásárhelyi pszichológus. Ő maga a Vöröstorony utcai, mindössze kétszer két méteres udvarral rendelkező otthonban, a négy fal között töltötte le a kiszabott tizennégy napot. Nem is annyira a beígért bérpótlékot hiányolja: ennél sokkal inkább azt fájlalja, hogy nem lehetett az ágyba fekvő, haldokló édesapja mellett, aki kis időre rá elhunyt.
Elkülönítésben a néppárt alelnöke negatív teszttel is
Miután kolléganőjéről kiderült, hogy fertőzött, saját állatorvosi klinikáján elkülönítve kénytelen kivárni a két hetet Pálosi Csaba, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke. A hatósági döntés kiközlése előtt a marosvásárhelyi orvos-politikusnak annyi ideje maradt, hogy saját költségén leteszteltesse magát. Hiába derült ki az eredményből, hogy nem koronavírusos, az egészségügyi igazgatóság nem hajlandó feloldani a 14 napos elkülönítést.
„Az első tesztem negatív volt, de a másodikra már nem jelentkezhetek, mert két hétig nem hagyhatom el a klinikámat. Hiába írtam a megyei hatóságoknak, a kormánynak és az egészségügyi szaktárcának, szobafogságra vagyok ítélve” – nyilatkozta lapunknak Pálosi. Az EMNP elöljárója logikátlannak tartja, hogy Romániában majdhogynem egy kalap alatt kezelik a fertőzötteket és a negatív eredményt felmutató kontaktszemélyeket. „Ahelyett, hogy a betegeket kezelnék, az egészségeseket pedig hagynák dolgozni, mindenkit lekapcsolnak” – nehezményezte, hozzátéve, hogy ilyen körülmények közt kénytelen volt a klinikáját is bezárni.
Erdélyben folyamatosan csökken a magyar nyelvnek a hivatalokban történő használata. Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok Kolozsváron mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket 323 településről, ahol 20 százalék fölötti arányban élnek magyarok.
Sérülései miatt örökre elaltatták csütörtökön a Gyulafehérvár közelében, a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén feltűnt medvét.
Több fontos Temes megyei beruházás is szerepelt a román kormány rendhagyó módon Temesváron zajló ülésének napirendjén.
Szolgálatba lépő rendőrről derült ki, hogy pszichoaktív szereket fogyaszthatott – jelentette be csütörtökön Florina Meteş, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.
Marosvásárhelyt etnikai hovatartozástól, kortól és foglalkozástól függetlenül mindannyiunk számára jobb hellyé kell tenni – hangoztatta Soós Zoltán polgármester csütörtökön, miután a választási irodában iktatta jelöltségét.
Medve miatt adott ki a katasztrófavédelem mobiltelefonos Ro-Alert riasztást a Gyulafehérvárhoz tartozó Alsóváradján. Az állatot a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén, egy kertben látták.
Megtalálták szerdán a tíz nappal ezelőtt az őraljaboldogfalvi víztározóban eltűnt fiatal férfi holttestét – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.
Számos népszerű és kevésbé ismert román nyelvű hírportálon megjelent a héten egy hír a következő címmel: „A PSD-kormányzás gazdasági intézkedéseinek nem várt hatása: a magyarok oda jutottak, hogy irigykednek a románokra”.
Szlovákiában gyártott és tesztelt medvebiztos hulladéktárolókat helyeznek ki májusban Tusnádfürdő különböző pontjaira – számolt be szerdán közösségi oldalán Butyka Zsolt polgármester.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!